Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-10 / 133. szám, szombat

6 I

KÜLFÖLD

2017. június 10.1 www.ujszo.com

RÖVIDEN

Betiltották az al- Dzsazíra hírtévét

May úgy nyert, hogy vesztett

Az előrehozott parlamenti választásokon a brit konzervatívok elvesztették többségüket

Rij6d/Doha. Betiltották a katari székhelyű pánarab hírtelevízió, az al-Dzsazíra adását a szaúd- arábiai szállodákban. Az al- Dzsazírát csütörtökön erős ki- bertámadás is érte, s hírügynökségek ezzel összefüggésben arra emlékeztettek, hogy az Öböl menti viszály indítórugója is állítólag egy hackertámadás volt. Négy arab ország a terroristákról vezetett listájára tett 59 természetes és 12 jogi személyt, akinek gyanújuk szerint kapcsolata van Katarral. Olyan országokról van szó, amelyek a minap megszakították diplomáciai kapcsolataikat Katarral arra hivatkozva, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek a hét elején jelentette be, megszakítja kapcsolatait Katarral. (MTI)

Parlamenti voksolás Franciaországban

Párizs. A Franciaországban a bal- és jobboldal között 60 éve tartó politikai váltógazdaság érhet véget a nemzetgyűlési választások holnapi 1. fordulójában, amelyen egy hónappal az elnökválasztás után Emmanuel Macron államfő és pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat. A részvétel alacsonynak ígérkezik, a franciáknak alig fele biztos abban, hogy az urnákhoz járul. A köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma 29-30%-kal végezhet az élen, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 20-23%- ra számíthatnak a 17-18%-kal 3. helyre várt Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. (MTI)

Lemondott Brüsszel polgármestere

Brüsszel. Lemondott posztjáról a belga főváros polgármestere, miután kiderült, éveken át jelentős havi juttatásban részesült, amiért részt vett egy hajléktalanokat segítő nonprofit szervezet igazgatótanácsi ülésem. Nagy nyomás nehezedett Yvan Maye- ur szocialista polgármesterre, miután nyilvánosságra került, hogy 2015-ben 16 800 eurót, tavaly pedig 18 900 eurót vett fel az önkéntes munkásokkal működő, Samusocial szervezettől. (MTI)

Merénylőnő ölt Bagdad közelében

Bagdad. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a Bagdadtól 60 km-re fekvő el-Muszajja városának belvárosi piacán, a támadásban legalább 20-an meghaltak, és 34-en megsebe- sültek.'A merénylő nő volt, aki egész testét takaró ruhája alá rejtette a pokolgépet. Robbantás történt Kerbelában, a síiták szent városában is, legalább 10-en haltak meg. Mindkét támadást az Iszlám Állam követte el. (MTI)

ÖSSZEFOGLALÓ

London, összehozta a kormánykoalíciót Theresa May a toryk számára csalódást hozó választási eredmények után. A kormányfő az északír Demokratikus Unionists Párttal (DUP) biztosítja az elvesztett parlamenti többséget - derült ki a kormányfőnek a királynőnél tett látogatása után.

May megígérte, kabinetje végigviszi a brexitet, nem késlekednek a tárgyalások.

A várakozásokkal ellentétben nem konzervatív diadalmenet volt a csütörtöki brit választás, sőt parlamenti többségét is elbukta a kormánypárt. Ami jelentősen megnehezítheti a brexitet és az ország irányítását. A baloldal visszatért, a Munkáspárt növelte frakciójának létszámát.

Segítenek az északírek

A csaknem végleges adatok szerint a választásokon a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fos alsóházban. A konzervatív frakció lét- számamost 317 tagú lehet (330 volt), de a konzervatívokat hagyományosan támogató észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja a többséghez szükséges minimumot. Kedvező a konzervatívok számára, hogy valójában nem is kell 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a S inn Féin - amely a választásokon hét mandátumot szerzett - most sem küldi-el képviselőit a londoni alsóházba. A Sinn Féin politikai célkitűzése Észak-írország elszakadása az Egyesült Királyságtól, és egyesülése Írországgal. A párt - jóllehet a választásokon részt vesz - hagyományosan bojkottálja a brit parlamentet, mert nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára. A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a választásokon jelentősen, 29 fővel 261-re növelte frakciójának létszámát. A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) jelentős veszteségeket szenvedett: eddigi 56 tagú frakciója 35 fősre olvadt. Kiesett a londoni alsóházból Alex Salmond volt skót miniszterelnök is. A brexitet elindító kiváláspárti UKIP egy képviselője sem jutott be a parlamentbe. Theresa May brit miniszterelnök tegnap máris a Buckingham-palotába hajtott, ahol megbízást kért II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakítására.

Meggyengült e font

A kereskedés kezdetét követően csaknem 2,5 százalékot esett az angol font árfolyama az amerikai dollárral szemben, miután a konzervatív párt elbukta az alsóházi többségét a választásokon. Csütörtök délután még 1,29 dollárt ért egy font, de a tőzsdenyitás után viszont helyi idő szerint reggel nyolcig 1,27 alá esett azárfolyam. TavalynyáronaEU-ból való kilépésről döntő népszavazást követően egy napon belül 10 százalékos árfolyamzuhanás sem volt ritka, így a2,5 százalékos esés még nem tekinthető nagyon drámainak. Napközben aztán némileg erősödött a brit fizetőeszköz, amikor kiderült, hogy May koalíciós kormányt hoz létre.

Eltolták a kampányt

Theresa May brit miniszterelnök katasztrofális kampányidőszakon van túl. Összegyűjtöttük azokat a hibákat, amelyet a kormányfő elkövetett, s amelyek ahhoz vezettek, hogy pártja elveszítette abszolút többségét. May már akkor óvatosabb lehetett volna, amikor áprilisban az előrehozott választások kiírásáról dönJeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke joggal Örül (TASR/AP)

tött - 3 évvel a rendes választások előtt -, holott korábban még elkötelezett volt a parlament mandátumának kitöltését illetően. Bár akkor minden jel arra utalt, elsöprő győzelmet arathat a Munkáspárt felett, hiszen a közvélemény-kutatások is ezt támasztották alá, a történelemben azért bőven akad példa arra, hogy bukáshoz vezettek az ehhez hasonló próbálkozások. Hasonló történt az 1974-es előrehozott választáson is, amely szintén konzervatív kezdeményezés volt. A végeredmény: a Munkáspárt győzött. May elődje, David Cameron is pórul járt, amikor az uniós tagságról megkérdezte a briteket; az Európai Unióból való kilépéshez (brexit) vezető 2016-os népszavazás egyúttal Cameron kormányfői karrierjének végét is jelentette.

„Ez egy fogadás volt, amelyet Theresa May elvesztett” - vélekedett Mike Finn, a Warwick Egyetem politológusa. „Az események egyúttal megkérdőjelezik politikai ítélőképességét” - tette hozzá. A konzervatívok választási programja széles körben népszerűtlen elemet is tartalmazott az idősebb korosztály ellátásának finanszírozásáról. A „demen- cia adó” névre keresztelt tervet a lakosság akkora felháborodással fogadta, hogy May négy nappal később kénytelen volt meghátrálni. Azonban ami történt, megtörtént: a miniszter- elnöknek egyre gyakrabban hányták a szemére köpönyegforgató magatartását, zuhanó népszerűségét, és azt,

hogy többé nem képes célba juttatni a brexit körül forgó üzenetét. „Theresa May ehontotta a kampányát, és akkor még finoman fogalmaztam” - mondta a konzervatívok EU-párti csoportjának egyik vezető képviselője, Ann Soubry. „A központi üzenet siralmas volt, az idősebbek ellátását illető pálfordulás pedig katasztrófa”-tette hozzá.

Corbyn mozgósított

Az Egyesült Királyságban március óta elkövetett 3 terrortámadás átrendezte a lakosság prioritásait a biztonság irányába, ami hagyományosan a konzervatívok terepe. Azonban a munkáspártiaknak egy ügyes húzással sikerült előtérbe hozniuk a megszorítások és az állami szférában zajló leépítések kérdését. Jeremy Corbyn pártelnök pacifista hozzáállása nem akadályozta a Munkáspártot abban, hogy egyéb költségvetési ígéretek mellett bejelentse: tízezer új állást hoznak létre rendőröknek. May visszautasította a tévévitát ellenfeleivel, és megelégedett két interjúval és a közszereplésekkel. Az ellenzék kihasználta a helyzetet, és gyávaságnak, gyengeségnek nevezte a kormányfő konfrontációkerülő magatartását. May azzal igazolta álépését, hogy szívesebben folytat eszmecserét a szavazókkal. Eközben May valójában kerülte a választókat, inkább pártaktivistákkal találkozott, miközben ellenfele, Corbyn tömegek előtt tartott gyűléseket. (MTI, index)

A menesztett FBI-igazgató, James Comey nyíltan hazugnak nevezte az USA elnökét, és kimondta: Oroszország biztosan és nyilvánvalóan beleavatkozott a választásokba - derült ki a szenátus hírszerzési bizottsága előtti csütörtöki meghallgatásából.

Washington. James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) elbocsátott igazgatója szerint nem fér kétség ahhoz, hogy Oroszország beavatkozott a tavalyi amerikai elnök- választásba. Az FBI volt igazgatója a szenátorok kérdéseire válaszolva fejtette ki álláspontját az orosz beavatkozásról, valamint Donald Trump elnökhöz fűződő viszonyáról. Comey hangsúlyozta: nem fér kétség ahhoz, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os elnökválasztási folyamatba, s az FBI 2015 nyarától tisztában is volt az orosz kibertámadások tényével. A volt FBI-igazgató leszögezte: Donald Trump elnök nem akarta befolyásolni őt az orosz szálak vizsgálatában. A volt FBI-igazgató fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Trumppal való találkozókat, illetve beszélgetéseket nem ő kezdeményezte. Comey két alkalommal is hazugsággal vádolta meg a Fehér Házat és a kormányzatot. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat tisztségviselői többször is megpróbálták lejárami őt és az FBI-t, azt állítva, hogy zűrzavar uralkodik a szervezetben. Comey eskü alatt vallott, legerősebb mondatai ezek voltak: „Jegyzeteltem a találkozóink után, mert féltem, hogy Trump hazudni fog. Oroszország beavatkozása az amerikai választásokba biztos és nyilvánvaló. Hatalmas méretű manipulációról van szó.”

Az is kiderült, Comey az ügy egy részét kiszivárogtatta a médiának, amiért Trump ügyésze most vizsgálatot akar indítani. A volt igazgató beszéde után mindkét oldal győztesnek érzi magát, a vizsgálatnak pedig még közel sincs vége. Az amerikai elnök azt üzente a támogatóinak, hogy velük együtt, jobbak és erősebbek lesznek” James Comey elbocsátott FBI-igazgató szenátusi meghallgatása után. Donald Trump kijelentette: „Ostrom alatt állunk, de úgy jövünk ki belőle, hogy nagyobbak, jobbak és erősebbek leszünk, mint bármikor. Megmerevedett washingtoni érdekek vannak ellenünk, de nem fogunk lemondani arról, hogy azt tegyük, ami helyes (...) tudjuk, hogyan kell harcolni, és soha nem adjuk fel.”

Az amerikai elnök ügyvédje, Marc Kasowitzközölte: az elnök soha nem követelt lojalitást a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) volt igazgatójától. Kasowitz a szenátusi meghallgatás után kiadott közleményben fejtette ki álláspontját. Az elnök magánügyvédje hangsúlyozta: a sajtóban megjelent sok hamis információ cáfolataként Comey végre nyilvánosan is megerősítette azt, hogy az elnök ellen nem folyik vizsgálat a tavalyi elnökválasztásba történt lehetséges orosz beavatkozásról folyó átfogó nyomozás keretében. Kasowitz leszögezte: Donald Trump soha, semmilyen formában nem kérte a leváltott FBI-igazgatótól a Michael Flynn volt nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálat felfüggesztését, sőt, még csak nem is sugalmazta neki ezt. (MTI, index)

Szemét a brit kormányfő lakása előtt. Rendetlenség a nagypolitikában. (TASR/AP)

Hazugsággal vádolta az elnököt az FBI exigazgatója