Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-12 / 134. szám, hétfő
KÜLFÖLD 6 I 2017. június 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN AI-Bagdadi halálhírét keltik London/Damaszkusz. A Szíriái állami televízió híradása szerint légi csapásban életét vesztette az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi - írta tegnap a Daily Mail című brit újság honlapján. A lap megjegyzi, nem ez az első eset, hogy a világ legkeresettebb terroristájának halálhírét keltik, és a mostani hírt is kétkedéssel fogadta sok szakértő. A szíriai tévé szerint Bagdadi a kormányerők által ostromlott szíriai Rakkában halt meg légi csapásban. A Raqqa24 szíriai aktivista szervezet hírt adott egy szombati rakkai légi csapásról, amelynek hét civil áldozata volt, de nem tett említést Bagdadiról. (MTI) Vona Gábor kormányfőjelölt Budapest. A Jobbik kongresszusa szombaton a párt miniszterelnök-jelöltjévé választotta Vona Gábort. Mirkócz- ki Ádárn, a magyar ellenzéki párt szóvivője, parlamenti képviselője a rendezvényt követően tartott sajtótájékoztatón elmondta, Vona Gábor pártelnököt 97 százalékos szavazati aránnyal, 296 szavazattal titkos voksoláson választották meg; összesen 306 leadott szavazat volt, ebből kettő érvénytelen. (MTI) Választások Koszovóban Pristina. Koszovóban tegnap előrehozott választásokon dönthettek a szavazópolgárok a 120 fős parlament új összetételéről. A 26 választási listán szinte az összes, Koszovóban élő nemzeti kisebbség képviselője szerepelt: az albán mellett szerb, bosnyák, roma, török, goráni, askáli és a magát egyiptominak nevező kisebbséghez tartozó jelöltek is voltak. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében ötszázalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében hétszázalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20 fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős törvényhozásban, ebből 10 hely a szerbeket illeti meg. (MTI) Lelőtték a merénylet értelmi szerzőjét Teherán. Az iráni biztonsági erők lelőtték a szerdai teheráni merényletek értelmi szerzőjét - közölte Mahmúd Alavi hírszerzései miniszter. A tárcavezető szerint a biztonsági erők szombaton végeztek az iráni parlamentben és a Khomeini- mauzóleumban elkövetett merényletek értelmi szerzőjével és szervezőjével. A nevét nem hozták nyilvánosságra, és azt sem, hogy hol bukkantak a nyomára. Pénteken a hatóságok közölték, hogy 41 embert vettek őrizetbe a merényletekkel összefüggésben. (MTI) Theresa May távozását akarja a konzervatívok többsége Arlene Foster és Theresa May. A Demokratikus Unionista Párt vezetője a Sky News brit hírtelevíziónak tegnap kijelentette, hogy a párt „jó tárgyalásokat" folytatott a konzervatívokkal. (TASR/AP-felvétel) London. A kormányzó brit Konzervatív Párttagjainak csaknem 60 százaléka azt szeretné, ha Theresa May miniszterelnök távozna tisztségéből, miután a csütörtökön tartott választáson a párt elveszítette abszolút parlamenti többségét. A ConservativeHome nevű független, de a Konzervatív Párthoz közel álló online politikai fórum és bloghonlap széles mintájú felmérést végzett a párttagság körében. A vizsgálat szombaton ismertetett eredménye szerint a véleményt nyilvánítók 59,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy Theresa Maynek le kellene-e mondania. A válaszadók nem egészen 37 százalékának volt az a véleménye, hogy May maradjon a kormányfő. A YouGov közvélemény-kutató cég által a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett vizsgálata azt mutatta ki, hogy a választók 48 százaléka May haladéktalan távozását szeretné, és csak 38 százalék támogatná, hogy ő maradjon a miniszter- elnök. A The Sunday Times értesülése szerint Theresa May kabinetjének több tagja is arra igyekszik rávenni Boris Johnson külügyminisztert, a Konzervatív Párton belüli Brexit- tábor vezéralakját, hogy kezdeményezze May eltávolítását a hatalomból és vegye át tőle a miniszterelnöki tisztséget. Johnson tegnap „marhaságnak” nevezte az értesülést. A végleges adatok szerint az előrehozott parlamenti választáson a konzervatívok 318 képviselői mandátumot szereztek a 650 fos alsóházban, vagyis frakciójuk létszáma nem éri el az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 főt. Az előző, 2015-ös választásokon a Konzervatív Párt 330 képviselői helyet szerzett, és frakciójának létszáma 17 fővel haladta meg az összes többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. Theresa May a választási eredmény ismertté válása után bejelentette, hogy a konzervatívokat hagyományosan támogató legnagyobb északírországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) alakít ki együttműködést, így biztosítva a működőképes kormány- párti többséget. A korábbi hivatalos bejelentéssel ellentétben azonban tegnapig még nem született végleges megállapodás a 10 mandátumot szerzett DUP-pal a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány támogatásáról. Arlene Foster, a DUP vezetője tegnap a Sky News brit hírtelevíziónak kijelentette, hogy a párt, jó tárgyalásokat” folytatott a konzervatívokkal, és ,jó előrelépést” sikerült elérni, de az egyeztetések még tartanak. London a tervnek megfelelően a következő pár hétben megkezdi a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokat az Európai Unióval - közölte Theresa May szombaton telefonon Angela Merkel német kancellárral a Downing Street tájékoztatása szerint. May hozzátette, hogy a brit és az uniós állampolgárok jogairól szóló megállapodást már a tárgyalások korai szakaszában napirendre akarja venni a londoni kormány - olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében. Az érvényes terv szerint a Brexit- tárgyalásoknak június 19-én kell megkezdődniük. Merkel ismét elmondta, hogy Nagy-Britannia Európa része marad azután is, hogy kilép az EU-ból, és azt szeretné, ha egyúttal jó partnere is maradna az uniónak. Szabadon engedték Kadhafi fiát Bengázi/Kairó/Tripoli. Több mint ötévi fogva tartása után szabadon engedték Moammer el- Kadhafi néhai líbiai diktátor kisebbik fiát - közölte szombaton a milícia, amelynek feladata volt Szeif al-Iszlám Kadhafi őrzése. Szeif al-Iszlámot a Tripolitól 170 km-re délre fekvő Zintán városban tartották fogva, amely az Abu Bakr asz-Sziddik Zászlóalj nevű milícia ellenőrzése alatt áll. Pénteken engedték szabadon, de biztonsága érdekében nem árulták el, hogy azóta hol tartózkodik. A hírügynökségek szerint nem világos, hogy a Halifa Haftár tábornok vezette tobruki hatalom parlamentje mikor fogadta el az amnesztiaren- deletet. Szeif al-Iszlámot a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús és emberiesség elleni bűnök miatt körözi. Az ICC 2011 .június 27-én adott ki ellene elfogatóparancsot. Egy tripoli bíróság pedig 2015-ben halálra ítélte őt olyan állítólagos gyilkosságok vádjával, amelyeket a hatalom emberei a 2011 -es felkelés során követtek el. így vita van az ICC és Tripoli között abban, hogy melyikük ítélkezhet a Kadhafi-fiú felett. Líbiában káosz uralkodik. A tobruki kormány mellett még két rivális kormány létezik, mindkettő a fővárosban, az egyik a Fáj ez esz- Szarrádzs vezette nemzeti egységkormány, amelyet a nemzetközi közösség támogat, a másik az önjelölt „nemzeti megmentés kormánya”. Sessions vallomást tesz Washington. Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter beleegyezett, hogy részt vegyen a szenátus hírszerzési bizottsága előtti meghallgatáson a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozással kapcsolatban. Sessions szombaton írt levelet, amelyben leszögezte: szívesen megjelenik a bizottság előtt, hogy reagáljon azokra a megállapításokra, amelyek James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) elbocsátott igazgatójának csütörtöki nyilvános meghallgatásán hangzottak el. Comey óriási közfigyelem mellett beszámolt az orosz beavatkozásról folyó vizsgálatokról és a Donald Trump elnökhöz fűződő viszonyáról. Ä többi között szót ejtett arról, hogy véleménye szerint Sessions miniszter képtelen ellentmondani Trump elnöknek, továbbá nem nyilvános információi vannak arról is, miért vonta ki magát az igazságügyi miniszter az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokból. Amerikai lapértesülések szerint a szenátorok várhatóan kifaggatják arról, milyen szerepe volt James Comey elmozdításában, igazságügyi miniszterként mennyire tudta megőrizni függetlenségét a Fehér Háztól és Donald Trump elnöktől, illetve milyen információi vannak az orosz szálak vizsgálatairól. (MTI) Macron elnök pártja a nagy esélyes MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A választásra jogosultak 19,24 százaléka adta le tegnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 21,06 százalék szavazott délelőtt. A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás. Az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás első fordulójában a választók 28,5 százaléka vonult az urnákhoz délig, umazárásig 77,77 százalékos volt a részvétel. A legkevesebben eddig Párizsban voksoltak, a fővárosban alig 11,68 százalékos volt délig a részvétel. A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek 2. fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 47 millió választópolgár a parlament eddig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Egy hónappal Emmanuel Macron elnökké választása után a felmérések szerint az államfő centrumpártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat, ami elengedhetetlen reformprogramja, mindenekelőtt a munkajogi reform elindításához. Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban. A szombaton nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint pártja akár 400 helyet is megszeEmmanuel Macron tegnap délben adta le voksát az észak-franclaországl Le Toquet üdülővárosban (TASR/ap) rezhet az 577 fős nemzetgyűlésben a jövő vasárnapi második fordulóban. Az abszolút többséghez 289 hely szükséges. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kellene elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
