Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-16 / 138. szám, péntek
2 I RÖVIDEN Radičová odaszúrt Kaliňáknak Pozsony. Elutasította Iveta Radičová volt kormányfő Robert Kaliňák belügyminiszter azon állítását, mely szerint Marian Kočner vállalkozó állítólagos adócsalási ügyeit a Radičová-kormány tétlensége miatt nem lehetett kivizsgálni. A gyanú szerint a maffialistán szereplő Kočner 2010 és 2012 között 8,19 millió eurónyi adót igényelt vissza indokolatlanul. „Ezek az események Radičová kormányzása alatt történtek. Richard Sulikkal rendszeresen találkoztak, és arról tárgyaltak, ki irányítsa az országban a büntetőeljárásokat” - mondta Kaliňák. „Ha az én kormányom tehet erről is, akkor hogyan létezik, hogy Dániel Lipšic akkori belügyminiszter és Grendel Gábor jelenlegi parlamenti képviselő ellen eljárás folyik? Azért, mert nem léptünk az ügyben? Nem épp ellenkezőleg? Azért, mert nyilvánosságra hozták a pénzügyőrség vizsgálatának észrevételeit” - közölte sajtó- nyilatkozatában Radičová. Lipšic és akkori szóvivője, Grendel 2002-ben tartott sajtó- tájékoztatót, amelyen Kočner számlájának pénzmozgásait tartalmazó dokumentumokat mutattak fel. (TASR) KÖZÉLET 2017. június 16. | www.ujszo.com A családok negyede nem nyaral ÖSSZEFOGLALÓ A megkérdezettek fele 600 euró közötti összeget költ a szabadságra Pozsony. Nyakunkon a nyaralási szezon, Szlovákiában a családok negyede a rossz anyagi helyzete miatt azonban nem is álmodhat akár egy kisebb üdülésről sem, ráadásul a nyaralni indulák között is jelentős anyagi különbségek vannak. Mennyit költünk a szabadságra? „A szlovákiai családok valamivel több mint 70 százaléka ma már nem tudja elképzelni az életét anélkül, hogy évente legalább egyszer ne menne el üdülni. A lakosság egy része ezt már évente többször is megengedheti magának, minden negyedik család ugyanakkor a szerény anyagi helyzete miatt egy rövidebb hazai kiruccanást is képtelen kifizetni” - nyilatkozta Roman Müller, a HomeCredit áruhitelező társaság elemzője az általuk megrendelt, és a Stem/Mark piackutató táraság által elvégzett elemzésre hivatkozva. Müller szerint azok között is látványos különbségek vannak, akik megengedhetik maguknak az utazást. A családok ötödé egy személyre számítva évente 200 és 400 euró közötti összeget, a felük nagyjából 600 eurót költhet a szabadságra. A megkérdezettek 4 százalékánál azonban ez a keret elérheti a 2 ezer, egy százalékánál pedig a 4 ezer eurót is. A lakosság nagy része azonban nem ragaszkodik bármi áron a nyaraláshoz. A megkérdezettek 70 százaléka az általa megtakarított összegből fizette a nyaralást, és csak elenyésző részük vett fel erre hitelt. A többség azt vallja, hogy ha nincs rá pénze, akkor inkább otthon marad. A nyaralásra a legtöbben 200 és 400 euró közötti költőpénzt visznek magukkal, az emberek ötödénél azonban ez az összeg elérheti a 800 eurót is. Kizárólag kártyával a megkérdezettek alig valamivel több, mint tizede fizet, a harmaduk pedig kombinálja a készpénzes és kártyás fizetést. A felmérésből az is kiderült, hogy a Szlovákiában nyaralók számának megugrása az elmúlt időszakban inkább csak a családok anyagi helyzetével magyarázható. A megkérdezettek csaknem háromnegyede vallotta be, hogy ha az anyagi helyzete ezt megengedi, inkább a külföldi, lehetőleg tengerparti nyaralást választja. Az időtartamot te(Somogyi Tibor felvétele) kintve a tíz napnál hosszabb üdülések dominálnak, all inclusive ellátással. Az elszállásolást tekintve a nyaralók nagyjából fele a szállodát, ötödük az apartmant, tizedük pedig a bungalót választja. „A felmérésünk egyik legnagyobb tanulsága, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada függetleníti magát az utazási irodáktól, mert felismerte, hogy az interneten bármit el tud intézni, jóval kedvezőbb áron, mint ha szervezett utazást rendelne” — tette hozzá Müller. (mi) RTVS: koalíciós harcok (Jozef Jakubčo felvétele) Van-e szükség romaügyi minisztériumra? IBOS EMESE Pozsony. Kaotikus, fordulatokban gazdag és bizonytalan volt a közmédia új elnökének megválasztása előtti néhány éra. Több képviselő az utolsó pillanatokig vacillált, a frakciók sem voltak egységesek az új RTVS-vezér személyét illetően. A várakozásoknak megfelelően a kormánykoalíció megszavazta, hogy a plénum titkos szavazással választ új elnököt az összevont közmédia élére. Az RTVS-ről szóló jogszabály szerint a szavazás nyilvános, kivéve, ha a plénum másként dönt. Erre a lépésre az ellenzék vehemens tiltakozása ellenére azért szánhatta el magát a koalíció, mert a Smer és az SNS által támogatott Jaroslav Rezníket csak Marián Kotleba pártjának támogatásával sikerülhetett az RTVS élére juttatni. A Smer és az SNS így kivédhette, hogy ne süssék rájuk, a fasisztákkal együttműködve választottak új elnököt a közmédia élére. Rezníket, de hogyan? A parlamenti matematika alapján a Smer 49, az SNS 15 szavazattal indult neki a választásnak, a Sme rodi- nából kivált hármas: Rastislav Holú- bek, Martina Šimkovičová és Peter Marček, akik rendszeresen a koalícióval szavaznak, most is megerősítették, hogy Rezníket támogatják. Összesen 67 szavazat állt tehát Fico és Danko rendelkezésére. Az ĽSNS (14 szavazat) nem közölte, kit támogat. Mika mellett az ellenzék A Miroslav Beblavý (független) körül csoportosuló hét képviselő, illetve Alena Bašistová Václav Mika mellett állt, ahogyan Boris Kollár Sme rodina pártja is (16 szavazat). Az OEaNO és az SaS nem állt elő konkrét befutóval. A leggyakrabban Václav Mika és egy harmadik jelölt, Michal Ruttkay nevét emlegették. Jozef Viskupič (OEaNO) azt mondta, öt éve a párt Mikát támogatta, és akkori döntésük miatt nem kell szégyenkezniük. A vitában az SaS is kiállt Mika mellett. Az újabb fordulatot a Híd képviselői szolgáltatták: szerdán ugyanis Bugár Béla pártelnök és Gál Gábor frakcióvezető is azt állította, képviselőik Michal Ruttkay és Zuzana Ťapáková közül választanak. Tegnap délben viszont kiderült, a Híd néhány képviselője Václav Mikához húz. A frakció tanácskozásán a hidasok gyakorlatilag szabad kezet kaptak. „Mivel a koalíciós partnereink ragaszkodnak Jaroslav Rezníkhez, mi lehetővé tesszük, hogy képviselőink akár Václav Mikára szavazzanak” - mondta Gál Gábor. A frakcióvezető nem akart pontos számot mondani, de háttér-információk szerint 4-5 szavazatról lehetett szó. Bugár kijelentette, a Híd számára elfogadhatatlan Jaroslav Rezník megválasztása nem egyenlő a koalíciós szerződés megszegésével. Fico színre lépett Robert Fico kormányfő személyesen adott utasításokat pártja képviselőinek, a Smer-frakció néhány órával a szavazás előtt ült össze. „Érvényes, amit korábban mondtam, Jaroslav Rezník a befutónk” - közölte Martin Glváč (Smer) frakcióvezető. Háttér- információk szerint Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter egyenként egyeztetett a párt parlamenti képviselőivel. Ő barátja, Václav Mika mellett lobbizott, ugyanakkor elismerte, hogy az RTVS távozó elnökének újraválasztására kevés esélyt lát. Lapzártánkig nem volt nyilvános a titkos szavazás eredménye. FINTA MÁRK Pozsony. Robert Fico után fél évvel Andrej Kiska államfő is elővette a romák helyzetét, a kormányfővel ellentétes előjelű kontextusban. Kormányszintre emelné a probléma megoldását - Ravasz Abel szerint azonban egyelőre a kormánybiztosi hivatal potenciálját sem aknázták még ki teljesen. A szegregált roma közösségek helyzetét Kiska Szlovákia szégyenfoltjának nevezte, a romák szerinte nem részesei Szlovákia sikereinek, mivel a többségi társadalom nem is akarja, hogy részesei legyenek. „Nem értjük meg, hogy ha a romák helyzete nem javul, hosszú távon Szlovákia helyzete semjavul”-mondta. Leszögezte, a probléma eddigi megoldási javaslataiból hiányzott a valódi politikai elkötelezettség, az egyértelmű célok megállapítása, és a felelős intézmények koordinálása. Utalt Fico keménykedő kijelentéseire is, ami szerinte odáig vezetett, hogy a romakérdésben a társadalom egy része számára a szélsőségesek jelentik a „kvalifikált politikai erőt”. Az államfő ugyanakkor azt mondja, a romák helyzetére nem szabadna „romakérdésként” hivatkozni, inkább azon kell dolgoznunk, hogyan használjuk ki a „roma potenciált”. Utalt arra, hogy erre megfelelő mennyiségű pénze van az országnak az uniós alapokból, és ezeket a forrásokat fel kell használni a roma telepek lakói életminőségének javítására. „Fontolják meg, hogy ezzel a témával közvetlenül egy kormánytag foglalkozzon, mert egy politikailag gyenge kormánybiztosnak korlátozottak a lehetőségei” - mondta. Az ellenzéki SaS egyetért az államfővel, azt mondják, ők már régóta hasonló megoldást javasolnak, és ha kormányra kerülnek, az egész agendát egy miniszterre bízzák. Lucia Ďuriš Nichol- sonová, a párt alelnöke szerint ez lenne a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a szegregált közösségek problémáit megoldják. Ravasz Ábel pozitívan értékeli Kiska beszédét, elmondása szerint sok dologban egyezik a véleményük, és nagyrészt a megoldásokban is egyetértenek. Arra a kérdésre, kellene-e „romaügyi minisztérium”, a kormánybiztos azt mondja: más országok tapasztalataiból kiindulva integrációs minisztériumra szüksége lenne az országnak, ám ennek nemcsak a romák, hanem más nemzeti kisebbségek, illetve az emberi jogok ügyét is kezelhetnék. „Ebben a kontextusban lenne érdemes gondolkodni” - mondta, ám kérdésünkre hozzátette, ebben a kormányidőszakban már valószínűleg nincs idő arra, hogy „újrahúzzák” az intézményeket, ezért a Híd egyelőre nem tesz ilyen irányú lépéseket. „A jelenlegi struktúrából kell kihoznunk a maximumot, mert ez még nem történt meg. Nem tartom teljesen legitimnek, hogy anélkül, hogy tudnánk, mire képes a hivatal, ha teljes gőzzel működik, máris erősebb jogköröket akarunk” - vélekedett.
