Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-19 / 140. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2017. június 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Feliratok a színházban A budapesti Vígszínház „olvashatatlan" pozsonyi előadása LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ A pozsonyi Eurokontext színházi fesztiválon a budapesti Vígszínház is fellépett a Találkozás című darabbal, a Szlovák Nemzeti Színházban. Nagyszerű, hogy a pozsonyi nézőközönség megtöltötte a színház nagytermét. Az előadás előtt lehetett érezni az előtérben, hogy mindenki kíváncsi izgalommal váija a magyar színdarabot. A közönségnek nagyjából a fele magyarul beszélt, és pillanatokon belül kiderült, hogy ők a szerencsésebbek. Színházi fesztiválokon a tolmácsolás helyett gyakran feliratozzák a színdarabokat, a feliratokat általában kivetítik a színpad fölé vagy alá. Itt kétféle felirat is volt, angol és szlovák. Mivel az előadás elég bonyolult színházi eszközöket használt, nem volt egyszerű még a feliratokra is figyelni. A színészek a színpadon is játszottak, a függönyök mögött és a színfalakon kívül is, élő vetítés is volt egy (vagy több?) operatőrrel. De az nem is lenne baj, hogy a szlovák nézőnek egyszerre kell figyelnie a színészi játékra és feliratokra. A baj az volt, hogy a feliratok rosszak voltak. Először azt hittem, csak az a gond, hogy néha késik a felirat, néha meg hamarabb jön. Aztán arra gondoltam, hogy a színdarab egy másik változatát feliratozták. Végül arra gyanakodtam, hogy esetleg néhány színész improvizál, és ugye ez nem tükröződhet a feliratokban. De végső soron teljesen mindegy, mi volt a borzasztó feliratozás oka, a szlovák néző nem érthetett sokat belőle. Lehet, hogy a magyar néző sem, de neki legalább volt esélye. A szlovák nézőnek az lehetett a benyomása, hogy teljesen érthetetlen az egész darab, és ez már túl sok még ebben a posztmodem korban is. Sajnálom ezt az elszalasztott lehetőséget, és hogy így kellett bemutatkoznia egy magyar színháznak Pozsonyban. Persze, aki mindezért felelős, biztos tudna mondani valami magyarázatfélét, vagy kifogásokat találni. Kevés volt az idő a szervezésre, nem gyakorolhatták a feliratok indítását, máshogy volt megbeszélve stb... De szerintem ebből tanulni kell, és talán bocsánatot is kérni a szlovák nézőktől. Legalább azért, hogy tudják, ezt nem így akarták. És hogy legközelebb is eljöjjenek megnézni egy magyar darabot. Én csak azért is elmegyek jövőre, hogy lássam, mennyit javult a feliratozás. Voltak nehéz pillanatok. A tojással és festékkel megdobált Helmut Kohl a német újraegyesítés után Halléban, amikor . munkahelyek százezrei szűntek meg a volt keletnémet területeken. (TASR/AP-feivétei) Hét év a csőd szélén SIDÓH. ZOLTÁN okás szerint megint mindkét fél, a hitelezők csoportja és a görög kormány is elment a falig, ám mielőtt a fejük koppant volna, megállapodtak. Az eurózóna pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői megállapodásra jutottak a görög adósságkezelő csomag újabb, 8,5 milliárd eurós folyósításáról. Éppen ideje volt, mivel júliusban Athénnak több mint 7,5 milliárdos törlesztőrészletet kell folyósítania, vagyis a most jóváhagyott pénzinjekció rögvest visszafolyik a hitelezők zsebébe. így megy ez már egy ideje: Görögország 2010 óta a csőd határán billeg, és bár azóta 220 milliárd eurónyi hitelt kapott, azonban ennek 96 százaléka a magánhitelezők zsebébe és a segítségre szoruló bankok kasszájába folyt. A korábban forradalmi húrokat pengető, a mohónak beállított hitelezőkkel spártai harcosként küzdő Ciprasz-kormány időközben megtört, a menetrend pontosságával érkező tüntetések ellenére futószalagon fogadta el a megszorító intézkedések sorozatát. A mentőcsomag fejében elvárt lépések egyikeként nemrég döntött a minden termék és szolgáltatás árába beépülő általános forgalmi adó újabb emeléséről, valamint a nyugdíjak további, 18 százalékos csökkentéséről. Jól jelzi az ország pénzügyi halódásának mélységét, hogy már tizenegyedszer (!) faragnak le a nyugdíjakból, ami bármelyik államban komoly társadalmi felzúdulást váltana ki. Azért halkan tegyük hozzá, hogy a korábbi túlköltekezés miatt volt miből csökkenteni, ugyanis a Szlovákiánál - legalábbis statisztikailag - már szegényebb Görögországban az átlagnyugdíj még mindig 900 euró körüli. S ha már Szlovákia, mi másfél milliárd euróval szálltunk be a helléneknek szánt mentőcsomagokba, igaz, egyelőre csak papíron, azaz ez a pénz ténylegesen még nem veszett el. S van még egy, sokak által nem is gondolt segítségünk: kiderült, hogy a csehekkel egyetemben a Metaxa legnagyobb fogyasztói vagyunk. Még a görögöknél is többet iszunk a borpárlat és a bor elegyítésével készült nedűből, ezzel is segítve a nem túl izmos görög ipart... Valóban, nem a kidolgozott testű görög atléták szobrához hasonlatos az ottani gazdaság ereje, 2008 óta éppen a negyedével esett vissza a teljesítőképessége, a munkanélküliek aránya pedig ma 23 százalék felett van. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az eurózónabeli hitelezők egy ilyen kondiciójú államtól várnák el, hogy hosszú éveken át rendre többlettel záijon a költségvetése. Erre még az e téren igazán stréber skandinávok sem képesek, hát még az érdemi növekedést mindmáig nem produkáló görögök, miközben meg kell küzdeniük a hazai össztermék (GDP) 180 százalékára rúgó gigászi adóssághegy törlesztésével is. Az elképzelés annyira meredek, hogy az egyébként a múltban számos pénzügyi kizsigerelést elkövető Nemzetközi Valutaalap sem hisz benne, olyannyira, hogy a mostani, sorrendben harmadik mentőöv nyújtásába inkább be sem szállt. Az egyetlen járható út egy újabb erőteljes adósságelengedés lehetne, ám erről Németország - legalábbis az őszi parlamenti választások előtt - hallani sem akar. Addig viszont folytatódik az idegek harca, minden egyes törlesztési határidő előtt a végsőkig egyezkedni fognak a felek. Nincs ugyan kezünkben a bölcsek köve, de az bizton állítható: a jelenlegi gazdasági pályából kiindulva Görögország még évtizedekig nem lép ki az adósságcsapdából. Ezért most, hogy az eurózóna gazdasága magához tért, talán némi adósságlefaragással enyhíthetnének a görögök tan- taloszi kínjain. A német újraegyesítés és az európai egység megteremtője Az országos napilapoktól a helyi újságokig, a televízióktól a hírportálokig a teljes német sajtó Helmut Kohlt gyászolta a hétvégén. A 87 évesen elhunyt kancellár történelmi érdemeit emelik ki, ugyanakkor hibáival és botlásaival is foglalkoznak. Nemigen van még egy olyan alak a német politikatörténetben, akinél annyira közel van egymáshoz a fény és az árnyék. A Bild Köszönjük, Helmut Kohl! című vezércikkében kiemelte, hogy a német egység kancelláija és az európai egységfolyamat vezetője tovább él európaiak millióiban és azokban, akik az egykori NDK-ban születtek. Egyik legismertebb kijelentése a keleti tartományok felzárkóztatásáról szólt 1990-ben. Kohlnak sok gúnyos megjegyzést kellett elviselnie e jóslata miatt, mégis neki lett igaza. Helmut Kohl tovább él a németfrancia barátságban is, és az 500 millió európaiban, akik békében és szabadságban élnek együtt, ugyan egyenlőtlenül elosztott jólétben, mégis gazdagabban, mint a világtörténelem bármelyik civilizációja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint nincs már olyan politikus, mint Kohl. Kancellárságával (1982-1998) véget ért a második világháború utáni politikai korszak, azoknak az államférfiaknak a korszaka, akik minden erejüket és tehetségüket Európa egységéért mozgósították, mert személyesen megtapasztalták, hogy mi mindent tudnak elkövetni az európaiak egymás ellen. Kohl békében és szabadságban akarta helyreállítani Németország egységét, és „művészien fonta egybe a német egységet az európai egyesüléssel”. Mindenkinél többet tett azért, hogy ez a háromszoros szerencse, a béke, a szabadság és Európa egysége már 28 éve megadatik a németeknek. Utódaira „hatalmas politikai örökséget hagyott”. A Die Welt kiemelte, hogy Kohl természetének fontos jellemzője volt a már-már csökönyösségbe forduló állhatatosság. Akkor is kitartott, amikor mindenki ingadozott, mint például 1983-ban, a NATO nyugateurópai rakétatelepítési programja körüli feszültség idején, 1989-ben, a berlini fal ledöntésének hónapjaiban és az 1991-1994 közötti időszakban, amikor az európai integráció irányáról zajlott éles vita. Azonban éppen ez a vonása okozta bukását a CDU pártadomány-botránya miatt. Hanem lett volna állhatatos, nem lettek volna illegális CDU-számlák, de újraegyesítés sem - írta a Die Welt. A Der Tagesspiegel kiemelte, hogy Kohlnak a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló akarata legendás volt, mint ahogy az emlékezete is. Soha nem felejtett el senkit és semmit, „sem pozitív, sem negatív értelemben”. A körülötte lévőkben mindig felismerte és ki is használta az erősségeket és a gyengeségeket. A lehető legjobb Európa A Süddeutsche Zeitung szerint az utókor olyan kancellárként emlékezik Kohlra, aki „néhányszor a megfelelő időben a megfelelő lépéseket tette”, és egyes lépései annyira jók voltak, hogy történelmi jelentőségre tettek szert. A német egység „nem hullott Kohl ölébe, és az európai egyesülés sem ment végbe csak úgy, magától”. Mindez úgy történt, hogy „Kohlnak volt egy víziója, kormánya pedig kidolgozott hozzá egy stratégiát”, amely ugyan nem mindig vált be, de „végül elvezetett ehhez a nehézkes Európához, amely a menekültválság, az euró körüli bizonytalanságok ' és a regionális egyenlőtlenségek ellenére a valaha volt legjobb Európa” - írta a lap. A PassauerNeue Presse azt hangsúlyozta: Kohlnak sikerült egy diplomáciai maratón révén meggyőznie az európai szomszédságot és a világhatalmakat arról, hogy a nagyobb Németország kiszámítható partner marad. Ebből utódai is profitálnak, Helmut Kohl politikai teljesítménye nélkül elképzelhetetlen lenne, hogy Angela Merkel Európa legfontosabb vezető alakja. Kohl szűkebb hazája, a Rajna- vidék egyik legnagyobb lapja, a Rhein-Neckar Zeitung szerint „ez az ember valójában megérdemelné a Nobel-békedíjat”, hiszen a fal ledöntését „a békés európai együttélés sikertörténetévé tette”. Ehhez egész biztos kellett egy adag szerencse, de ez a szerencse a rátermett, serény, a mások bizalmáért megdolgozó ember és a szívósan küzdő politikus szerencséje volt, egy olyan államférfié, aki „1989/90- ben távlatosabban gondolkodott, mint sokan mások”. Még Putyin is méltatta Helmut Kohlnak kulcsszerepe volt a hidegháború lezárásában és a német újraegyesítésben - írta részvéttáviratában Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Szerencsém volt személyesen eszmecserét folytatni Helmut Kohllal. Őszintén csodáltam bölcsességét, azt, hogy képes volt kiegyensúlyozott, előremutató döntéseket hozni a legnehezebb helyzetekben is. Oroszországban olyan emberként fognak rá emlékezni, aki elvi híve volt az országaink közötti barátságnak” - fogalmazott Putyin. (MTI)
