Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-17 / 139. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2017. JÚNIUS 17. 14 MŰVÉSZET Inspiráló Kelet-Európa Lalo Sánchez del Valle mexikói művészhez rendkívül közel áll a kelet-európai ember szellemisége és értékrendje. N em először jár itt: tavaly Izsán részt vett egy háromhetes összpontosításon, mely gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen az ott készült képek jelenleg vándor- kiállítás formájában járják Európa városait, egyebek mellett Bécs és Pozsony után jelenleg a Budapesti Cervantes Intézet Dísztermében tekinthető meg a Turning the Inside Out. Lalót a spontaneitásról, a művészeti ágak kölcsönhatásairól, az Európa-feelingről és a környezet rombolásáról kérdeztem. Hogyan fogalmazódott meg benned, hogy festő legyél? Hiányzol Arab fiú tevével « -,x. Az ember tehetsége általában már éves koromban festettem, de iskolai gyerekkorban megmutatkozik. Gye- problémák miatt ez abbamaradt, s rekkoromban én is jól rajzoltam, nagyjából 18 évesen kezdtem újra Első olajfestményeimet kilenc-tíz rajzolni és festeni. Az ember nagyon hamar észreveszi magán, ha tehetséges valamiben. Főleg a művészetben, például könnyedén rajzol. De elég bátornak is kell lenni ahhoz, hogy valaki szembenézzen a tehetségével, és minden mást maga mögött hagyo. o, íon’ í A festményeiden bizonyos gyermeki hozzáállást érez a befogadó. Mi ez pontosan? Számos művész - köztük én is - egész életében gyerek marad. A festészetemben is fontos szerepet játszik a gyermekiség mint ösztönössé. Az utóbbi időben egy olyan technikával dolgozom, melyet magam neveztem el spontán expresszionizmusnak. Régebben, festés előtt vázlatot rajzoltam a vászonra, de valamiért az elkészült festmény végül nem adta vissza azt, amit igazán ki akartam fejezni. Uj HHHB - ’ '.ir technikám alapja a vázlat nélküli, kezdetben spontán színes foltok, melyeket több rétegben viszek fel a vászonra, s az így keletkező oxid figurákat rajzol nekem. Mint amikor a felhőket bámulod... így pontosan az kerül a vászonra, amit a festés pillanatában érzek. Festés közben zenét is hallgatok, hogy meghatározza az ecsetvonásaim ritmusát. Lejátszási listámon gyakran szerepelnek Pink Floyd- és The Doors-számok, a Psycho Lady-ké- pem festésekor pedig inkább tombolni vágytam, ezért Iron Maident és AC/DC-t hallgattam. Vannak expresszionista példaképeid? Természetesen nagy csodálója vagyok Picassónak, Pollocknak, a német expresszionistáknak, vagy a Cobra mozgalomnak, amelynek tagjai a világháborús sokkok után elképesztően önazonos módon fejezték ki az átélt borzalmakat. Az itt látható festmények összes figurájára jellemző, hogy szinte az egész vásznat elfoglalja. Általában nagyobb formátumban festek, 1,5-2 méteres vásznakra. A Turning the Inside Out (Bemről kifelé) című kiállítás darabjai gyakorlati okokból kisebb formátumot igényeltek, hiszen egy vándor- kiállítás keretei között szerettem volna bemutatni őket. Turning the Inside Out Mikor fogalmazódott meg az alapodét? Hogyan kerültél Kelet-Európába? Az egész úgy kezdődött, hogy meghívást kaptam egy szlovákiai művészeti műhely háromhetes összpontosítására, melyen 40 művész vett részt. A Komárom melletti tanyán nem igazán foglalkoztam mással a festésen kívül, le is fogytam 7 kilót, de ez talán a kis tanya gasztrokultúrájának szokadanságára is fogható. Három hétig úgy festettem, mint egy őrült, hajnaltól egészen estig. Nagyon erősen kötődtem a festéshez akkor, és rengeteg érzés tört fel belőlem így: például Mexikó és az ottani emberek hiánya, belső tipródásaim vagy épp gyerekkori emlékek Szlovákiában fogalmazódott meg bennem egy Európa- szerte bemutatandó vándorkiállítás ötlete. A kiállítás először Bécsben, az ottani Mexikói Nagykövetségen nyűt meg, majd Pozsonyban, a Szlovák Rádio épületében (mely véleményem szerint lenyűgöző), most pedig itt van a Budapesti Cervantes Intézet Dísztermében. Reményeim szerint láthatja majd a bolgár, szerb, horvát, német, spanyol é$ francia közönség is. Inspirál Kelet-Európa? Nagyon szeretem. Két évvel ezelőtt alig ismertem ezt a helyet, de örülök annak a szabadságérzetnek, amit Magyarországon, Szlovákiában vagy Szerbiában tapasztalok: árad az élet szeretete és élvezete. Úgy vélem, a mexikói és kelet-európai ember értékrendje hasonlóan érzelemközpontú. Nyugat-Európa materialistább lett, Amerika vonásait vette fel, s elvesztette korábbi Európa-feelingjét. Berlinben csaKomá Marta Minujin argentin képzőművész és a közép-németországi Kassel egyik főterén felállított látványos alkotása A Könyvek Parthenon) a B etiltott könyvekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozó keretében; a Könyvek Parthenónja című monumentális művészeti installáció, melyet a világ sok tájáról érkezett, betiltott könyvek borítanak, a cenzúra ellen tiltakozik. Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a „legpoli- tikusabbnak”. A megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodtak a „templom” előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön. Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. A könyveket műanyag borítók védik az időjárás viszontagságaitól, és így rögzítették őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez. A mű méretei megegyeznek a Part- henónéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas — mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora. A Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A Documenta athéni vonatkozása
