Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-17 / 139. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2017. június 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Orbán: hagyjanak békán a németek Levegőhöz jutottak a görögök Az eufőcsoport megegyezett a görög adósságkezelő mentőcsomag következő részletéről Budapest. Senki sem kötelezheti Magyarországot a bevándorlás- saľkapcsolatos álláspontja feladására, a magyarok ugyanis világossá tették: nem akarnak illegális bevándorlókat látni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban a kvótaügyben Magyarországgal szemben indított kötelezettség- szegési eljárásról. A kormányfő szerint egy kormányt még „csak- csak meg lehet gyomrozni”, de egy néppel ezt nem lehet megtenni. A Magyarországgal szemben kritikus német véleményeket kommentálva Orbán arra kérte a német politikusokat: „hagyjanak bennünket békén”. (MTI) Török puccskísérlet: súlyos büntetések Ankara. Egy ankarai bíróság 23 török katonát ítélt életfogytiglani szabadságvesztésre csütörtökön, amiért állítólag részt vettek a tavalyjúliusi sikertelen puccskísérletben. Az elítéltek között volt Muhsin Kutsi Baris ezredes, az elnöki gárda egyik volt parancsnoka is. Ez az első ítélet, amely Ankarában született az államcsíny résztvevői ellen. Törökországban jelenleg több hasonló per folyik, a fő eljárásban 221 ember ellen emeltek vádat, köztük 24 tábornok is van. (MTI) Folytatódik a román kormányválság Bukarest. Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu román miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől. A koalíciós pártok úgy döntöttek: hétfőn bizalmatlansági indítványt telj esztenek a parlament elé, hogy leváltsák Grinde- anut. Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani. (MTI) Merénylet volt egy kínai óvoda mellett Peking. Pokolgépes merénylet volt az a robbanás, amely a kelet- kínai Csiangszu tartományban, egy óvoda mellett történt csütörtökön, és nyolc halálos áldozata van. A feltételezett merénylő, egy 22 éves férfi is meghalt, és a lakásában robbanóanyagokat találtak a nyomozók. Bérelt lakásának falain a „halál”, és „gyilkolás” szavak olvashatók. A férfit eltanácsolták az iskolából, mert „vegetatív idegrendszeri rendellenességeket” állapítottak meg nála. Az oktatási tárca elrendelte az összes oktatási és nevelési intézmény biztonsági intézkedéseinek felülvizsgálatát és megerősítését. (MTI) Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminisztert biztatják a társai (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Luxemburg. Az eurócsoport pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodásra jutottak a görög adósságkezelő csomag következő részletéről, amely további 8,5 milliárd euró folyósítását engedi Görögországnak. Az eurócsoport tájékoztatása szerint a luxembourgi tanácskozáson részt vevő 19 ország minisztere és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának megállapodása szerint júliusban fizethetik a következő részletet, hogy Görögország képes legyen a tartozások teljesítésére egy újabb pénzügyi válság elkerülése érdekében. A találkozó alkalmával Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója bejelentette, javasolni fogja, hogy a valutaalap is csatlakozzon Görögország nemzetközi hitelezőinek csoportjához, noha továbbra sem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az .eurócsoport elnöke kijelentette, azt követően, hogy lehetővé vált a következő hitelkeret lehívása Görögország számára, az euróövezet pénzügyminiszterei egy pénzügyi stratégia kidolgozásán dolgoznak, amely majd lehetővé teszi Görögország számára, hogy ismét „saját lábára álljon” a 2018-ig tartó reformprogram ideje alatt. Elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap is készen áll arra, hogy több pénzügyi támogatást nyújtson Görögországnak adósságai kifizetéséhez. Egyes adósságelemek törlesztése akár 15 évvel is késleltethető, a visszafizetéseknél pedig figyelembe lehet majd venni Görögország aktuális növekedési szintjét. Görögország nemzetközi hitelezői a megállapodás ellenére továbbra is megosztottak abban a kérdésben, hogyan kellene folytami a hét évvel ezelőtt pénzügyi válságba került ország harmadik mentőcsomagjának programját. A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában - az előző kettővel ellentétben - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ez idáig nem vett részt, mert nem tartotta fenntarthatónak a görög adósság törlesztését és ezért annak enyhítését szorgalmazta a hitelezők csoportjánál. A hitelezők sorában a német kormány azonban az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont kezdetektől fogva elengedhetetlennek tartotta az IMF részvételét a programban. A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018- ig. A csütörtöki, 8,5 milliárd euró folyósításáról szóló megállapodás azzal a feltétellel jött létre, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket. Trump lépése Kuba ellen Orosz csapás Bagdadira A The Washington Post lap szerint Robert Mueller, a tavalyi amerikai elnökválasztások orosz szálait vizsgáló különleges tanácsadó kiterjeszti vizsgálódásait Jared Kush- nernek, Donald Trump elnök vejének és tanácsadójának az üzleti ügyeire is. Washington/Miami. A tekintélyes lap egy nappal azt követően közölte a Jared Kushnerral kapcsolatos információkat, hogy megírta: Mueller munkatársai azt is vizsgálják, Trump megpróbálta-e akadályozni, hogy az igazságszolgáltatás Oroszországnak az amerikai választási folyamatba történt beavatkozásával foglalkozzék. Az újság mindazonáltal hangsúlyozta: valamennyi forrása egyetértett abban, hogy Kushner nem célpontja a vizsgálatnak, és még csak célzás sem volt arra, hogy bármilyen törvénytelenséget is elkövetett volna. Jamie Gorelick, Jared Kushner ügyvédje a CNN hírtelevízió kérdésére kiadott közleményében leszögezte: Kushner üzleti ügyeinek vizsgálata a „mindennapos gyakorlatba” illeszkedik. Donald Trump tegnap a floridai Miamiban felvázolta kormányzatának Kuba-politikáját, amely részben szakít elődje, Barack Obama Kuba-politikájával. Az amerikai elnök szigorításokat hirdet meg a kétoldalú viszonyban, s lényegében „bezárja” az Obama által Kuba és az USA között megnyitott kapuk egy részét - a lépések korlátozhatják az amerikaiak kubai utazásait, szigoríthatják az amerikai cégek sziget- országi üzleti tárgyalásait. (MTI) Damaszkusz/Moszkva. Az Iszlám Állam terrorszervezet ellen létrejött, amerikai vezetésű katonai szövetség egyelőre nem tudja megerősíteni a szervezet vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak a halálhírét — tudatta a koalíció szóvivője, Ryan Dillon ezredes. Az orosz védelmi minisztérium nem sokkal korábban jelentette be: ellenőrzi azt az értesülést, amely szerint az orosz légierő egy Rákká melletti csapásával május végén megölte Bagdadit. Az orosz harci gépek május 28-án a Szíriái Rákká déli elővárosában egy parancsnokságra mértek csapást, ahol az Iszlám Állam vezetői éppen arról tanácskoztak, hogy miként vonják ki Rakkából a terrorszervezet fegyvereseit az úgynevezett déli folyosón. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a tanácskozáson jelen volt Bagdadi is, aki a légicsapás következtében meghalt. Az értesülést több csatornán keresztül is ellenőrzik. A tárca hozzáfűzte, hogy az orosz fegyveres erők Rákká déli elővárosában május végén az Iszlám Állam több magas rangú parancsnokát és mintegy 330 középszintű harctéri parancsnokát, valamint harcosát likvidálták. Bagdadi haláláról az elmúlt években többször is jelentek meg utólag meg nem erősített értesülések. Legutóbb a Daily Mail brit napilap vasárnap, a szír állami televízióra hivatkozva számolt be arról, hogy az iszlamisták vezére egy Rakkára mért csapás következtében életét vesztette. Bagdadi megsemmisítésének ténye, ha megerősítést nyer, komoly fegyvertény lenne Moszkva számára. (MTI) Macron pártja tarolhat a holnapi 2. fordulóban Egy hónappal a saját centrummozgalmát vazető Emmanuel Macron elnökválasztási győzelme után a francia nemzetgyűlési választások holnapi 2. fordulójában várhatóan a parlamenti alsóházban is az egy éve alakult elnöki párt, a Köztársaság Lendületben kerül jelentős többségbe. Párizs. Több felmérés is azt jelzi, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője lehet az államfő mozgalmának, a Köztársaság Lendületben (LREM) formációnak és politikai szövetségesének, a Francois Bayrou vezette Modemnek. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója. Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz a törvénytervezetek elfogadását megakadályozó erős A szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon kampánya. Fő ellenfele Le Pen. (tasr/ap) ellenzéket felmutatniuk, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek. A jobboldalnak lehet ugyanakkor a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett. A jobboldali politikusok megosztottak abban, hogy konstruktív vagy pedig frontális ellenzéket alkossanak az elnöki elképzelésekkel szemben, miután a kormány nagy gazdasági reformjai a jobboldal programjában is szerepelnek. Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint. Azok a baloldali jelöltek, akiknek esélyük van most a győzelemre, Macron-pártinak számítanak a volt kormánypártban. Az egyértelmű ellenzék vezető szerepéért két mozgalom verseng: a radikális baloldal és a radikális jobboldal. Az elnökválasztás első fordulójában 19%-ot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Mélenchon fő riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. (MTI)
