Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-15 / 137. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2017. június 15. KULTÚRA Ágoston (Terhes Sándor) egyik társa a nagy úton Lev, a nyuszi A háló fogságában Kristóf György Out című filmje pazar freskó a talajvesztésről TALLÓSI BÉLA Erős, intelligens, artisztikus, szépen megcsinált film Kristóf György Out című első rendezése. Súlyos tartalmat hordoz: a talajvesztésből fakadó bizonytalan létet, valamint a küzdést ábrázolja a puszta létezésért, a betevő falatért, az emberi méltóság megóvásáért. Beszédes helyszínekre viez el a film, freskészerűen fényképezett környezetbe ágyaz élethelyzeteket, melyekről balladisztikusan közvetít. A filmet, amelyet Cannes-ban mutattak be, Magyarországon már vetítik, náluk ősszel kerül a mozikba. Főhőse egy szlovákiai energetikai üzem mérnöke, az ötvenen túli Ágoston (Terhes Sándor), aki leépítés során elveszíti a munkáját. Az üzem alkalmazottja - aki a hírt közli az érintettekkel - meggyőződését fejezi ki, hogy azok, akik az utcára kerültek, erős lélekkel túllépnek majd a nehézségen. Ágoston úgy dönt, megvalósítja halászattal kapcsolatos régi álmát, amelyet annak idején feladott. Ezért egy lettországi hajógyár hirdetésére jelentkezve elutazik a tengerhez. Nem könnyű a váltás és a döntés az ő korában, ráadásul úgy, hogy egy más szociális alapú társadalomban érett felnőtté. Felesége (Bandor Éva), aki hozzászokott félje hóbortjaihoz és bohókás megértéssel fogadja két- balkezességét, beletörődik a helyzetbe. Lánya (Bárdos Judit) - aki már más világban született - álma megvalósítására és az utazásra biztatja. A film Ágoston útját követi nyomon poétikus, gondokkal terhelt, sok jelentést hordozó, letisztult kockákon. Tárgyakról, tájról, épített környezetről felvett vizuális költészetté emelt képsorokkal közvetít a film közvetlen és közvetett tartalmakat. A köznapi tárgyakról formált minden képi elemnek - a fiókban őrzött tárgykupacnak, a halászhálónak, a lerobbant mosógépnek, a reggelire FILMKOCKA Out ■ Színes szlovák-magyar-cseh dráma, 2017,83 perc ■ Rendezte: Kristóf György ■ Irta: Horváth Eszter, Kristóf György, Papp Gábor ■ Operatőr: Pohárnok Gergely 0 ■ Szereplők: Terhes Sándor, Bandor Éva, Bárdos Judit, Bocsárszky Attila, Gáspár Tibor tíjSíÖ'* A film előzetesét megnézhetik »1, > az ujszo.com-on. felbontott ' halkonzervnek, a könnyezőpálmának, a pincébe levitt fotelnek-mondanivalója, súlya van. Az életről, a lelkiállapotról, a szociális helyzetről, a létállapot kvalitásairól szóló jelentést hordoznak. A tárgyakat és állatokat ábrázoló minden részlet - a halászháló szemeibe beakadt apró halak, a potya- dékhallal a tengerbe söpört színes fémcsali, az előre elkészített sírkő, a halászháló sűrű fonadéka, a márkás horgászbotok, amelyeket esetenként kitartottam előtérbe hozva látunk a vásznon — fontos üzenetet hordoz a főszereplő gondolatmeneteiről, lelkiállapotáráról, döntéseiről, sorsának alakulásáról. A környezeti elemek és a tárgyi tartozékok - életvitelről, szokásokról, tradíciókról, az újszerűvel való szembesülés tétjéről és jellemtulajdonságokról is felfednek másképp (verbálisán) ki nem fejtett jelentéseket. A ffeskószerű ábrázolásban a szikár szociális környezet és a természet elemeinek varázslatossága, valamint az ingatag, bizonytalan lét és az álomelképzelés illuzionisztikus volta, a monumentális és a parányi feszül egymásnak. Ebbe a kontrasztba épülnek bele a hiteles színészi játékkal megteremtett élethelyzetek. Amelyekben van némi stilizáltság: gro- teszkség, a más modorból, habitusból fakadó misztikum. Van autentikus- ság, letisztultság és sok találó humor. Ágoston egy átmulatott éjszaka után egy szál alsóban kénytelen távozni a munkahelyéről (Fotók: ASFK) I 9 PENGE Az emlékezés nehézségei Szántó T. Gábor író, költő, a Budapesten megjelenő Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat főszerkesztője legújabb könyvében komoly feladatra vállalkozik. Nevezetesen arra, hogy bűn és megbocsátás, felejtés és emlékezés fogalmak köré szervezett szövegeiben a helyzetek szülte emberi létállapotok mélyébe ereszkedés alatt ne az ember természetes jóságába vetett hitünket aknázza alá egyszer és mindenkorra, hanem az ember természetének kertelés nélküli, a mentegetőzéseket kikerülő megmutatásával vezessen az erősebb lét partjaihoz közel. A hosszabb- rövidebb novellák alkotta kötet jól felépített, erős darabjai már tematikájuknál fogva súlyosak, mindazonáltal ezt csak fokozza, hogy Szántó T. Gábor egy visszafogott, a távolságtartást előnyben részesítő nyelvet használ. Az érzelmi töltetek tudatos kicselezésével oly módon tanúsít együttérzést és szolidaritást, hogy egy fikarcnyit sem enged a dermesztőén hidegre sikeredett valóságból, a tények szilárdságából. Egyik történetében a beteg gyerekét egyedül nevelő édesanya falun játszódó drámájába kalauzol, míg egy megint másik történet az épp betelepítésükre és az épp kitelepítésükre feszülten várakozó egyszerű emberek egymással szemközt állását követi nyomon, míg a Hazatérés, a Török Ferenc 1945 című nagy sikerű és világhódító útjára induló filmjének alapjául szolgáló szövegben a múlt bűne kísért, az új és a régi rend egymásnak feszül, amelynek elszenvedője - nem meglepően - változatlanul a zsidó származású lakosság. A majdnem mindenkit érintő tragédiáknak és krízispontoknak rég jutott ennyi hely kortárs irodalmi szövegekben, mintha a szerző Európa újraértelmezésének próbáját a törésvonalak mentén végzett gondos és kíméletlen kísérleteivel végezné el. A történelem megteremtette konfliktushelyzet hálójában vergődő vagy a sorsa szeszélyeinek kitett ember néz az olvasóval szembe. A traumákból kievickélés legjobb receptje alighanem az, ha beszélünk, ha beszélünk és ha beszélünk róla, - megállás nélkül. Szántó T. Gábor: 1945 Nórán Libro Kiadó, 2017 Értékelés: 8/10 Lehet, hogy plagizálta Nobel-beszédét Dylan London. Az amerikai Slate magazin 20 hasonlóságot állapított meg Bob Dylan Nobel-beszéde és egy diákok által használt weboldal szövegei között - adta hírül a BBC. A Slate szerint Bob Dylan a Nobel-díj átvételéhez írt beszédéhez felhasználhatta a SparkNotes online platform szövegeit. Dylan három könyvről szól, amik a legnagyobb hatással voltak rá, ezek egyike a Moby Dick. A zenész ezt hja:,,Az egyik hajón ott van az őrült próféta, Gabriel, aki megjósolja Ahab végzetét”. A SparkNotes pedig így fogalmaz: )rÁz egyik hajó viszi Gábrielt, az őrült prófétát, aki megjósolja a végzetet”. Egy másik helyen Dylan azt hja: ,3oomer kapitány - egyik kaiját Mobynál hagyta. De boldog, hogy túlélte. Nem tudja elfogadni Ahab bosszúvágyát”. A SparkNoteson: „Boomer kapitány a Moby Dickkel való találkozásban vesztette el egy karját. Boomert boldoggá teszi, hogy túlélte ezt a találkozást, nem tudja megérteni Ahab bosszúvágyát”. Dylannél: „Mobyt uralkodónak hívja, az ördög megtestesülésének látja”. A SparkNotes szerint: „Úgy látja ezt a bálnát, mint az ördög megtestesülését”. ANobel-bizottság egyelőrenem kommentálta a plágiumgyanút. Dylannek június 10-ig kellett megtartania Nobel-előadását, különben nem kaphatta volna meg a díjjal járó 8 millió svéd koronát. A dalszerző-előadó szinte az utolsó pillanatban, június 4-én adta elő beszédét. (MTI)
