Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-14 / 136. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. június 14. KULTÚRA I 5 2016 legjobb hazai könyvei Tőzsér Árpád kapta a Madách-díjat, a három nívódíjas könyv közül kettő verskötet ményez, elgondolkodtató, ravasz utalásokkal. JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Tegnap adták át a Zichy-palotában a szlovák Irodalmi Alap díjait, amelyek egyike a hazai magyar iroda­lom legrangosabb elismerésé­nek számító Madách Imre-díj. A bírálóbizottság a 2016-os termésből Tőzsér Árpád verskötetét, az Imágékat találta a legjobbnak. Nívédíjat hárman kaptak. A Jitka Rožňová költő, műfordító vezette bizottság 13 eredeti művet értékelt, ami egyel kevesebb, mint tavaly. Ez a hazai magyar kiadók apadó támogatásainak következmé­nye. 2013-ban még 28, tavalyelőtt pedig 21 művet terjesztettek fel Madách-díjra. Egy örökifjú költő Tavaly a verstermés bizonyult kü­lönösen bőségesnek és izgalmasnak. Tőzsér Árpád Imágók című verskö­tete (Kalligram) érdemelte ki a leg­jobb hazai magyar könyvnek járó el­ismerést. Nyolcvan felett a költők már nem igazán jelentkeznek új kötettel, az új színek, nézőpontok megjelené­se pedig még ennél is ritkább. Az Imágókban Tőzsér bebizonyítja, hogy a nagy költészet nem korfüggő. A könyv izgalmas és friss versek gyűjteménye. Nem létösszegzés, in­kább az eddigi életművet gazdagító fejezet. Ráadásul a költő ezúttal nem zárkózik magába, hanem saját eddigi határain kívülre merészkedik: játé­kosan nyitott, érzelmekkel teli, már- már kitárulkozó. A halál például szel­lemes paródiák áldozatává válik ezekben a prózaversekben. A Tő- zsérre jellemző kulturális utalások gyermekkori emlékekkel kevered­nek, Platón például nála ugyanolyan távolságra van, mint az 1968-as prá­gai forradalom. Állatokkal szeretkezni Az ember és állat közti szexuális Széchenyi, az ember Gyermekeknek szóló kötet ritkán kap Madách-nívódíjat, ezért is öröm­teli, hogy kollégánk, Veres István Széchenyi című „pozsonyi meséje” (Pozsonyi Kifli PT) kiérdemelte ezt az elismerést. A szerző nem elsősorban a politikust akarta bemutatni, hanem inkább a magánembert rajzolta meg. Azt a fura fazont, aki ugyan szorgal­masan látogatja a pozsonyi ország- gyűlés üléseit, de bevallottan jobban szeret a Dunában úszkálni. Veres Ist­ván felelősségteljesen közelíti meg a témát, a kiskorú célközönséget szem előtt tartva olyan epizódokat dolgoz fel, amelyek Széchenyi páratlan sze­mélyiségét hangsúlyozzák, de embe­ri esendőségét és gyengeségeit sem hallgatja el. A szöveg tele van hu­morral, könnyedsége, eleganciája mellett eleven huncutságával is elbűvöl. Közben megelevenedik a régi Pozsony, költői szépségű képe­ket látunk az egyszerű emberek min­dennapjaiból. A szerző ügyesen ját­szik a kontraszttal korunk technikai vívmányai, valamint az egyes szak­mák ma már humorosan ható egykori lehetőségei és módszerei között. Egy haldokló kategória Szlovák szerzők magyarra fordí­tott műveiből idén kettővel több ke­rült a bizottság elé - a tavalyi nullá­hoz képest. Ez azért meglepően ke­vés, mert 2016-ban Szloválda volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfeszti­vál díszvendége. Úgy tűnik, az erre szánt támogatási keretből főleg ma­gyarországi kiadók részesültek, ame­lyek viszont nem szállhatnak ver­senybe a Madách-díjért. A győztes viszont megérdemelte a díjat: Polgár Anikó élvezetes nyelven és nagy szakértelemmel ültette át magyarra Peter Juščák ...és ne feledd a hattyú­kat! című regényét. A fordítói nívó­díjat Balia Az apa nevében című vá­logatáskötetének fordítója, Dobry Judit kapta. Tőzsér Árpádnaka bírálóbizottság elnöke, Jitka Rožňová gratulál (A szerző felvétele) kapcsolat vagy netán szerelem ábrá­zolása mindig is tabutéma volt az úgynevezett „magas” irodalomban. Ha fel is bukkant, általában meghök- kentés, polgárpukkasztás volt a szer­ző célja. Németh Zoltán a Madách- nívódíjas Állati férj című, pimaszul merész kötetében (Kalligram) arra igyekezett rámutatni, hogy milyen esetleges az emberi kultúra, a civili­záció és benne a nemiség. Hogy ami az állatok nézőpontjából normális, az az emberéből abnormális, de az em­ber hatalmi helyzeténél fogva biztos benne, hogy neki van igaza. Ezekben a hosszú novellaversekben természe­tes módon keveredik a szép, a gro­teszk, a rút, a humoros, a tragikus és a bizarr. Németh Zoltán furcsa hálóza­tot hoz létre ezekből az eltérő eszté­tikai kategóriákból - érezhetően fon­tos számára a fajok közötti dialógus. A hallgatás költészete Mizser Attila nívódíjas verskötete, a Cselek hallgatásra (Kalligram) már címében rejtvényt hordoz. És persze tudjuk, hogy költészetben majdnem annyi megfejtés létezik, ahány olva­só. Az olvasó ezúttal a hallgatással kerül szembe. Vajon megvalósítható- e a hallgatás egy versben? Ha a ze­nében a csöndnek is fontos szerepe lehet, ha a festészetben sokan az üres vászonig akarnak eljutni, apoézisben is működnie kell a hallgatásnak. És Mizser Attilánál működik is. A vesztes mohácsi csatához kapcsolt visszavonhatatlan veszteségeket ge­neráló ábrándok meghatározzák a kötet alaphangját, ha nem is ábrázol mindig apokaliptikus víziókat. A tényszerű megállapítások mögötti, réteg alatti butjánzás meglepő és szo­katlan egymáshoz rendeléseket ered­Kezdődik az 54. Jókai Napok Komárom. Ma délután a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium színjátszóinak előadásával veszi kezdetét az 54. Jókai Napok: a csoport idén MEG+loptuk Gilliamet néven jelentkezik, és a Terry Gilliam Brasil című filmje alapján készült zenés tragikomédiáját mutatja be Tóth Gábor rendezésében. Az idei Jókai Napokon összesen 9 diákszínjátszó csoport mutatkozik be, ezzel szemben csak 2 felnőtt együttes előadását láthatjuk a ver­senyprogramban. Az elsőt rögtön mg este: László Miklós Illatszertár című színdarabját a Jókai Színjátszó Tár­sulat hozza el az amatőr színjátszók komáromi fesztiváljára. A füleki Zsákszínház idén Csehov Medvéjé­vel indul - Mázik István rendezése holnap délután lesz látható a városi művelődési központban. A diákcsapatok közül holnap mu­tatkozik be a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Tsízió Diákszínpada a Paprikás krumpli című bohózattal, színpadra lép a dunaszerdahelyi No- vus Ortus Diákszínpad Wedekindtől A tavasz ébredésével, a komáromi Ipari VISZTA színpada pedig Ho­race McCoy A lovakat lelövik, ugye? című táncmaratonjával érkezik. A Jókai Napok második felében a füleki Apropó, a komáromi GIMISZ, a rozsnyói G.I.K.SZ.E.R., a pozso­nyi DunArts, valamint a dunaszer­dahelyi Fókusz egy-egy előadását láthatják a nézők. Az előadásokat naponta értékeli a Tiszti pavilonban berendezett klubban a szakmai zsűri: Naszlady Éva budapesti színésznő, drámapedagógus, Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház drama­turgja, Czajlik József rendező, a kas­sai Thália igazgatója, Hizsnyan Gé­za színházi szakember, kritikus és Száz Pál író, publicista. Négy ver­senynap után vasárnap délelőtt 11 órakor osztják ki az országos szín­játszó fesztivál díjait. Szinte minden nap kínál vendég­előadásokat is a Jókai Napok (jön például a Nézőművészeti Kft. Bu­dapestről), ma este pedig már a fesz­tiválklub is kinyit a Révben. (ú) Egy kép a tavalyi fesztiválról, a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium szín­játszóinak Save OUr SOUIS Című előadásából (Fotó: Kádek Péter) RÖVIDEN Az Irodalmi Szemle és vendégei Pozsony. Holnap a Pozsonyi Magyar Intézetben (Védcölöp utca 54.) mutatják be az Irodalmi Szemle legújabb számait. A ren­dezvény vendégei a folyóirat szerzői: Álra János és Juhász Ti­bor költő, akik egyben a debre­ceni KULTer.hu online folyóirat szerkesztői is. A beszélgetést Mizser Attila, az Irodalmi Szemle főszerkesztője vezeti,. a kezdés időpontj a 19 óra. (k) Új filmjét forgatja Nemes Jeles László Budapest. Elkezdte a Sunset című film forgatását Nemes Jeles László, az Oscar-díjas Saul fia rendezője. A magyar-francia koprodukció munkálatai au­gusztus 31-ig tartanak, a film jö­vő nyáron kerül a mozikba. Áz 1913-ban játszódó Sunset több budapesti és vidéki helyszínen forog, a fő díszlet (egy kalapsza­lon) a pesti Palotanegyedben épült fel. Közel két éven át ke­resték a szereplőket, a válogatá­sokra csaknem tízezren jelent­keztek. A csaknem százfős sze­replőgárda nemzetközi, román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben, amelyben Kulka János, Lázár Kati és Nagy Zsolt mellett Bárdos Judit is sze­repet kapott. A két főszereplő Ja­kab Juli és a román Vlad Ivanov, aki a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című, Cannes-ban Arany Pálmát nyert filmből ismert. (MTI) Megvan a kulturális fővárosok terve Briisszel/Strasbourg. Jóvá­hagyta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése azt a listát, amely részletezi, hogy 2020 és 2033 között mely orszá­gok lesznek az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosai. Esze­rint Szlovákiának 2026-ban, Magyarországnak pedig 2023- ban jut majd a cím. Minden év­ben két ország jelölhet egy-egy helyszínt, hazánk Finnországgal, Magyarország pedig Nagy- Britanniával szerepel együtt. Az országok hat évvel az esedékes­ség előtt versenyt rendeznek pá­lyázó városaik között. Független európai és nemzeti szakértők ál­lítanak össze listát a lehetséges kulturális fővárosokról. (MTI) Megmentenék Bizet házát Párizs. Kampány indult Georges Bizet egykori házának megmen­téséért. Áz ingatlan, ahol a fran­cia zeneszerző 1874-ben legen­dás operáját, a Carment is írta, a Párizs melletti Bougivalban áll. A helyi közössége több zenei in­tézménnyel összefogva három­millió eurót akar összegyűjteni. A kampány június 21 -én kezdő­dik az interneten és októberig tart. Az első szakaszban 900 ezer euróra van szükség a ház meg­vásárlásához és 560 ezer euróra a restaurálásához. A házzal szem­ben egy Carmen-terem kialakí­tását is tervezik, kiállítótérrel és zenei stúdióval. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents