Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-16 / 138. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. június 16. KÖZÉLET I 3 Sztrájk lehet a Volkswagenben Jövő kedden lépnek sztrájkba az alkalmazottak, ha nem sikerül megegyezni a béremelésen (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövő keddtől teljesen leülhet s munka Szlovákia legnagyobb autógyártójánál, a több mint 12 ezer embert foglalkoztató ós tavaly 359 ezer személyautót gyártó pozsonyi Volkswagennél, ha a munkáltatónak nem sikerül megegyezni a szakszervezetekkel a fizetésemelésben. „Június 20-ától korlátlan időre szóló sztrájkot hirdetünk, mivel a munkáltatóval máig sem tudtunk megegyezni a fizetésemelésben” - jelentette be a héten Zoroslav Smolinský, az autógyártó alkalmazottait tömörítő Modem Szakszervezetek elnöke, aki szerint az alkalmazottak nagyjából 85-90 százalékának a részvételével számolnak. Vita a béremelésről Smolinský szerint nem zárkóznak el a további tárgyalásoktól, ám ha beváltják a fenyegetésüket, ez lesz az első sztrájk a cégben a Volkswagen 1991-es pozsonyi letelepedése óta. A szakszervezet - a társaság jó gazdasági eredményeire hivatkozva - azt akarta, hogy másfél év alatt 16 százalékkal emelkedjenek a bérek, tehát körülbelül 170 euróval. A cég vezetése idén júniustól legfeljebb 4,3 százalékos fizetésemelést tart elfogadhatónak, amit a jövő év elejétől újabb 4 százalékkal toldana meg: emellett egyszeri 350 eurós jutalmat is kifizetne az alkalmazottaknak. Lucia Makayová, a Volkswagen szóvivője szerint a cég vezetése mindent megtett a korrekt megegyezésért, a szakszervezetek követeléseit azonban túlzottnak tartják. „A sztrájk bejelentése csak azt LAJOS P. JÁNOS Bár az unióban mintegy 80 nyelvet használnak hivatalosan, sok tagállamban a többség csak egy nyelven beszél, ami több szempontból hátrányos. Strasbourg. Az Európai Unió egyik fontos értéke a beszélt nyelvek sokszínűsége, de ez több szempontból - például az egységes piac szempontjából - hátrányt is jelent. Nehezíti például a gazdasági kapcsolatok erősítését az egymással határos országok között is. Ugyancsak nehezíti a munkaerő-áramlást, az egységes digitális piac kialakítását és a szolgáltatások elérhetőségét is, hangzott el az Európai Parlament kisebbségek munkacsoportjának tegnapi ülésén. Az unióban mintegy 80 nyelvet használnak hivatalosan, beleértve a regionális nyelveket is. Több országban viszont a túlnyomó többség csak egy nyelvet beszél, ilyen például Magyarország, ami komoly hátrányt jelent az ország számára az unióban is. Az angol a közös „A nyelvi technológiák fejlesztésének lehetőségeit kapcsoltuk össze a kisebbségi nyelvek védeligazolja, hogy nem hajlandók konstruktív tárgyalásra és megállapodásra. A Volkswagen Slovakia ugyanakkor tiszteletben tartja az alkalmazottak jogát a tiltakozásra” - fűzte hozzá a szóvivő. „A sztrájkolásért a vonatkozó törvények értelmében nem járfizetés. Egy le nem dolgozott műszakért a veszteség 68-75 euró között mozoghat". Olvasható VW röplapjain A ljö százalékos fizetésemelés Peter Žiga gazdasági miniszter szerint is indokolatlanul nagy, és ha a mének erősítésével” - magyarázta lapunknak Pataki Zsolt, a parlament tudományos előrejelzési egységének (STOA) munkatársa. A STOA által kidolgozott Nyelvi egyenlőség a digitális korban című tanulmány szerint a kisebbségi nyelvek védelmét erősíteni lehet a szakszervezetek kitartanak mellette, a Volkswagen szlovákiai beruházását teszik kockára. „Tekintettel arra, hogy a Volkswagenben a fizetések magasak, összehasonlítva az ágazat átlagfizetéseivel is, a 16 százalékos egyszeri béremelést irracionálisnak tartom” - közölte Žiga. A Volkswagenben dolgozók bruttó átlagfizetése egyébként 1800 euró körül mozog, ami az országos átlagbér kétszerese. Röplapokat osztogatnak A szakszervezetek szerint viszont épp a cég vezetése nem hajlandó megegyezni, és megfélemlíti azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolni akarnak. A Volkswagen időközben elkezdett röplapokat osztogatni az alkalmazottaknak, amelyeken arra figyelmeztet, hogy aki sztrájkol, az nem számíthat arlegújabb technológiai lehetőségekkel. Az unióban még mindig erősödik az a tendencia, hogy az angol nyelvet használják egyfajta közös közvetítő nyelvként, ami megmutatkozik abban is, hogy ennek a nyelvnek a legerősebb a technológiai háttere. ra, hogy ugyanolyan fizetést1 kap, mintha dolgozna. „A sztrájkolásért a vonatkozó törvények értelmében nem jár fizetés. Egy le nem dolgozott műszakért a veszteség 68-75 euró között mozoghat. A sztrájk okozta veszteséget az esetek többségében a szak- szervezetek pótolják az alkalmazottaknak” - olvasható a VW röplapjain. Egyébként még a bejelentett sztrájk sem jelenti automatikusan azt, hogy a Volkswagenben leáll a gyártás. Korábban a szakszervezetek már többször hirdettek sztrájkkészültséget, ám végül mindig sikerült megállapodni a munkáltatóval. Az alkalmazottak alkupozícióját erősíti a munkapiaci helyzet, hiány van a szakképzett munkaerőből. (TASR, SITA, mi, dp) A technológiai hátteret a tanulmány négy szempontból vizsgálta: a gépi fordítás, a gépi beszéd, a szövegelemzés és a nyelvi háttéranyagok szempontjából. Az elemzés alapján csak az angol nyelv kapott jó minősítést, még az olyan világnyelvek, mint a francia vagy a német is csak a mérsékelt kategóriába fértek be, a magyar és a szlovák nyelv pedig még ennél is egy kategóriával alacsonyabb szinten áll. Az angol nyelv óriási előnyét mutatja például az az adat, hogy a teljes internet, vagyis a weboldalak 55 százaléka angol nyelvű, míg a második legel- teijedtebb nyelv, a spanyol sem éri el a 8 százalékot. Silány támogatás A tanulmány szerint az unió nagyon kevés támogatást ad a kisebbségi nyelvek erősítésére. „Ez az identitás megőrzése szempontjából is hátrányos” - magyarázta Pataki. A technológiai lehetőségek elsősorban a megértést segíthetik. „Az új típusú fordítási technológiák már ugrásszerű javulást mutatnak. Sajnos ebben is elsősorban az angolra, az angolból való fordításra és csak néhány nyelvre” - ismertette az eredményeket Rafael Rivera, a tanulmány egyik szerzője. Az ajánlások között szerepel a kisebbségi nyelvek technológiai hátterének erősítése. Minden eddiginél több lehet nálunk a külföldi dolgozó Pozsony. A Fico-kabinet tagadja, hogy a vendégmunkások tömeges behozatalát támogatná, a kormány gyakorlati lépései azonban nem erről tanúskodnak. Ha megvalósul a gazdasági tárca legújabb beruházástámogatási terve, Szlovákiának hamarosan még több külföldi dolgozóra lesz szüksége. Robert Fico kormányfő múlt vasárnap azt állította, hogy a vendégmunkások behozatala nem jelent megoldást a szlovák munkapiac problémáira. „A külföldi munkaerő tömeges behozatalát csak végső megoldásként tudjuk elfogadni, ha az összes rövid és középtávú megoldás csődöt mond” - mondta Fico. A gazdasági tárca tegnap közzétett új beruházástámogatási javaslata szerint azonban a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb vendégmunkás érkezzen Szlovákiába. A munkáltatók már régebben arra panaszkodnak, hogy a viszonylag magas szlovákiai munkanélküliségi mutatók ellenére egyre nehezebben találnak szakképzett munkaerőt. A problémára az utóbbi időben főleg az autógyártók panaszkodtak; az ágazat képviselői azon túl, hogy egyre szorosabb együttműködésbe kezdtek a szakközépiskolákkal és egyetemekkel nem zárkóznak el a külföldi munkaerőtől. „Az aktuális adatok szerint Szlovákiában 240 ezer állástalan található, akik közül 80 ezernek legfeljebb csak általános iskolai végzettsége van” - mondta Tomáš Malatinský, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az elnöke. Az államnak így elsősorban olyan beruházókat kellene támogatnia, amelyek az alacsonyabb képzettségű embereknek biztosítanak munkát. A gazdasági tárca tegnap közzétett új beruházástámogatási tervei szerint azonban a kormány egyáltalán nem ezt tervezi. „A jövő év elejétől életbe lépő új szabályok szerint azok a cégek számíthatnak majd nagyobb állami támogatásra, amelyek a modem technológiákba, a kutatásfejlesztésbe és a robotizációba fektetnek be” - mondta Peter Žiga gazdasági miniszter a módosításjavaslatáról, amelyet várhatóan már ezen a héten benyújtanak tárcaközi egyeztetésre. Nem ez azonban az egyetlen probléma. „Míg a külföldi beruházók busás támogatásokban részesülnek, a szlovákiai vállalkozók a külföldi terjeszkedésükhöz csaknem semmilyen támogatást nem kapnak” - mondta Július Kostolný, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) alelnöke, aki szerint arról sem szabadna megfeledkezni, hogy a környező országok vállalkozói közül a szlovákiaiak fizetik a legnagyobb adókat, ami komoly megterhelést jelent. „Szlovákiában vállalkozóként húszféle adót és járulékot fizetünk, aminek az elintézése egy hónapot vesz igénybe, háromszor több időt, mint például Németországban” -tette hozzá Kostolný, (mi, SITA) Nagyon gyenge a kisebbségi nyelvek védelme Az internetes weboldalak 55 százaléka angol nyelvű, a második legelterjedtebb nyelv, a spanyol még a nyolc százalékot sem éri el (TASR-feivétei)
