Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-19 / 140. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2017. június 19. KULTÚRA 7 Komárom. A pozsonyi DunArts Diákszínpad Szentivánóji álom című előadása kapta meg az 54. Jókai Napok fődíját, a csapatot irányító Matusek Attila és Zsidók Pál vehette át a legjobb rendezésért járó elismerést, emellett a „mesteremberek" - itt és most: diákszínjátszék - rendezőjét alakító Péda László alakítása is Ferenczy Almádiját ért a tegnap befejeződött fesztiválon. A DunArts szellemesen bizonyította, hogy megéri megmérettetni a Jókai Napokon. Tavaly egy meglehetősen fésületlen, ad hoc ötletekkel telepakolt Rómeó és Júliát hoztak, idén viszont több szinttel feljebb lépett a csapat. Fricska ás vállalás Annyit vállaltak Shakespeare-ből, amennyit maradéktalanul teljesíteni is tudtak; fegyelmezetten átrostálták a poénokat és az ötleteket, a játékuk ezzel együtt is friss, lendületes maradt; a szereposztást, a szerepformálást csak dicsérni lehet; a többféle fordításból merítő, .klasszikus” szöveghez tapasztott saját mondatok az előadás szerves részeként szólaltak meg — egyebek mellett azok a passzusok is, amelyekben az egy éve a címükre megeresztett kritikát fricskázták meg a pozsonyi színjátszók. Nem mellesleg pedig: a Jókai Napok utolsó versenynapján színpadra lépett DunArts feloldotta azt a görcsöt, amely a „kardomba dőlök, de biztos, ami biztos, előbb még felnyitom az ereimet” hatású előadások következtében kezdett eluralkodni a fesztiválon. A végponton állunk Az idei Jókai Napokon - a szakmai értékeléseken és a kötetlen beszélgetésekben is - vissza-visszatérő motívumként bukkant fel a „rettenet színházának” kérdése. A diákszínjátszó csoportok közül többen is olyan előadással mutatkoztak be, amely valamiféle végpontba helyezte az emberiséget, az embert, az egyént, és nem mindig mutatott reményt keltő fényt - vagy legalább a fény ígéretét. Felmerült ez a probléma a látott disztó- piák kapcsán - a komáromi maria- numosok Terry Gilliam Brasil című filmje alapján dolgoztak, a rozsnyói G.I.K.SZ.E.R. Orwell 1984-e által A pozsonyi DunArtsé a Jókai Napok födíja LAKATOS KRISZTINA Sok szinttel feljebb lépett a DunArts Diákszínpad - egy kép a fődíjas Szentivánéji álomból (Kádek Péter felvételei) A Jókai Színjátszó Társulat nívódíjas lllatszertára a polgári színmű klasszikus értékeit mutatta meg, kiváló egyéni alakításokkal megihletve írt színpadra egy pusztuló, elembertelenedett világot -, de hasonló gondolatsort indított el a második világháború bestialitását megrajzoló fuleki Apropó is A nagy füzettel, a komáromi iparisok V1SZTA szinpada A lovakat lelövik, ugye? szabad feldolgozásával, és a látottak alapj án tovább bővíthetnénk a sort. „Nagy dilemmám az alkotásokkal kapcsolatban, hogy amikor a világ borzalmait és egyéb visszásságait szemléljük, vajon elegendő-e ezekre úgy felhívni a figyelmet, hogy egy újabb, nyomasztó végkicsengésű művet állítunk színpadra, és ezzel próbáljuk elmondani a velünk egy világkorszakban élőknek, hogy le kéne állni, mert nagy baj van - mondta el Naszlady Éva színésznő, drámapedagógus, a fesztivál szakmai zsűrijének tagja. - Azt is érvényes dolognak gondolom, ha valaki úgy érzi, így kell csinálni, a szívem mégis azt súgja, ez valamiért gyanús. Ez nem elég. Ha elég, akkor álljunk meg egy közúti balesetnél, vagy menjünk be egy bevásárlóközpontba, és nézegessük a fogyasztói társadalom által elbutított emberek arcát. Személyes meggyőződésem szerint arra kellene ráirányítani a közönség figyelmét, ami a nem éppen komfortos életérzésünkből hasznos, vagy tapasztalatként kiutat mutat, vagy uram bocsá’, pozitívum lehet. Idén több olyan előadást láttunk a Jókai Napokon, ami valamiféle kataklizma felé közeledő magatartást kritizál, és ez jó, de nem biztos, hogy a kritikának az az egyetlen formája, ha pusztán a negatívumokat sorakoztatjuk fel a színpadon. Szeretném azt hinni, hogy ha többet mutogatnánk a szépet, akkor többen kezdenének a széppel foglalkozni. Dolga a kultúrával foglalkozó embereknek, hogy kicsit a tudatot is nyitogassák. Persze, minden egyoldalúság gyerekes. El kell fogadnunk az élet hullámzó természetét: hogy abban vannak hullámhegyek és hullámvölgyek is.” Az a bizonyos nívó Az 54. Jókai Napok zsűrije - melyben Naszlady Éva mellett Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja, Czajlik József rendező, a kassai Thália igazgatója, Száz Pál író, rendező, valamint Hizsnyan Géza színházi szakember foglalt helyet - a diákszínj átszók kategóriáj ában két nívódíjat ítélt oda. A fuleki Apropó Kisszínpadtól és Szvorák Zsuzsa rendezéseitől már megszoktuk az expresszív formanyelvet, az erős érzelmi hatást, a példás csapatmunkát - és ezeket az erényeket A nagy füzet is hozta. Rögösebb - a DunArtséhoz hasonló - utat járt be a rozsnyói G.I.K.SZ.E.R.: a tavalyi kaotikus Portugál-utánérzésre kaptak hidegetA Jókai Napok díjazottjai ► Fődíj Szentivánéji álom - DunArts Diákszínpad, Pozsony ► Felnőtt nívódíj lllatszertár — Jókai Színjátszó Társulat, Jóka ► Diák nívódíj A nagy füzet - Apropó Kis- színpad, Fülek WINSTON -G.I.K.SZ.E.R. Diákszínpad, Rozsnyó ► A legjobb rendezés díja Matusek Attila ésZsidek Pál - Szentivánéji álom, DunArts ► A legjobb férfialakítás díja Farkas Zoltán - lllatszertár, Jókai Színjátszó Társulat ► A legjobb női alakítás díja Papp Viktória - WINSTON, G.I.K.SZ.E.R. Diákszínpad ► Ferenczy Anna-díj a legígéretesebb fiatal tehetségnek Póda László - Szentivánéji álom, DunArts ► Kiilöndíj a színpadi zenéért A tavasz ébredése - Novus Ortus Diákszínpad, Duna- szerdahely ► Különdíj férfi mel lékszerep megformálásáért Hobot János - lllatszertár, Jókai Színjátszó Társulat ► Azsűri különdíja a színházpedagógiai műhelymunkáért (Ön)kontroll - Fókusz Diákszínpad, Dunaszerdahely meleget, idei orwelliánus víziójuk viszont átgondolt, letisztult képet mutatott, pontosan olvasható jelzésekkel, nem túlbonyolított vállalással. Felnőtt csoportból kettőt láttunk a komáromi deszkákon: a nívódíjat kiérdemlő Jókai Színjátszó Társulat II- latszertár című előadása a stílusegységgel, a polgári színjátszás hagyományainak pontos interpretálásával, a szereplők remek egyéni alakításaival győzte meg a zsűrit és a közönséget. A fuleki Apropó A nagy füzetet dolgozta fel expresszív, zsigerileg ható előadásában Android és ember a rozsnyói G.I.K.SZ.E.R. Diákszínpad orwelliánus világában
