Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-17 / 139. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2017. JÚNIUS 17. 14 MŰVÉSZET Inspiráló Kelet-Európa Lalo Sánchez del Valle mexikói mű­vészhez rendkívül közel áll a kelet-euró­pai ember szellemisé­ge és értékrendje. N em először jár itt: tavaly Izsán részt vett egy három­hetes összpontosí­táson, mely gyü­mölcsözőnek bizonyult, hiszen az ott készült képek jelenleg vándor- kiállítás formájában járják Európa városait, egyebek mellett Bécs és Pozsony után jelenleg a Budapesti Cervantes Intézet Dísztermében te­kinthető meg a Turning the Inside Out. Lalót a spontaneitásról, a művészeti ágak kölcsönhatásairól, az Európa-feelingről és a környezet rombolásáról kérdeztem. Hogyan fogalmazódott meg ben­ned, hogy festő legyél? Hiányzol Arab fiú tevével « -,x. Az ember tehetsége általában már éves koromban festettem, de iskolai gyerekkorban megmutatkozik. Gye- problémák miatt ez abbamaradt, s rekkoromban én is jól rajzoltam, nagyjából 18 évesen kezdtem újra Első olajfestményeimet kilenc-tíz rajzolni és festeni. Az ember nagyon hamar észreveszi magán, ha tehetsé­ges valamiben. Főleg a művészetben, például könnyedén rajzol. De elég bátornak is kell lenni ahhoz, hogy valaki szembenézzen a tehetségével, és minden mást maga mögött hagy­o. o, íon­’ í A festményeiden bizonyos gyer­meki hozzáállást érez a befoga­dó. Mi ez pontosan? Számos művész - köztük én is - egész életében gyerek marad. A festészetemben is fontos szerepet játszik a gyermekiség mint ösz­tönössé. Az utóbbi időben egy olyan technikával dolgozom, me­lyet magam neveztem el spontán expresszionizmusnak. Régebben, festés előtt vázlatot rajzoltam a vászonra, de valamiért az elkészült festmény végül nem adta vissza azt, amit igazán ki akartam fejezni. Uj HHHB - ’ '.ir technikám alapja a vázlat nélküli, kezdetben spontán színes foltok, melyeket több rétegben viszek fel a vászonra, s az így keletkező oxid figurákat rajzol nekem. Mint amikor a felhőket bámulod... így pontosan az kerül a vászonra, amit a festés pillanatában érzek. Festés közben zenét is hallgatok, hogy meghatározza az ecsetvonásaim ritmusát. Lejátszási listámon gyak­ran szerepelnek Pink Floyd- és The Doors-számok, a Psycho Lady-ké- pem festésekor pedig inkább tom­bolni vágytam, ezért Iron Maident és AC/DC-t hallgattam. Vannak expresszionista példaké­peid? Természetesen nagy csodálója va­gyok Picassónak, Pollocknak, a német expresszionistáknak, vagy a Cobra mozgalomnak, amelynek tagjai a világháborús sokkok után elképesztően önazonos módon fe­jezték ki az átélt borzalmakat. Az itt látható festmények összes figurájára jellemző, hogy szinte az egész vásznat elfoglalja. Általában nagyobb formátumban festek, 1,5-2 méteres vásznakra. A Turning the Inside Out (Bemről kifelé) című kiállítás darabjai gya­korlati okokból kisebb formátu­mot igényeltek, hiszen egy vándor- kiállítás keretei között szerettem volna bemutatni őket. Turning the Inside Out Mikor fogalmazódott meg az alapodét? Hogyan kerültél Kelet-Európába? Az egész úgy kezdődött, hogy meg­hívást kaptam egy szlovákiai mű­vészeti műhely háromhetes össz­pontosítására, melyen 40 művész vett részt. A Komárom melletti tanyán nem igazán foglalkoztam mással a festésen kívül, le is fogy­tam 7 kilót, de ez talán a kis tanya gasztrokultúrájának szokadanságára is fogható. Három hétig úgy festet­tem, mint egy őrült, hajnaltól egé­szen estig. Nagyon erősen kötődtem a festéshez akkor, és rengeteg érzés tört fel belőlem így: például Mexikó és az ottani emberek hiánya, belső tipródásaim vagy épp gyerekkori emlékek Szlovákiában fogalma­zódott meg bennem egy Európa- szerte bemutatandó vándorkiállítás ötlete. A kiállítás először Bécsben, az ottani Mexikói Nagykövetségen nyűt meg, majd Pozsonyban, a Szlovák Rádio épületében (mely vé­leményem szerint lenyűgöző), most pedig itt van a Budapesti Cervantes Intézet Dísztermében. Reményeim szerint láthatja majd a bolgár, szerb, horvát, német, spanyol é$ francia közönség is. Inspirál Kelet-Európa? Nagyon szeretem. Két évvel ez­előtt alig ismertem ezt a helyet, de örülök annak a szabadságérzetnek, amit Magyarországon, Szlovákiá­ban vagy Szerbiában tapasztalok: árad az élet szeretete és élvezete. Úgy vélem, a mexikói és kelet-eu­rópai ember értékrendje hasonlóan érzelemközpontú. Nyugat-Európa materialistább lett, Amerika voná­sait vette fel, s elvesztette korábbi Európa-feelingjét. Berlinben csa­Komá Marta Minujin argentin képzőművész és a közép-németországi Kassel egyik főterén felállított látványos alkotása A Könyvek Parthenon) a B etiltott könyvekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrende­zett, rangos Docu­menta kortárs művészeti találkozó keretében; a Könyvek Parthenónja című monumentális művészeti ins­talláció, melyet a világ sok tájáról érkezett, betiltott könyvek boríta­nak, a cenzúra ellen tiltakozik. Marta Minujin argentin képzőmű­vésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a „legpoli- tikusabbnak”. A megnyitó előtt védősisakos ön­kéntesek szorgoskodtak a „temp­lom” előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön. Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer ka­landjai és a Sherlock Holmes mel­lé kerül. A könyveket műanyag borítók védik az időjárás viszon­tagságaitól, és így rögzítették őket az időszámítás előtt az 5. század­ban emelt athéni Parthenon pon­tos másának szerkezeti elemeihez. A mű méretei megegyeznek a Part- henónéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas — mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiál­lítás kurátora. A Könyvek Parthenonját ugyan­azon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A Documenta athéni vonatkozása

Next

/
Thumbnails
Contents