Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-19 / 140. szám, hétfő
2 I KOZELET 2017. június IS. I www.ujszo.com Maďarič: Kotlebával inkább ne Pozsony. Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter az RTVS-elnökválasztás második fordulója előtt óva intette a képviselőket attól, hogy az új vezér- igazgatót a Marian Kotleba vezette ĽSNS szavazataival válasszák meg. Szerinte ezzel az új elnök kellemetlen helyzetbe kerülne. Maďarič a közszolgálati televízió tegnapi vitaműsorában kijelentette, nem fogja győzködni a smeres képviselőket, hogy voksukat a leköszönő elnöknek, Václav Mikának adják. „Tiszteletben fogom tartani a szavazás eredményét, segíteni fogom az új igazgatót, ha jó lépéseket tesz majd az összevont közmédia irányításánál” - közölte Maďarič. Gál Gábor (Híd) szerint a Híd frakciója egyelőre nem tudja, melyik jelöltet fogja támogatni a keddi szavazás során, a végső álláspontját ma alakítja ki a párt. Pénteken Bugár Béla pártelnök kijelentette, Václav Mika miatt nem verik szét a koalíciót. Az SaS elnöke szerint Václav Mika komoly munkát végzett az RTVS- ben, ráadásul növelni tudta a nézettséget is. „Úgy vélem, folytatnia kell a munkát, ezért az SaS frakciója a második fordulóban őt fogja támogatni, és szerintem a teljes ellenzék is rá voksol majd” - mondta Richard Sulik. (TASR, ie) A hazaiak csaknem fele nem nyaral Aturistáktöbbsége a tengerparti nyaralást részesíti előnyben (TASR/AP-feivétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár évről évre többen engedhetnek meg maguknak külföldi nyaralást, Szlovákia ezen a téren még mindig nem éri el az uniós átlagot; a szomszédos országok közül már csak Magyarországon rosszabb a helyzet - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből. Évről évre több embernek van pénze nyaralásra, de még így is sokan, a lakosság közel fele kénytelen pénzhiány miatt otthon maradni nyáron. 2008-ban a megkérdezettek 57,2 százaléka nem engedhetett meg magának szabadságot, idén a válaszadók 46,6 százalékának nem futja nyaralásra. Ennél rosszabb eredményt a visegrádi országok közül már csak Magyarország ért el, ahol a lakosság több mint fele nem tud nyaralásra menni. Ellenkezőleg, a legnagyobb mértékben Lengyelországban nőtt a nyaralók száma, az elmúlt tíz évben 23,4 százalékkal. A szomszédos országok közül az osztrákok nyaralnak a legtöbben, hiszen csak 15,4 százalékuk válaszolta, hogy a nyári szabadságot nem engedhetik meg maguknak. Az osztrákok vezetik a nyaraláson leginkább költekező nemzetek listáját, hiszen személyenként átlagban 2727 eurót költenek el, ami az uniós átlagnál is csaknem 500 euróval több. Ez az átlag az IPSOS ügynökség felmérése szerint éves szinten 4 százalékkal emelkedett az idei 2247 euróra. A nyugat-európaiak többsége, 65 százaléka tengernél fog nyaralni, a második legnépesebb csoport a hegyekben tölti szabadságát, egyre népszerűbbek viszont az európai nagyvárosokban eltöltött nyaralások. Az üdülés kiválasztása során viszont két szempontot tart szem előtt a lakosság: az egészségügyi kockázatokat és a biztonságot, amely az árak, az éghajlat és a szabadidő eltöltésére kínált lehetőségekkel együtt kulcsfontosságú a nyaralók számára. A megkérdezettek 45 százaléka azért megy szabadságra, hogy kikapcsolódjon, 43 százalék pedig azért, hogy több időt tölthessen a családdal vagy barátokkal, a maradék azt válaszolta, hogy a nyaralás egyetlen célja átélni egy igazi szerelmirománcot. Arra a kérdésre, hogy min hajlandóak pénzt megtakarítani - még akkor is, ha a nyaralásra már félretették a szükséges összeget —, a legtöbben azt válaszolták, hogy a pihenésen. Ez azt jelenti, hogy ha anyagi szükséghelyzetbe kerülnek, inkább a nyaralásra félretett összegből költekeznek. Az egészségügyi kockázatot a megkérdezett európaiak harmada (osztrákok, németek, olaszok, franciák, belgák, spanyolok) tartja kulcsfontosságúnak; nemcsak a nyaralás helyszínét választják ki ennek tükrében, hanem az utasbiztosítást is. (dp, TASR) Kollektív szerződések mint ágazati béklyó Ján Richter kitart a javaslat mellett (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A munkaügyi tárca által előterjesztett törvénymódosítás-javaslat szerint a magasabb szintű kollektív szerződések idén szeptembertől az adott ágazat összes cégére vonatkoznának, vagyis azokra is, amelyekben nincs is szakszervezet, vagy nem értenek egyet a szerződéssel. Az ellenzék szerint a szaktárca a vállalkozói szabadság korlátozására készül. Pozsony. „A most benyújtott javaslat lényege, hogy a magasabb szintű kollektív szerződésben meghatározott feltételeket azokra a cégekre is ráerőszakolnák, amelyeknek az alkalmazottai nincsenek is benne a szakszervezetben” — nyilatkozta Jozef Mihál független parlamenti képviselő, korábbi munkaügyi miniszter, aki szerint a szaktárca ezzel csorbítja a vállalkozók szabadságát. Mihál arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslatot az érdekegyeztető tanács, vagyis a munkáltatók és a szakszervezetek sem fogadták el. „Ján Richter munkaügyi miniszter rendkívül gyakran hangoztatja, milyen fontos számára a szociális párbeszéd, egy ilyen lényeges kérdésben azonban mégsem hallgat a munkáltatók és a szakszervezetek véleményére” - tette hozzá Mihál, aki azt javasolja a tárcának, hogy vonja vissza és dolgozza át a javaslatát. Ezzel párhuzamosan azonban Mihál, Jana Kiššovával (SaS) és Erika Jurinovával (OEaNO-NOVA) együtt már benyújtott egy módosító javaslatot, amely kiküszöbölné a szaktárca ballépését. A szintén független Miroslav Beblavý szerint a minisztérium javaslata egyáltalán nem segítene az alkalmazottakon, ennél is nagyobb probléma azonban, hogy valószínűleg alkotmánysértő is. „A szaktárca gyakorlatilag azt a gyakorlatot próbálja meg visszacsempészni, amelyről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy ellentétes az alkotmánnyal. A mostani javaslat szerint reprezentatív, vagyis az ágazat összes munkáltatójára kötelező érvényű kollektív szerződésnek tekintenek majd minden ilyen szerződést, amelyet az adott ágazat legnagyobb munkáltatói szervezetével kötnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elég lesz egy munkáltató és egy szakszervezet egyezsége ahhoz, hogy az egész ágazatra kiterjesszék az elfogadott feltételeket” — mondta Beblavý. Ján Richter nem ért egyet az ellenzék véleményével. Szerinte a szaktárca éppen az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt változtat a szabályokon, kiküszöbölve az alkotmányellenes passzusokat. „A legfontosabb kitétel az volt, hogy a minisztérium ne avatkozzon bele a munkáltatók és a szakszervezetek közötti egyezkedésbe, és most ezt kiküszöböltük” - mondta a tárcavezető. (SITA, mi) RÖVIDEN Vážny törvényt sérthetett Pozsony. Törvényt sérthetett Ľubomír Vážny (Smer), amikor a Szociális Biztosító új igazgatójaként szolgálati autót vásárolt magának- állítja a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO). Bár a közel 53 ezer eurós Volkswagen Touareget köz- beszerzési pályázaton keresztül vásárolta a biztosító, nem lehet kizárni, hogy a felhívást konkrét modellre szabták. AzÚVO szerint a paramétereket úgy adták meg, hogy azzal gyakorlatilag más autómárkákat elriasztottak a pályázattól. A vitatható közbeszerzést a parlament alelnöke, Lucia Duríš Nicholsonová (SaS) panaszát követően vizsgálta meg a hivatal. A Szociális Biztosító elutasítja, hogy hibáztak volna. Mivel azonban folyik a fellebbezési eljárás, a történteket nem kommentálják. Peter Višváder, a biztosító szóvivője arról sem volt hajlandó nyilatkozni, mivel érvelnek majd az eljárás során. A biztosító egyébként azt kérte, hogy a speciális igényekkel ellátott, luxusfelszereltségű autót mindössze hét nap alatt szállítsa le a beszállító. (Denník N, ie) Autós üldözés, 17 éves áldozattal A rendőrök vasárnapra virradóra üldözőbe vettek egy Seat Leon típusú személyautót Újbánya közelében. Erre azután került sor, hogy a jármű 19 éves sofőrje nem reagált a rendőrök figyelmeztető jelzéseire, hanem még nagyobb sebességgel megpróbált meglógni. Garamszentbenedek. Menekülés közben egy kockázatos előzési manővert is végrehajtott, mellyel veszélyeztette a szembejövő autó utasait. Végül a Seat Garamszentbenedek Peszér településrészén, a vasúti átkelő után karambolozott. Michal, a sofőr nem volt ismeretlen a rendőröknek, fiatal kora ellenére már háromszor tiltották el a vezetéstől. Most is jogosítvány nélkül ült a volán mögé. Az autóban rajta kívül egy 16 éves lány és két tizenéves fiú ült. Egyikük, a 17 éves Tomáš a helyszínen életét vesztette. Megmenteni a helyszínre kiérkező rohammentő sem tudta. A Denník N információi szerint a fiatalt meglőtték a rendőrök. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy halálát a lövés vagy a balesetben szerzett sérülései okozták, ezért elrendelték a boncolást. A rendőrség sajnálja a történteket. „A sofőr felelőtlen és kíméletlen száguldozása okozta a tragikus következményeket” - közölte Petra Kováčiková, a rendőrség Besztercebányai kerületi szóvivője. Az ügyben a rendőrség belső ellenőrzése vizsgálatot indított. Lucia Kurilovská, a Rendőrakadémia rektora szerint a rendelkezésre álló információk alapján a rendőrök törvényesen jártak el. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a vonatkozó jogszabály hiányos. Nem pontosítja, hová kell célozniuk a rendőröknek egy menekülő autó megállításakor., (sita. Denník n, ie)
