Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-15 / 137. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2017. június 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Elbukott a Fidesz plakáttörvénye Budapest. Nem szerezte meg a minősített többséget a Fidesz a parlamenti szavazáson, ajelen- levők kétharmadához hiányzott egy voks. A szavazás előtt kétségessé vált, hogy az ellenzék meg tudja fúrni a kétharmadot igénylő törvényt: a DK-s Oláh Lajost reggel vesegörccsel szállították kórházba. Ezek után senki sem hiányozhatott az ellenzékből ahhoz, hogy ne lépjen életbe a pártfinanszírozást szabályozó törvény módosítása, amelyet a Si- micska Lajos reklámcégének felületén folyó jobbikos plakátkampány megakadályozására szabtak. A javaslat tiltott pártfinanszírozásnak minősítette volna, ha valaki a piaci ár alatt ad el plakáthelyet egy pártnak a kampányidőszakon kívül. (Index) Terrorfenyegetés Finnországban Helsinki. Megemelte a finn biztonsági és hírszerző szolgálat (SUPO) a terrorfenyegetettség szintjét, arra hivatkozva, hogy tudomást szerzett terrorcselekményekkel összefüggő komolyabb tervekről. A terrorveszély szintje F innországban 2015 december óta alacsony volt, és ezt emelték most egy fokozattal magasabbra. A SUPO szerint a legjelentősebb terrorveszélyt az országban továbbra is olyan egyének vagy kisebb csoportok jelentik, akiket radikális iszlamista propaganda útján vagy terrorista szervezetek információs csatornáin keresztül bátorítanak. (MTI) Kiszabadult az ETA hírhedt tagja Madrid. Több mint 23 év után elhagyhatta a börtönt a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet egyik leghírhedtebb tagja, a „La Tigresa” néven ismert Idoia López Riano. Az 52 éves asszonyt eredetileg 2000 év börtönbüntetésre ítélték 23 ember életének kioltásáért. Jósé Luis Rodriguez Zapatero kormányfő 2010-ben lehetővé tette a büntetések csökkentését azoknál a bandatagoknál, akik bűnbánatot tanúsítanak, elhatárolódnak a terrorszervezettől, és bocsánatot kémek. A Baszkföld és Navarra függetlenségéért harcoló terrorszervezet 2011 -ben jelentette be, felhagy a fegyveres harccal. (MTI) EP-szavazás a párizsi egyezményről Strasbourg. Tegnap megszavazta a párizsi klímaegyezmény rendelkezéseinek végrehajtását lehetővé tévő intézkedéseket az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése. Az elfogadott szabályok lehetővé teszik, hogy az Európai Unió teljesítse 2015-ös vállalásait, és 2030-ra összességében 40 százalékkal csökkentse káros- anyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A képviselők 2050-re 80 százalékos csökkentést tartanak kívánatosnak a 2005-ös szinthez képest. (MTI) May: jövő héten indul a brexit Közösen a terrorizmus elleni küzdelemben az internetes propaganda megakadályozására May mutat a párizsi Stade de France-ban zajlott barátságos labdarúgó-mérkőzésen. Vesztettek az angolok és a brexit terén sem állnak nyerésre. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások menetrendje nem változik, azok jövő héten megkezdődnek. London és Párizs akciótervet indít a terror internetes propagandájának megfékezésére. „A brexitről szóló tárgyalások a jövő héten elkezdődnek” - mondta a brit kormányfő Emmanuel Macron francia elnökkel tartott közös sajtó- tájékoztatóján. „Meg fogjuk találni a megegyezést, amely egyszerre szolgálja az Egyesült Királyság érdekét, de annak a 27 országnak az érdekeit is, amelyek bent maradnak az Európai Unióban” — tette hozzá. A francia köztársasági elnök megerősítette, azt szeremé, hogy a tárgyalások „a lehető leggyorsabban megkezdődjenek”. Emmnanuel Macron jelezte, hogy az Európai Unió kapuja „mindig nyitva lesz” Nagy-Britannia előtt azért, hogy az Európai Unióban maradjon addig, amíg „a kilépési tárgyalások be nem fejeződnek”. „De ha egyszer elkezdődtek, sokkal nehezebb visszalépni” - hívta fel a figyelmet, megerősítve, hogy tiszteletben tartja a brit nép döntését. Az eredeti tervek szerint június 19- én kellene megkezdődnie a brexittár- gyalásoknak, de az előrehozott brit választások eredménye, a konzervatív párt vereséggel felérő győzelme miatt nagy a bizonytalanság, hogy sikerül-e tartani a menetrendet. Az Európai Unió vezetői és Michel Bar- nier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója is az elmúlt napokban aggodalmának adtak hangot amiatt, hogy csúszhat a tárgyalások kezdete. Macron azt is bejelentette, hazája és Nagy-Britannia „nagyon konkrét akciótervet” indít a terrorizmus elleni küzdelemben az internetes propaganda megakadályozására. „Úgy döntöttünk, hogy még tovább lépünk egy nagyon konkrét akciótervvel, amelyen napok óta dolgozunk” - mondta a francia elnök. Ennek kapcsán mindketten utaltak a közelmúltban végrehajtott manchesteri és londoni terrortámadásokra. A tervek szerint a brit és francia hatóságok megerősítik a szolgáltatóknak azon kötelezettségét, hogy törölni kell minden uszító tartalmat. „Megállapodtunk abban, hogy többet teszünk az internetes terrorizmus ellen. Az a lényeg, hogy lehetőséget teremtsünk arra, hogy jogilag kötelezni lehessen a vállalatokat a tartalmak törlésére, ha azt nem teszik meg maguktól” - erősítette meg Theresa May. Közel 200 demokrata párti képviselő és szenátor beperelte Donald Trump amerikai elnököt egy szövetségi bíróságon amiatt, hogy az alkotmánnyal ellentétesen a kongresszus jóváhagyása nélkül külföldről folyamatosan jövedelemhez jut több száz vállalkozásán keresztül. Washington. Az alkotmány tiltja, hogy hivatalnokok a törvényhozás jóváhagyása nélkül külföldről származó jövedelemhez jussanak, külföldi kormányoktól ajándékot, pénzt fogadjanak el, márpedig a felperesek szerint Trump januári hivatalba lépése óta egyszer sem kért engedélyt ilyen bevételekhez. A Fehér Ház és az igazságügyi minisztérium egyelőre nem reagált azokra a kérdésekre, amelyek a bírósági keresetre vonatkoznak, de korábban a Fehér Ház azt állította, az elnök üzleti érdekeltségei nem sértik az alkotmányt. A Trump vállalkozásait összefogó holding azt közölte, a külföldi kormányokat képviselő ügyfeleitől - például szállodavendégeitől, ingatlanjai bérlőitől, ér- dekkijáróktól - származó jövedelme nyereségét be fogja fizetni az államkincstárba, de nem váija el e klienseitől, hogy azonosítsák magukat. A felpereseket képviselő két törvényalkotó elmondta, soha még ilyen nagyszámú kongresszusi tag - 30 szenátor és 166 képviselő - nem perelt amerikai elnököt, igaz, önmagában már az is ritkán fordul elő, hogy kongresszusi tag vagy tagok pereljék az elnököt. John Conyers képviselő hozzátette, Trumpnak legalább 25 országból van bevétele, és „úgy tűnik, elnökségét nyereségei maximalizálására használja fel”. Trump ellen hivatalba lépése óta mások is indítottak már hasonló pereket, például egy vendéglátóipari érdekvédelmi szervezet - amely szerint Trump éttermei piaci előnyt élveznek - vagy tagállami főügyészek. Bár az elnök hivatalba lépésekor átadta ingatlanfejlesztési holdingjának vezetését felnőtt fiainak és egy magas rangú cégvezetőnek, nem mondott le a vagyonáról, ami azt jelenti, joga van részesülni vállalkozásainak nyereségéből. Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter „utálatos hazugságnak” nevezte, hogy összejátszott volna az oroszokkal a választási kampány idején. A tárcavezető a szenátus hírszerzési bizottsága előtti meghallgatáson közölte: azért vonta ki magát valamennyi, a választási kampány orosz szálaival kapcsolatos vizsgálat alól, mert az igazságügyi minisztérium belső szabályzatának akart eleget tenni. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok „nem tűrheti” Oroszország beavatkozását az amerikai választási folyamatba. Kifejtette, hogy ő maga ugyan kétszer is találkozott személyesen Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel, de - mint fogalmazott - „egyetlen alkalommal sem történt semmi helytelen”. Hozzátette, még a kormányalakítás és a miniszteri megbízatás elfogadása előtt találkozott Kiszljakkal. (MTI) Rálőttek egy kongresszusi tagra Washington. Több lövést adtak le Steve Scalise amerikai képviselőre Virginia államban, a képviselő megsebesült. A lövöldözés egy republikánus kongresszusi csoport reggeli baseball- edzésén zajlott le Alexandria városban, Washington közelében. Egy férfi puskával adott le lövéseket a sportoló képviselőkre, az edzésen jelen levő biztonsági őrök viszonozták a tüzet. A rendőrség őrizetbe vette a lövöldözőt. A lövöldözés során még négy embert ért lövés, köztük két rendőrt. Az 51 éves politikust a csípőjén érte a lövés, állapota stabil. Az elkövető gyors egymásutánban adott le több lövést, szinte vaktában lövöldözött a sportoló politikusokra. A louisi- anai Scalise a kongresszus egyik legmagasabb rangú republikánus képviselője: a párt alsóházi hierarchiájának 3. helyét, a frakció fegyelmi és szervezési ügyeiért felelős pozíciój át tölti be. (MTI) Tegnaptól indiai származású, nyíltan homoszexuális miniszterelnöke van az Európai Unió korábban egyik legkonzervatívabbnak tartott katolikus országának, Írországnak. A 38 éves Leo Varadkart azután jelölte pártja, hogy Enda Kenny, az előző kormányfő májusban váratlanul lemondott. Varadkar indiai apától és ír anyától született, és már középiskolás korában belépett a jobbközép Fianna Fáil pártba. Fő feladatának a társadalmi-gazdasági fellendülést tartja, illetve azt, hogyan válaszol uniós tagként Dublin a brexitre. (TASR/AP) Katar nagy nyomás alatt Washington/Doha. Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete szerint az Egyesült Államoknak át kell gondolnia a katari légi támaszpont igénybevételét. Juszef al-Otaiba nagykövet azt fejtegette, hogy az Egyesült Államoknak ki kellene vonulnia a katari főváros, Doha közelében lévő al-udeidi légi támaszpontról. Kifejtette: Katar szomszédai „záros határidőn belül” listát adnak át Katarnak arról, hogy mi mindent kell teljesítenie az ellene foganatosított büntetőintézkedések feloldásához. A listán szerinte várhatóan szerepel majd azon egyének bankszámláinak a befagyasztása, akiknek számláit a Katarral szomszédos országok már korábban zárolták, de számítani lehet akár magukra a számlavezető bankokra elrendelendő szankciókra is. A nagykövet szerint országa - és az US A is - túl sokáig engedte meg Katarnak, hogy „rosszul viselkedjék”. „Az igazat szólva, éppen a légi támaszpont miatt nem született már korábban is büntetőintézkedés Katar ellen” - fogalmazott Otaiba. A Doha melletti al-Udeid légi támaszpontján több mint tízezer amerikai katona állomásozik, s innen szállnak fel a harci gépek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni bevetésekre. A Pentagon szóvivője, Jeff Davis hangsúlyozta, hogy a Katar körül kialakult feszültség nem akadályozza az Iszlám Állam elleni és Katar felől kiinduló hadműveleteket, ám felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi válság elmélyülése és továbbteljedése a továbbiakban nem várt akadályokat gördíthet a terrorizmus elleni hatékony küzdelem útj ába. (MTI) Képviselők százai perük Trampôt
