Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-19 / 140. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2017. június 19. RÉGIÓ I 3 Egy hónapig zárva lesz a királyhelmeci óvoda Sok szülőnek gondot jelenthet, ha nyáron nem viheti óvodába a gyerekét (SITA-felvétel) LECZO ZOLTÁN A Fábry utcai részleget hosszabb időre elköltöztetik, és a Kossuth utcaiban is munkálatokat terveznek. i k i yr i 11 É A i Nyáron egy hónapra bezár az óvoda. Az óvoda Kossuth utcai épületét 2016-ban részben felújították, a Környezetvédelmi Alaptól 198 ezer euró támogatást kapott a város erre a célra. Mivel a felújítást folytatni szeretnék, újabb, 231 ezer eurós tá­mogatást igényeltek a Környezet­védelmi Alaptól. A pénzből egye­bek mellett höszigetelnék az épü­letet, a külső kazánházat megszün­tetnék, és két 45 kilowatt teljesít­ményű kazánnal fütenének, re­konstruálnák a villamosvezeték­hálózatot is. Mivel a kiírás szerint október 31-ig be kellene fejeződ­niük a munkálatoknak, a felújítás egy részét még nyáron el kellene végezni. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője elmondta, az óvoda másik, Fábry utcai épüle­tének korszerűsítésére és bővítésére tavaly 569 ezer euró támogatást kaptak a belügyminisztérium pénz­alapjából. Az 599 800 euró össz­költségű rekonstrukció keretében hőszigetelik a falakat és a tetőszer­kezetet, kicserélik az ajtókat és az ablakokat, bővítik az épületet. Az új konyha kialakítására 20 ezer eurót szánnak, a berendezések megvá­sárlására további 10 ezer eurót for­dítanak. A közbeszerzés lezárulta után a rekonstrukciót haladéktala­nul, még nyáron szeretnék megkez­deni. Az osztályvezető tájékoztatá­sa szerint a munka nagyrészt a nyári szünidőben végeznék el, ám a Fábry utcai óvodába járó gyerekeket a re­konstrukció idejére - várhatóan 10- 12 hónapra - a magyar alapiskola épületébe költöztetik át. Június - a Duna hónapja Párkányban és Esztergomban is GULYÁS ZSUZSANNA A DANUrB projekthez és a Napforduló a Dunán programsorozatához kapcsolódva számtalan érdekes program várja az érdeklődőket ebben a hónapban Párkányban és Esztergomban. Június 24-én kiállítással kezdő­dik a programsorozat. A Város­olvasatok című fotókiállítás az esz­tergomi művelődési központban lesz. Június 29-én és 30-án a Duna két oldalán párhuzamosan zajlanak az események. A programok között különféle kiállítások, workshopok és kerekasztal-beszélgetések sze­repelnek. A DANUrB (DANube Urban Brand) nemzetközi projekt célja a Duna menti települések kul­turális identitásának megerősítése. „A fő célkitűzés, hogy a Duna épí­tett, kulturális és társadalmi érté­kek, örökségének feltárásával kö­zös turisztikai hálózat és márkanév jöjjön létre” - magyarázta Dudás Ágnes, a párkányi városi hivatal kommunikációs asszisztense. A DANUrB projekt az Interreg Duna Transznacionális Program (2014-2020) keretében 2017. ja­nuár 1. és 2019. június 30. között valósul meg. Programja és kutatá­sai hét Duna menti országot (Ausztria, Szlovákia, Magyaror­szág, Horvátország, Szerbia, Ro­mánia, Bulgária) érintenek. „A projekt koordinátora a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem (BME), második legnagyobb partnere a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Épí­tészmérnöki Kara. A projektnek, melybe összesen harminckilenc in­tézmény kapcsolódott be, Párkány és Esztergom kiemelt partnere lett” -mondta Dudás Ágnes. A Napforduló a Dunán nevű ren­dezvény keretében tavaly egyedül­álló programsorozat indult a folyón és környékén. Az érdeklődőknek idén is lehe­tőségük lesz arra, hogy felfedezzék a folyót, megismerjék színes életét és eldugott helyeit. Dévénytől Pár­kányig zajlanak a programok, ame­lyeknek kezdeményezője a Közép­európai Alapítvány (Stredoeu­rópska nadácia) Duna Alap (Dunajský fond) támogatási prog­ramja. Mely törvények alapján monitorozható egy tömbház? A tömbházunkban az utóbbi időben ugyancsak elszaporod­tak a jogellenes cselekmények - volt részünk betörésben, falfir­kálásban, folyosóra vizelésben. A kukák mellett pedig rendszere­sen megjelennek kiszuperált ülőgarnitúrák, szekrények és egyéb fölöslegessé vált, nagymé­retű tárgyak. A lakóközösségi gyűlésen fel is merült, hogy be- kameráztatnánk a közös bejára­tokat és a belső udvart. Vita ke­rekedett arról, kell-e minden la­kó beleegyezése a megfigyelő- rendszer telepítéséhez és hova lehetne felszerelni a kamerákat. Többen tiltakoztak. Vagy azért, mert az állandó megfigyelést fö­lösleges zaklatásnak veszik, vagy pedig egyszerűen nem hisznek a beruházás hatékony­ságában. Melyek a monitorozás törvényes feltételek? A lakóház közös tulajdonban le­vő helyiségeinek, udvarának elektronikus megfigyelésére kü­lönböző adatvédelmi mechaniz­musok vonatkozhatnak a moni­torozás céljától és a terület adat­védelmi besorolásától függően. Ha miután az utcáról beléptek és szabadon közlekedhetnek a la­kóház közös helyiségeibe been­gedett személyek, akkor e terek az Adatvédelmi Hivatal értelme­zése szerint a nyilvánosság szá­mára elérhető területeknek szá­mítanak (priestor prístupný ve­rejnosti). Akárcsak a közterület, pl. a lakóház előtti utca/köztér monitorozása esetén, itt is csak a közbiztonság védelme, bűncselekmények felderítése, il­letve vagyon- és egészségvédel­mi célokból lehet e területet megfigyelés alatt tartani. A ka­merarendszer üzemeltetéséről tájékoztatni kell az oda belépni szándékozó személyeket-jól látható helyen elhelyezett fi­gyelmeztető cédulákkal (pikto­gram és/vagy írásos figyelem- felhívás formájában). A kamerá­kat a szükségesség és arányosság elvét betartva kell elhelyezni, miközben azok nem irányulhat­nak a magántulajdonban levő la­kások ajtajára, ablakaira. Az így rögzített felvételeket leg­feljebb tizenöt napig lehet meg­VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL őrizni, és kizárólag a büntető-, illetve szabálysértési eljárás cél­jaira szabad őket felhasználni. Tilos a felvételeket nyilvános­ságra hozni, például feltenni a közösségi hálóra vagy kedvte­lésből nézegetni őket. A lakóház közös területe nem szabadon megközelithető a nyil­vánosság számára, ha az oda be- bocsátott látogatók csak a lakó / portás stb. kíséretében mozog­hatnak e területen. Az ilyen te­rekben csak akkor lehet elektro­nikus megfigyelőrendszert al­kalmazni az érintett személyek beleegyezése nélkül, ha az fel­tétlen szükséges az üzemeltető vagy harmadik személy bizton­sága, vagyoni, anyagi érdekeinek a védelméhez. Más céllal való monitorozáshoz szükséges az összes lakó beleegyezése. Az adatkezelést be kell jelenteni az Adatvédelmi Hivatalnál. Emellett az adatkezelőnek meg­felelő biztonsági intézkedéseket is kell tennie, és eleget kell tennie a titoktartási, útmutatási és tájé­koztatási kötelezettségeinek is. Kamerával megfigyelt terület adatvédelmi szabályozását első­sorban a 122/2013-as számú adatvédelmi törvény tartalmazza. A vonatkozó rendelkezések gya­korlati alkalmazását az Adatvé­delmi Hivatal 1/2014,2/2016 és 5/2016-os számú módszertani eligazításai (metodické usmer­nenie) segítik. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Történelmi játék okostelefonnal Elsősorban a fiatalokat szólítja meg a János király kincsei című történelmi játék, amely okostelefonra letölthető applikációval játszható. A szabályok kidolgozásában a párkányi városi múzeum is részt vett. E333331 A játék célja, hogy a fiatalok szá­mára is érdekes, új formában mu­tassa be azokat a helyszíneket, ahol Sobieski János lengyel király meg­fordult. „III. Sobieski János, miután elűzte a törököket Bécs alól, Párká­nyig üldözte őket, ahol Lotaringiai Károly seregével szövetkezve meg­semmisítő csapást mért a törökökre, és visszafoglalta az esztergomi vá­rat. Miután a török sereg Magyar- ország északi részén vereséget szenvedett, megkezdődhetett az or­szág felszabadítása a török uralom alól. Úgy hírlik, hogy a zsákmá­nyolt kincsek egy része eredeti rej­tekhelyén, a mai Párkány területén várja, hogy a vakmerő felfedezők megtalálják. A játék erre a legendá­ra épül” - magyarázta Juhász Gyu­la, a párkányi múzeum igazgatója. A III. Sobieski János Emléktúra nyomvonalán haladó játék nemzet­közi összefogással - lengyelorszá­gi, csehországi, magyarországi és szlovákiai szakemberek bevonásá­val-készült. „A játékosoknak, miután letöltöt- ték a szükséges mobilalkalmazást, nincs más dolguk, mint felkeresni városunkban azokat a helyszíneket, amelyekre utasítást kapnak. Ezeken a történelmi vagy építészeti szem­pontból fontos helyeken egy QR kódot találnak, amit le kell fényké­pezniük. A kódok négy témakör kö­ré csoportosulnak. Minden téma­körhöz négy kód tartozik, azaz ti­zenhat helyszínt kell felkeresni. Mi­után a játékos az adott témakörben megszerezte az összes kódot, négy virtuális érmét kap, amit a játék be­fejeztével a múzeumban valódi, ér­tékes és egyedi érmekre válthat” - magyarázta Juhász Gyula. Minden résztvevő ország (Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlo­vákia) száz-száz egyedi érmét oszt ki a játékosok között. Megszerzésükre csak az első huszonöt játékosnak van esélye, aki minden témakörért egy- egy érmét (összesen négyet) kap ajándékba. A játékszabályokat tartalmazó füzetet a párkányi városi múzeum­ban és a művelődési központban le­het beszerezni. „Egy részüket a he­lyi iskolák között osztottuk szét. A játéknak pozitív visszhangja van” - j egyezte meg az igazgató. (guzsu)

Next

/
Thumbnails
Contents