Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-08 / 131. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2017. június 8. I www.ujszo.com Ma választ Nagy-Britannia May szerint kormánya a terror elleni harcban kész módosítani az emberi jogi törvényeket Theresa May kormányfő a kampány során. Jó irányba vezeti pártját? (Tasr/ap) RÖVIDEN Rijád feltóteleket szabott Katarnak Rijád. Szaúd-Arábia 10 feltételt támasztott Katarnak, ezeket az emírségnek teljesítenie kell a diplomáciai kapcsolatok helyre- állításához Rijáddal - állította a Sky News Arabia hírtelevízió. A feltételek között a beszámoló szerint szerepel, hogy Doha sza­kítsa meg diplomáciai kapcsola­tait Teheránnal, utasítsa ki az or­szágból a Muzulmán Testvériség és a Hamász szervezetek összes tagját, valamint fagyassza be a radikális iszlamista szervezetek folyószámláit a katari bankok­ban. Ezen felül követeli, hogy a dohai székhelyű al-Dzsazíra hír­televízió azonnal változtasson a szerkesztőségi politikáján, és cseréljék le vezetőségét. Katarral 9 muszlim állam szakította meg diplomáciai kapcsolatait. (MTI) 120 szélsőségessel végzett a hadsereg Manila. A Fülöp-szigeteki had­sereg végzett 120 szélsőségessel és további mintegy 100 társukat ostrom alá vette az ország déli részében, utóbbiak várhatóan a hét végéig megadják magukat. Eduardo Ano tábornok szerint az Iszlám Állam dzsihádista szervezetnek felesküdött szél­sőségesek, a Maute nevű terror­szervezet fegyveresei Marawi városának mélyén rejtőznek, ezért nehéznek ígérkezik a megsemmisítésükre indított művelet. A Mindanao szigeten két hete indított terrorellenes műveletben a Fülöp-szigeteki hadsereg és a rendőrség 38 tagja meghalt, valamint 38 civillel végeztek a szélsőségesek. (MTI) Elszigetelt támadás volt a párizsi Párizs. Mindenjel arra vall, hogy elszigetelt volt az a táma­dás, amelyet egy 40 éves, algériai születésű kalapácsos férfi köve­tett el egy rendőr ellen kedd dél­után a párizsi Notre Dame előtti téren - közölte a francia kormány szóvivője. A férfit a megtáma­dott rendőr kollégája a mellkasán meglőtte, majd a mentők kór­házba szállították. A legálisan . Franciaországban tartózkodó, a rendőrségi nyilvántartásban nem szereplő férfi 2014 óta a metzi egyetem információ-technológia szakos doktorandusz hallgatója. A támadást követően az Iszlám Állam dzsihádista szervezet által kikiáltott kalifátus katonájának nevezte magát. (MTI) Trump megnevezte jelöltjét az FBI élére Washington. Donald Trump amerikai elnök tegnap közölte, Christopher Wray volt igazság- ügyminiszter-helyettest készül kinevezni a Szövetségi Nyomo­zóiroda (FBI) élére. A FBI ko­rábbi igazgatóját, James Comey-t május 9-én váratlanul bocsátotta el állásából az elnök. Az igazgató személyesen felügyelte az ame­rikai elnökválasztásba való állí­tólagos orosz beavatkozás ügyé­ben folyó FBI-vizsgálatot. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. Ma választja meg új parlamentjét Nagy-Britannia, éppen három évvel korábban az eredeti menetrendnél. Theresa May kormányfő pártja kis előnnyel vezet az ellenzéki Munkáspárt előtt. Több mint öt évtizede először for­dul elő, hogy hivatalban lévő brit mi­niszterelnök önszántából jóval a par­lament mandátumának lejárta előtt kéri ismét a választók bizalmát. The­resa May konzervatív párti minisz­terelnök április 18-án jelentette be teljesen váratlanul, hogy június 8-án parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britanniában. A 2015-ben megválasztott előző parlament man­dátuma eredetileg 2020 májusában járt volna le. May azzal indokolta az előrehozott választások meghirdeté­sét, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeremé el­kezdeni a brit EU-tagság megszű­néséről folytatandó tárgyalássoroza­tot az Európai Unióval. Á kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a brexit folyamatát, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum. Megtorpantak a toryk A mai választások előtti napok leg­főbb kérdésévé vált azonban, hogy May számítása bejön-e. A választá­sok kiírása utáni első időszakban még úgy tűnt, hogy igen: az akkori felmé­rések földcsuszamlásszerű konzer­vatív győzelmet vetítettek előre. Vol­tak olyan közvélemény-kutatási ada­tok, amelyek azt valószínűsítették, a Konzervatív Párt 200 főt meghaladó alsóházi többséggel alakíthat ismét kormányt. Az azóta eltelt hetekben azonban a konzervatívok korábbi 18­Tóbb fegyveres megtámadta az iráni parlamentet és a tőle 20 kilométerre fekvő teheráni Homeini-mauzóleumot, a támadások elkövetőjeként az Iszlám Állam dzsihádista szervezet jelentkezett. A támadók meghaltak, legalább 12 áldozata van a terrornak. Teherán. „Az Iszlám Állam har­cosai támadták meg a Homeini- szentélyt és az iráni parlamentet Te­heránban” -jelentette az Iszlám Ál­lam szócsöveként ismert Aamák hír- ügynökség, egyben videófelvételt tett közzé a parlament elleni akcióról. Négy fegyveres Kalasnyikov gépka­rabélyokkal és pisztollyal tüzet nyi­tott a teheráni parlamentben. A Tas- nim iráni hírügynökség szerint heten vesztették életüket a támadásban. Mohammad Hosszéin Zolfagari iráni belügyminiszter-helyettes szerint a támadók nőknek öltöztek, és a parla­ment főkapuján mentek be az épü­letbe, majd tüzet nyitottak. Az egyik támadót lelőtték, egy másik felrob­bantotta magát. Az incidens nem a parlamenti ülésteremben történt, a képviselőknek nem esett bajuk. A parlament elleni támadás után fél órával négyen megtámadták az 1979­20 százalékpontos támogatottsági előnye szinte szabadesésben vett irányt a zéró felé. A YouGov közvélemény-kutató kedden 42%-ot mért a konzervatívoknak és 38%-ot a munkáspártiaknak. A leggyakrabban emlegetett okok között szerepel a szakértők szerint elrontott tory vá­lasztási program, amely éppen a leg­stabilabb konzervatív választói bá­zist, a tehetősebb, idősebb középosz­tálybeli angol szavazókat sújtaná az időskori szociális ellátás finanszíro­zásának szigorításával. A legtöbb vizsgálat azonban még mindig a kon­zervatívok győzelmét jósolja, de di­adalt ma már senki nem vár. A sza­vazóhelyiségek 6 órakor nyíltak és 21 órakor zárnak, ezt követően azonnal közzéteszik az első exit poll- eredményeket, melyek pontosabbak az előzetes felméréseknél. Ha May pártja határozott győzelmet arat, az erősítheti a fontot és javíthatja Lon­don pozícióját a brexittel kapcsolatos tárgyalások során. A brit politikára hagyományosan - bár korántsem kizárólagosan - jel­lemző, koalíciós kényszer nélküli egypárti kormányzáshoz arra lenne szükség, hogy vagy a Konzervatív Párt, vagy a Munkáspárt az alsóház 650 képviselői helyéből legalább 326-ot megnyerjen. Á brit választási szabályok az országos parlamenti választások esetében nem írják elő, hogy a jelöltnek a körzetében leadott voksok abszolút többségét meg kell kapnia a győzelemhez. A győztes mindent visz az adott körzetben, a többiek kiesnek a választási verseny­ből, amely egy fordulóval véget is ér. Újabb letartóztatás A brit rendőrség őrizetbe vett teg­nap egy férfit a londoni merénylettel kapcsolatban. „A London hídi terror- támadást vizsgáló nyomozók szerda hajnalban házkutatást tartottak a kelet-londoni Ilford kerületben egy címen. Őrizetbe vettek egy 30 éves es iráni iszlám forradalom vezetőjé­nek, Ruholláh Muszavi Homeini aja- tollahnak a sírhelyét, amely a főváros déli részén van. Egy merénylő - állí­tólag egy nő - felrobbantotta magát a mauzóleumnál. Az öngyilkos me­rénylő egyik társa a biztonsági erők­kel folytatott tüzpárbajban vesztette életét, egy másik ciánkapszulával végzett magával, egy másik nőt pe­dig elfogtak. Az iráni hírszerzési mi­nisztérium közölte, hogy a parlament férfit azzal a gyanúval, hogy terro­rista cselekményt készített elő, köve­tett el, vagy erre bujtatott fel” - ol­vasható a rendőrségi közleményben. Három terrorista szombaton késő es­te egy bérelt fehér Renault furgonnal felhajtott a London híd járdájára, gyalogosokat gázolt el, majd a közeli piac, a Borough Market környékén sok embert megkéselt. Hét embert megöltek, 48-at megsebesítettek. A támadókat a rendőrség agyonlőtte. May szerint kormánya kész akár az emberi jogi törvényeket is módosí­tani, ha ez szükséges a terrorizmus el­leni fellépéshez. Kijelentette, hogy „elég volt a terrortámadásokból”, és a terror elleni harchoz változtatások­ra van szükség. A szükséges változ­tatások között említette, hogy a ter­rorcselekményekért elítéltekre a je­lenleginél hosszabb börtönbünteté­seket kell kiróni, könnyebbé kell ten­ni a hatóságok számára a terrorista te­vékenységgel gyanúsított külföldiek visszatoloncolását saját országukba, és korlátozni kell a gyanúsítottakat szabadságjogaikban. Külföldi áldozatok Három francia állampolgár halt meg a londoni terrortámadásban - je­és a Homeini-mauzóleum ellen elkö­vetett merényletek után a hatóságok meghiúsítottak egy harmadik táma­dást; a tárca arra kérte a teherániakat, hogy ne használjanak tömegközleke­dési eszközöket. A síita Irán a damaszkuszi rezsi­met támogatja a szíriai konfliktus­ban a felkelőkkel és az Iszlám Állam dzsihádistáival szemben. Teherán az iraki kormánynak is segítséget nyújt a szélsőségesek elleni harcban. (MTI) lentette be Emmanuel Macron fran­cia elnök. A brit rendőrség bejelen­tette, hogy a Temzében megtalálták az addig eltűntként nyilvántartott fran­cia polgár holttestét. Ha bebizonyo­sodik, hogy a merénylet egy újabb ál­dozatát találták meg a Temzében, ak­kor ő már a nyolcadik, aki életét vesz­tette a támadásban. Franciaországot súlyos veszteség érte a támadásban - írta komor hangvételű közleményé­ben Macron. Korábban ismertté vált, két ausztrál és egy-egy új-zélandi, brit és spanyol mellett legkevesebb két francia állampolgár halt meg a táma­dásban: egy 26 éves, kilenc hónapja Londonban felszolgálóként dolgozó fiatalember, akit apja szerint munka közben szúrt le az egyik támadó az őt alkalmazó vendéglátóhely teraszán, és egy 36 éves szakács, akit szintén a munkahelyén öltek meg. A spanyol hatóságok arra kérték a briteket, hogy a hozzátartozókra való tekintettel gyorsítsák fel a halálos és a sérült áldozatok azonosítását. Egy 39 éves spanyol férfit is eltűntként tar­tanak nyilván a merénylet óta. Utol­jára a London híd mellett a földön fekve látták, miután gördeszkáját a kezébe véve felvette a küzdelmet a támadókkal. (MTI, patria.cz) Végre megtört a volt főtanácsadó Washington. Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök első és lemondásra kényszerített nemzetbiztonsági főtanácsadója több száz oldalnyi dokumentu­mot adott át a szenátus hírszer­zési bizottságának. A szenátusi testület a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozás szálait vizs­gálja, és a mintegy 600 oldalnyi dokumentum erre vonatkozik. A bizottság egyik, neve elhallgatá­sát kérő munkatársa azt mondta, a hírszerzési bizottság arra szá­mít, a dokumentumokból kide­rül, volt-e összejátszás Trump el­nök kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között, s ha igen, milyen mértékben. Michael Flynn korábban - az amerikai alkotmánynak az ön­maga elleni vallomás megtaga­dását lehetővé tevő 5. kiegészí­tését idézve - elutasította, hogy megjelenjen a szenátusi bizott­ság meghallgatásán. Erre biztat­ta egyébként Donald Trump el­nök is. Miután azonban a bizott­ság újabb idézést küldött, ezúttal büntetés terhe mellett, a volt fő­tanácsadó beleegyezett néhány dokumentum átadásába. (MTI) Iszlamista merényletek Teheránban Szunnita csapás a síitákra. Menekülés az iráni parlamentből. (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents