Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-19 / 140. szám, hétfő

6 ! KÜLFÖLD 2017. június 19. I www.ujszo.com RÖVIDEN Leváltanák a román miniszterelnököt Macron szabad kezet kaphat Hat hét alatt 4. alkalommal választottak a franciák, ezért tegnap már kevesen voksoltak Bukarest. Rendkívüli ülést tar­tott tegnap a bukaresti parlament, a szociálliberális kormánykoalí­ció előterjesztette a Grindeanu- kabinet leváltására irányuló bi­zalmatlansági indítványát. A kormánytöbbség azért kezde­ményezett parlamenti szavazást az általa hatalomra juttatott kor­mányfő ellen, mert nem volt haj­landó lemondani, miután a kor­mányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva megvonták tőle a politikai támogatást. Az alkotmány szerint 3 napnak kell eltelnie a bizalmatlansági indít­vány parlamenti ismertetése és megszavazása között. A Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) törvényhozói, akik adott esetben a mérleg nyelvévé válhatnak, távol ma­radtak a parlamenti üléstől. Grindeanu kormányfő Liviu Dragnea szociáldemokrata párt­elnök megalapozatlan hatalmi önkényének tartja az eltávolítá­sára irányuló döntéseket. (MTI) Tálib támadás egy rendőrőrs ellen Kabul. Több rendőr és tálib fel­kelő életét vesztette, miután a szélsőségesek megtámadtak egy rendőrőrsöt a kelet-afganisztáni Paktia tartomány székhelyén, Gardezben - mondta Abdullah Haszrat tartományi szóvivő. A gardezi rendőrőrs bejáratánál egy öngyilkos merénylő levegőbe röpítette magát és autóját, mi­közben több társa benyomult az épületbe és lövöldözni kezdett. A tálibok tavaszi hadjáratuk kez­dete óta több fronton előretörtek, és számos véres merényletet kö­vettek el Afganisztánban. (MTI) Csapás iszlamista parancsnokokra Moszkva/Erbfl. Az orosz fegy­veres erők június 6-án és 8-án lé­gi csapást mértek az Iszlám Ál­lam szíriai objektumaira, és megölték a terrorszervezet két parancsnokát és 180 harcosát, akik megpróbáltak behatolni a kelet-szíriai Deir-ez-Zór városá­nak kormánycsapatok által el­lenőrzött részébe - közölte az orosz védelmi tárca. Szíria terü­letén az Iszlám Állam utolsó fel­legvára a kelet-szíriai Deir-ez- Zór tartományban van. A 2014 óta ostromlott tartományi szék­hely, Deir-ez-Zór keleti részét az Iszlám Állam ellenőrzi. (MTI) Támadás ért egy segélykonvojt Damaszkusz. Támadás ért egy segélykonvojt Damaszkusz kö­zelében - tudatta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC). Az ICRC szerint az ENSZ és a Szíriai Arab Vörösfélhold 37 te­herautóból álló menetoszlopa a fegyveres ellenzék kezén lévő területekre vitt volna humanitá­rius segélyt, gyógyszert és élel­miszert 11 ezer embernek Kelet- Harasztába. Az ENSZ szerint mintegy 600 ezer ember él Szíri­ában ostromlott területeken. (MTI) Lendületben a köztársaság. Macron elnök pártja biztosan győzött, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Napközben a válasz­tásra jogosultak alacsonyabb hányada adta le a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások 2. fordulójában, mint a múlt heti első körben. A felmérések szerint az egy hó­nappal ezelőtt államfővé választott Emmanuel Macron A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű mozgal­mának az első fordulóban elért nagy­arányú győzelme után a második forduló egyetlen kérdése, hogy mi­lyen arányú lesz az elnöki többség az alsóházban. Az alacsony részvétel az elnök pártját segíti, amelynek az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80%-os többsége lehet. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958- as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója, ugyanakkor nem először alakul ki ilyen hatalmi helyzet: a jelenlegi po­litikai berendezkedést alapító Char­les de Gaulle által vezetett jobboldal 1958-ban 82, majd 1993-ban Fran­cois Mitterrand néhai szocialista köztársaság elnök alatt szintén a jobboldal 84%-os többséggel ren­delkezett a nemzetgyűlésben. Pártja 1. fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök a nemzetgyűlés támogatá­sával már a nyáron beindíthatja leg­főbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése ér­dekében, a közélet erkölcsössé téte­lét célzó törvényeket és alkotmány- módosítást, valamint a terrorfenye­getettség miatt a 2015. november 13- i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt köve­tően az új terrorellenes törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget éljen a rendkívüli állapot. Az elmúlt hat hétben 4. alkalom­mal választottak a franciák, de a kampány a hagyományos pártoknak az elnökválasztást megelőző elővá­lasztásai miatt egy évvel ezelőtt megkezdődött, s a franciák láthatóan elfáradtak. A távolmaradásban az is szerepet játszhat, hogy a felmérések szerint a franciák az államfő pártjá­nak nagyarányú győzelmét megvál­tozhatatlan tényként kezelik. Az el­nöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz erős el­lenzéket felmutatnia, mert nem al­kotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek. Az első forduló­ban 21,5%-ot elért jobboldalnak le­het a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képvise­lővel, ami feleannyi, mint amennyi­vel eddig rendelkezett. Trump Kuba-politikája Donald Trump amerikai elnök szabad és nemzetközileg el­lenőrzött választásokra szólí­totta fel Kubát, egyúttal a kubai emberi jogi helyzet javí­tásához kötötte az ameri­kai-kubai viszony jövőjét. Washington/Havanna. Az elnök Miami kubai negyedében tartott be­szédében kormányzata új Kuba- politikáját vázolta fel. Elöljáróban reményét fejezte ki, hogy Kuba nem­sokára szabad ország lesz, majd kár­hoztatta elődje, Barack Obama volt elnök Kuba-politikáját. Szörnyűnek és elhibázottnak minősítette az Obama-kormányzat szerinte egyol­dalú megállapodását Havannával, és bejelentette, hogy azonnali hatállyal törli e megállapodás egyes elemeit. Megállapította, hogy az utazási és a kereskedelmi könnyítések nem a ku­bai népet, hanem az ottani kormány­zatot és hadsereget gazdagították. A kubai kormány visszautasította az amerikai elnök „ellenséges retori­káját”, de közölte, hogy kész a „tisz­teletteljes párbeszédre” az USA-val a kölcsönös érdekek alapján. A televí­zióban beolvasott nyilatkozat Do­nald Trumpnak a kétoldalú kapcso­latokat korlátozó intézkedéseire volt válasz. „Az ellenséges kijelentések­kel megtűzdelt beszéd a nyílt konf­rontáció korszakát idézte fel... A blo­kádot szigorító intézkedések azon­ban nem fogják elérni a céljukat és nem fogják meggyengíteni a forra­dalmat... Trump megint rossz taná­csokat kapott, és olyan döntéseket hozott, amelyek egy szélsőséges emigráns kubai kisebbség érdekeit szolgálják” - hangzik a nyilatkozat, amely azonban békülékenyebben folytatódik. „Az eltelt két év meg­mutatta, hogy a két ország képes együttműködni és egymás mellett lé­tezni civilizált módon” - üzente Ha­vanna. A kubaiak egyenes adásban követhették a televízióban Trump Miamiban elhangzott bejelentéseit, amelyek a hírügynökségek szerint sokakban aggodalmat keltettek. (MTI) Moszul végső ostroma indult Moszul. Az iraki erők tegnap megkezdték az előrenyomulást Moszul dzsihádisták kezén lévő óvárosában - közölte a hadse­reg. Abdul-Amír Rasíd Jár Al­lah, a Ninive tartománybeli műveletek parancsnoka el­mondta, a hadsereg, a szövetségi rendőrség és az iraki különleges erők is részt vesznek az offenzí- vában. A légicsapások éjfél után, a szárazföldi hadműveletek pe­dig hajnalban indultak. A Tigris nyugati partján fekvő történelmi belváros az Iszlám Állam végső menedéke Irak második legna­gyobb városában. A népes óvá­ros szűk sikátorai miatt nehéz te­repnek bizonyult az iraki erők számára. A szélsőségesek uralta városrészben az ENSZ szerint több mint 100 ezer civil nyomo­rog. A Washington vezette koa­líciós erők által támogatott iraki hadsereg október 17-én indított hadműveletet Moszul vissza­foglalására. (MTI) Menekülő bankok Londonból London. A Goldman Sachs nemzetközi befektetési bank a ma kezdődő brexittárgyalásokkal egy időbeh megkezdi a költözést Londonból, jelentette be Richard Gnodde, a bank európai igazga­tója. Bár a tárgyalások két évig is elhúzódhatnak, az az alapfelte­vésük, hogy a brexit elkerülhe­tetlen. A bank ezért máris meg­kezdi áttelepíteni irodáit Frank­furtba és más európai városokba. A Goldman Sachs nem várhat addig, amíg kidolgozzák a kilé­pés részleteit, ezért arra készül­nek fel, hogy ha bekövetkezik a brexit, ők már akkor képesek le­gyenek egész Európában dol­gozni. Az EU-ban több város is szeretné magához csábítani Lon­donból az óriásbankot, amelynek . a brit fővárosban 6 ezer alkalma­zottja dolgozik. A JP Morgan amerikai óriásbank hasonló lé­pésen gondolkodik, Dublinba, Frankfurtba és Luxemburgba he­lyezné át tevékenységét. (Index.hu) Egy szombat délutáni robbantásos merényletben 3 ember életét vesztette, 9- en pedig megsebesültek a kolumbiai főváros, Bogotá egyik elegáns bevásár­lóközpontjában. Az áldozatok egyike egy 23 éves francia lány volt, míg a má­sik kettő egy 27 és egy 31 éves kolumbiai nő. Az ismeretlen tettesek az egyik női mosdóban rejtették el a robbanószerkezetet. Indítékuk nem ismeretes. A bevásárlóközpont tele volt, mert sokan akartak ajándékot venni a vasárnapi apák napjára. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg gerillacsoportok elítélték a támadást. (TASR/AP) A cseh ČSSD ígéretei Prága. A havi átlagbér nagymértékű, mintegy 50%-os emelését, progresszív adórend­szert, a milliomosok nagyobb megadóztatását és hatékonyabb egészségügyi ellátást ígér egyebek mellett a polgároknak a Cseh Szo­ciáldemokrata Párt (ČSSD), amely a hétvégén hozta nyilvánosságra választási programját. A legerő­sebb kormánypárt programadó kongresszusán a küldöttek jóvá­hagyták, hogy Ľubomír Zaorálek külügyminiszter, a párt alelnöke vezesse a szociáldemokratákat az októberi képviselőházi választá­sok kampányában. Zaorálek előre léptetéséről a szűkebb pártvezetés döntött a héten, miután Bohuslav Sobotka kormányfő a ČSSD egyre csökkenő népszerűsége miatt le­mondott pártelnöki tisztségéről és a választási kampány politikai ve­zetéséről. A cseh választási rend­szerben a pártoknak nincs orszá­gos listájuk, így hivatalos mi­niszterelnök-jelöltjük sem. A ČSSD új elnöke az alapszabályzat szerint az eddigi első alelnök, Mi­lan Chovanec belügyminiszter lett. Erről a kongresszuson nem volt szavazás. Újdonság, hogy válasz­tási programjában a szociálde­mokrata párt lemondott az egyházi kárpótlások felülvizsgálatáról. „A párt legnagyobb ellenfelének az ANO mozgalmat tekinti” - nyi­latkozta Ľubomír Zaorálek. Felmé­rések szerint az októberi választás legnagyobb esélyese az Andrej Babiš multimilliárdos által vezetett ANO mozgalom, amelynek nép­szerűsége tartósan 30% felett mo­zog. A CSSD jelenleg 10%-os tá­mogatottsággal a negyedik a pártok népszerűségi listáján. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents