Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-13 / 135. szám, kedd

2017. június 13., kedd, XIII. évfolyam, 24. szám Zűrös ügyei vannak a volt Barca-elnöknek A kisvárosi gyógyszerész, aki csak az igazságot kereste, megbuktatta a nagy embert S andro Roselire, a Bar­celona korábbi elnöké­re május végén törtek rá a rendőrök a Déu i Mata utcai ottho­nában, ahol házkutatást hajtot­tak végre. A vád szerint Rosell az Ailanto Marketing vállalatán ke­resztül jutott hozzá szabálytalanul jutalékokhoz, amelyeket a brazil válogatott megjelenési jogainak értékesítésével szerzett meg, majd mosott tisztára különböző offshore cégeken keresztül. Tettéért Rosell akár ötéves bör­tönbüntetést is kaphat, és Carmen Lamela bíró döntése értelmében óvadék ellenében sem szabadulhat. A hatalomtól részegen „Szégyenletes, amit a Barca jelen­legi vezetői az elmúlt hét évben műveltek. Hamis szándékkal csele­kedtek, megrészegültek a hatalom­tól, hazudtak, manipuláltak min­dent és mindenkit. Rossz érzésem van, mert az eset érinti a Barcát, és a klubról kialakult képet” - nyilat­kozta az üggyel kapcsolatban Joan Laporta, a klub korábbi elnöke, akinek hivatali ideje alatt Rosell al- elnökként dolgozott 2003 és 2005 között. Az ügynek, melyet a sajtó - utal­va a FIFA körül 2015-ben kirob­bant megvesztegetési botrányra - Rimet-ügynek keresztelt el, nincs köze a Neymar leigazolása körül felmerült szabálytalanságokhoz. Neymar leigazolása Rosell szemé- lyes győzelme volt 2013 nyarán. „Sandro Rosell sikere Florentino Pérez kudarca” - írta az egyik spa­nyol napilap. Az első jelentések szerint a Barcelona 57,1 millió eurót fizetett Neymarért, ám 2014 januárjában az El Mundo arról számolt be, hogy a valódi vételár elérheti a 95 milliót. A spanyol ál­lamügyész „szimulált szerződések” gyanújával bíróságra vitte az ügyet. A „belső meló” „Neymar ára 57,1 millió euró volt. Pont” - hárította el a vádakat Rosell, aki meg volt győződve róla, Javier Mascheranónak és Lionel Messinek is meggyűlt a baja a hatóságokkal ► hogy az ügy hátterében a Barce­lona legnagyobb riválisának fél­tékenysége áll. „Ezt nem fogod megúszni” - figyelmeztette Rosellt Eduardo Inda, az El Mundo mun­katársa, aki annak idején komoly szerepet játszott Ramón Calderón, korábbi Real-elnök lemondásában, ezzel megnyitva az utat Florentino Pérez előtt. Rosell paranoiájával el­lentétben viszont nem Madridban borították a bilit, hanem a mind­össze 22 ezer fős Esparreguerán, Barcelona tartományban. Jordi Cases egy negyvenes éveiben járó gyógyszerész, a Barcelona bér­letese, aki szerint Rosell elárulta a „Més que un club” (Több mint egy klub) mottót, amikor évi 30 mii­hó eurós mezszponzori szerződést kötött a Qatar Foundationnel. Az együttműködést csupán 697 párto­lói tag hagyta jóvá az éves közgyű­lésen, ezért Cases és néhány barátja egy új szavazás kiírását követelte, amelyben mind a 170 ezer socios részt vehetett volna. A kezdemé­nyezés végül kudarcba fulladt, de Cases nem hagyta annyiban az ügyet. A klub által kiadott 178 oldalas pénzügyi jelentésben kez­dett kutakodni, melyben volt egy meg nem nevezett 10 milliós előleg egy 40 millió eurós megállapodás részeként (mint később kiderült, ez volt Neymar aláírási bonusza, amit három részletben fizetett ki a Barcelona). A részletekért Cases levelet írt a Barca vezetőinek, akik figyelmen kívül hagyták őt. 2013 decemberében Cases panaszt nyújtott be a nemzeti bíróságon. Elmondása szerint nem vádolta bűncselekménnyel az elnököt, csu­pán tudni akarta, hogy mire költi a pénzt a pártoló tagok nevében. Rosell meggondoladannak nevezte a férfi tettét, majd a klub főtitkára, Toni Freixa levélben figyelmeztette Casest, hogy ha bizalmas informá­ciókat szivárogtat ki a Neymar- transzferrel kapcsolatban, kártérí­tést fognak követelni. ,A kártérítés mértéke sokkal nagyobb lehet an­nál, mint amit el tud képzelni” - állt a levélben. Cases nem foglalko­zott a dologgal. Akkor döbbent rá, hogy mekkora botrányt okozott, amikor a karácsonyi szünetet kö­vetően Pablo Ruz bíró eljárást próbálta elkerülni 56,7 millió euró- nyi adó bevallását. Neymar vagyo­nát már korábban befagyasztották, és 42 millió euró értékű ingatlant és ingóságokat foglaltak le, így többek között házakat és egy magánrepülő­gépet. A fellebbezés után a játékosra kiszabott 56 milliós bírságot idén márciusban a felére csökkentette a brazü fellebbviteli bíróság. n Ezt nem fogod megúszni - figyelmeztette Rosellt Eduardo Inda, az El Mundo munkatársa. Neymar azonban egy spanyolor­szági ügyben is érintett: a brazil átigazolásával kapcsolatban kirob­bant adócsalási ügyet tavaly június­ban egyszer már lezárta a bíróság, miután a katalán klub 5,5 millió euró bírságot fizetett be a spanyol adóhatóságnak, de szeptemberben az ügyészség sikeresen fellebbezett, így újra megnyitották az ügyet. Maradt Messi 21 hónapos börtönbüntetése Sandro Rosell a csúcsra tört, de a mélybe jutott a Neymar-transzferrel COME — claim Ronaldót is elítélhetik A spanyol ügyészség Cristiano Ronaldóval szemben is vizsgálódik, aki a vádak szerint 2011 és 2014 között 15 millió eurónyi adót nem fizetett be. A szabálytalanságok főként a portugál játékos Virgin-szigeteken tartott ' pénzéhez kapcsolódnak. A Cadena SER rádió értesülései szerint a vizsgálat megkezdése előtt Ronaldo próbálta megoldani a helyzetet azzal, hogy módosította a 2014-es adóbevallását, és utólag befizetett hatmillió eurót. Ha a bíró­ság el is ítéli Ronaldót, legfeljebb négy hónapos börtönbüntetést kap (amit a spanyol törvények szerint nem kell letöltenie), valamint vissza kell fizetnie a 2011 és 2013 között elsikkasztott adót. RONALDO FINTA FISCONOBEH ŕ I indított Rosell ellen, aki azonnal lemondott az elnöki posztról. Az ellene felhozott vádakat továbbra is tagadta, de nem akarta, hogy az ügy rossz fényt vessen a klubra. „Elvégeztem a dolgomat” - mond­ta Cases. A kisvárosi gyógyszerész, aki csak az igazságot kereste, meg­buktatta a Barcelona elnökét. A Neymar-transzfer részletei Rosell lemondása után a Barcelona nyilvánosságra hozta az átigazolás részleteit. Az addig hangoztatott 57,1 miihó eurón túl a következő kifizetések voltak rögzítve a szer­ződésben: 2 millió a Santosnak, ha Neymar ott lesz az Aranylab- da-szavazás első három helyezett­je között, 7,9 millió a két klub utánpótlás-akadémiájának jövő­beni együttműködésért, 4 millió a Neymart képviselő cégnek, hogy az marketingpartnereket kutasson fel Brazíliában a klubnak és a játékos­nak, 2,5 millió Neymar alapítvá­nyának, valamint 2,6 millió ügynöki jutalék és 10 miihó aláírási bonusz. Nem szá­molva a játékos fizetését (8,8 millió évente), a Barcelona összesen 86,2 millió eurót fizetett Neymarért. Bukott elnök Rosell a katalán klub történetének legtöbb szavazattal megválasztott elnöke lett 2010 nyarán. Három és fél éves regnálása alatt a Barcelona két bajnoki címet, egy Bajnokok Ligáját, egy Király-kupát, három Spanyol Szuperkupát, egy Európai Szuperkupát és egy klubvilágbaj­nokságot nyert. Viszont ő volt az, aki eladta a klubot a katariaknak. Aki ajtót mutatott Eric Abidalnak, aki eltávolította Johan Cruyffot a tiszteletbeli elnöki posztról, és aki összeveszett Pép Guardiolával. Aki lejáratta a Katalóniában népszerű Joan Laportát, a Barca korábbi elnökét, akinek árnyékából soha­sem tudott kilépni. A Neymar-transzfer lehetett volna az ő nagy dobása, a Rosell-éra kez­dete. Ehelyett a vége lett. „Büszkék voltunk Neymar leigazolására, de most úgy tűnik, hogy bocsánatot kell kérnünk miatta” - mondta Josep Maria Bartomeu, miután 2014. január 23-án átvette az elnö­ki pozíciót. Még mindig nem zárult le a Neymar-ügy A Rio de Janeiro-i szövetségi bíró­ság 2016 márciusában bűnösnek találta Neymart, amiért 2012 és 2014 között fiktív szerződésekkel 2016 júliusában a spanyol bíró­ság 21 hónapos börtönbüntetést rótt ki Lionel Messire és édesapjára, aki egyben a menedzsere is. A vád sze­rint Messiék 4,1 millió eurónyi adót nem fizet­tek be a spanyol állam­kasszába 2007 és 2009 között. „Semmiről nem volt tudomásom, meg­bíztam apámban és az ügyvédeimben” - mond­ta a játékos. Messiéknek azonban nem kellett bör­tönbe vonulniuk, mivel Spanyolországban a két évnél rövidebb börtönbüntetések végrehajtását felfüggesztik, ha az el­ítélt korábban nem követett el bűn- cselekményt. A fellebbezés ellenére a legfelsőbb bíróság helybenhagyta Messi 21 hónapos börtönbünte­tését és a kétmillió euró kártérítés megfizetését. Csapattársa, Javier Mascherano 2011 és 2012 között másfél miihó eurót nem fizetett be a spanyol adó­hatóságnak, amiért egy év börtönt és 800 ezer eurós pénzbüntetést kapott. „Én profi sportoló vagyok, aki ezekben a nehezen ádátható ügyekben más emberre van utalva” - írta Twitter-oldalán. Mascherano 2015 szeptemberében kifizette másfél milliós tartozását, a 200 ez­res késedelmi kamattal együtt, és ügyvédje közbenjárásával elkerülte az egyéves börtönbüntetést, amit a kiszabott 800 ezer eurónál nagyobb mértékű pénzbefizetéssel váltott ki. Kovács Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents