Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-31 / 124. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. május 31. KÖZÉLET I 3 A magyarok adják a legtöbb hálapénzt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rekordmennyiségű ember lenne hajlandó jelenteni a korrupciót - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Focus ügynökség készített a Transparency International Slovakia (TIS) szervezet megrendelésére. A lakosság 11 százaléka, főként magyar nemzetiségűek válaszolták, hogy az elmúlt egy évben kénytelenek voltak kenőpénzt adni. 10 állampolgárból négy lenne hajlandó jelenteni a hatóságoknak a korrupciót; a TIS 2002-től végzett felmérései közül ez a legmagasabb arány. 15 évvel ezelőtt a lakosok 17 százaléka válaszolta ugyanezt, öt évvel ezelőtt 21 százalék. Másrészt továbbra is többségben vannak azok (51%), akiknek meggyőződése, hogy akkor sem tennének feljelentést, ha szembesülnének azzal, hogy valaki kenőpénzt kér tőlük. Honnan ez a bátorság? A korrupciót leginkább az egyetemi végzettségű, 40 év körüli személyek hajlamosak jelenteni, vállalkozók, átlagon feletti keresettel rendelkező, jobboldali illetve liberális nézeteket vallók. „A válaszokból nem derül ki egyértelműen, mi az oka annak, hogy fokozatosan egyre több ember hajlandó jelenteni a korrupt magatartást. Ennek egyik oka lehet, hogy míg 2004-ben a rendőrségben csupán a lakosság harmada bízott, az Eurobarometer tavalyi felmérésre szerint már 46 százalék” — mondta a TIS igazgatója, Gabriel Šípoš. Pozitív hatással lehetett szerinte a lakosság magatartására azoknak a példája, akik a nyilvánosság előtt nyíltan kezdtek beszélni az állami szférában működő korrupcióról. Ilyen volt az utóbbi időben Zuzana Hlávková, aki a TIS blogján írt arról, hogy a külügyminisztérium túlárazva, egy előre kiválasztott céggel, az Evka ügynökséggel rendez- tette meg az uniós elnökség egyes nagyszabású rendezvényeit. Gašpar: ez butaság Ha a felmérés eredményeit összehasonlítjuk az uniós átlaggal, akkor kiderül, hogy Szlovákia átlagon alul teljesít. „Például a szlovák rendőrségnél már csak a bolgárban bíznak meg kevesebben. Az Európai Unió tagállamai közül nálunk állítják a legtöbben azt, hogy azért nem jelentenék a korrupciót, mert ez úgysem vezetne a tettesek megbüntetéséhez” - magyarázta Šípoš. Azt, hogy Szlovákiánál már csak Bulgáriában bíznak kevesebben a rendőrségben, Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány butaságnak nevezte. „Úgy gondolom, hogy az unión belül a szlovák rendőrség a legjobbak közé tartozik. Azzal sem értek egyet, hogy nem érdemes jelenteni a korrupciót, mert a nyomozás úgy is azzal ér véget, hogy nem sikerül igazolni a bűncselekményt, s hogy az eset nem történt meg. Én ezt nem úgy látom, hogy nem tudnánk kitenni a pontot a mondat végére” - mondta a TIS által közzétett felmérésre reagálva a rendőrfőkapitány. Feljelentők védelme A Focus által végzett felmérés arra is rámutatott, hogy az elmúlt 12 hónapban több ember értesült arról, hogy létezik egy törvény a korrupciót jelentő személyek védelmére. Májusban csak a megkérdezettek 26 százaléka tudott ilyen jogszabályról, ma már 44 százalékuk. Ennek ellenére a válaszadók fele továbbra sem tudja, hogy a törvény lehetőség ad ilyen védelemre, vagy nem is sejti, hogy létezik ilyen szabályozás a szlovák jogrendben. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a korrupció még mindig rendkívül elterjedt az országban. Az emberek 11 százaléka mondta, hogy az elmúlt egy évben minimum egyszer kényszerültek valakinek kenőpénzt adni; túlnyomóan magyar nemzetiségű, idősebb állampolgárok adtak borítékban pénzt orvosoknak. Ugyanilyen eredmény szerepelt a 2015 áprilisában végzett felmérésben. Fico: korrupció létezik Az eperjesi kerület iskolaigazgatóinak szervezett korrupcióellenes szemináriumon tegnap Robert Fico kormányfő is szót ejtett a lefizetésekről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy zaklatják azokat, akik hajlandóakjelenteni ezt a bűncselekményt. Meggyőződése, hogy a társadalomban olyan hangulatot kell kialakítani, hogy az emberek ne féljenek kapcsolatba lépni a hatóságokkal, és hajlandóak legyenek együttműködni. „Senki sem kételkedik abban, hogy a korrupció létezik, viszont harcolni kell ellene, nem lehet politikai célokra kihasználni. Napi szinten hallunk olyan történeteket, amelyekről kiderül, hogy nincs igazságalapjuk” - mondta a miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor kijelentette, elvárná a tanároktól, hogy az általános iskolák diákjainak érthetően elmagyarázzák, miben rejlik a korrupció veszélye. „Nem arról van szó, hogy törvényeket magoljanak be, hanem meg kell értetni velük, hogy a korrupció rossz, s ha találkoznak ezzel a jelenséggel, azt jelenteniük kell a rendőrségnek” - közölte Fico. Elárulta, készül egy új jogszabály a korrupciót jelentő személyek védelmére, amelyben például konkretizálnák a feljelentő személy és tanú közti különbséget, ugyanis nem mindenki szeretne tanúként szerepelni az eljárásban, aki jelenti a korrupciót. Arról, miért nem volt az elmúlt években egyetlenegy befolyásos politikus vagy tisztségviselő sem elítélve korrupcióért, Fico a szemináriumon nem beszélt. (dem, TASR, SITA) RTVS: nagy terveik vannak a jelölteknek Michal Ruttkay, az egyik jelöltés Dušan Jarjabek bizottsági elnök (Jakubčo-fotó) IBOS EMESE A parlament kulturális bizottsága tegnap nyilvánosan hallgatta meg az RTVS elnökjelöltjeit, a kilenc pályázó közül csak nyolc mutatta be pályázatát, amelyeket rövidesen a parlament honlapján is nyilvánosságra hoznak. Pozsony. A legátfogóbb és legam- biciózusabb pályázattal Václav Mika, az RTVS jelenlegi elnöke állt elő. Pátria: 24 óra Ha újabb öt évig ő irányítaná a közmédiát, 2022-re a két meglévő tévécsatorna mellé további két hagyományos és egy online csatornát szeretne elindítani. A plusz két adó egyike gyermekprogramokat, illetve az esti műsoridőben igényesebb műsorokat, a negyedik csatorna pedig a sport- közvetítések mellett publicisztikai és hírműsorokat sugározna. Az online adó a 12 és 25 év közötti korosztályt célozná meg. Mika állítja, a négy csatorna működéséhez az anyagiakon kívül már most minden adott. Elképzelése szerint a nemzetiségi Pátria rádió is 24 órában sugározhatna, bár konkrétumokat ezzel kapcsolatban nem említett. Az RTVS finanszírozásán szerinte változtatni kell, háromféle módot javasol: 7 euróra emelné a koncessziós díjat, a másik lehetőség, hogy az RTVS a bruttó hazai össztermékhez viszonyított fix összeget kapna működésére, a harmadik lehetőség pedig, hogy lazítanának a jelenleg igencsak szigorú reklámsugárzás szabályain. Mika kategorikusan visszautasította azokat az állításokat is, melyek szerint az RTVS menedzserei több ezer eurós jutalmakat kapnának. Fedor Flašík a rádió és a tv egyesítését az állami hírügynökség összevonásával folytatná, egyfajta „közszolgálati médiaházat”, egy hírközpontot hozna létre. Pályázatában egy részvénytársaság létrehozását javasolja, mely 100%-ban az állam tulajdonában lenne. Flašík szerint pontosan meg kellene határozni mit jelent a közszolgálatiság, és az RTVS hírműsorainak jobban különböznie kellene a kereskedelmi adók műsoraitól. A jelenlegi tévécsatornák számát ő háromra bővítené. Michal Ruttkay hosszasan beszélt arról, hogy az RTVS-nek lépést kell tartania az internet világával, maximálisan ki kellene használnia az új technológiákat, és teret kellene adni a fiataloknak. Az RTVS arculatát és struktúráját átfogó felmérés - a nézők és a hallgatók igényei - alapján alakítaná át. Össztűz Rezníkre Jaroslav Rezník, a TASR hírügynökség igazgatója szintén három tv- csatornában gondolkodik, és nagyobb teret adna a nemzetiségeknek. A Pátria rádióval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nemzetiségi adónak a nemzetiségek legfontosabb hírforrásává kellene fejlődnie. Rezník több kellemetlen kérdést kapott a képviselőktől. Simona Petrík (független) emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi parlamenti választások előtt aránytalanul nagy teret kapott a TASR hírügynökségben az akkor parlamenten kívüli SNS. Petrík arra volt kíváncsi, hogy ezek után Rezník hogyan akarja garantálni az RTVS függetlenségét. František Šebej (Híd) szerint Rezník alkalmatlan az RTVS élére, mert irányítása alatt a Szlovák Rádió óriási adóságot halmozott fel, folyamatosan csökkent a hallgatottsága, több vitatható szerződés fűződik nevéhez, óriási jutalmakat és lelé- pőket osztogatott, legutóbb pedig a Sputnik orosz propagandaügynökséggel kötött szerződést. Rezník elutasította a bírálatokat. Stanislav Velitzky, Peter Abrahám és Richard Dírert követően utolsóként Zuzana Tapáková mutatta be elképzelését, illetve ideje egy jelentős részét arra használta fel, hogy jelölttársai elképzeléseit bírálja. O több publicisztikai és hírműsort, illetve színvonalas sorozatokra építene. A képviselők arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan garantálná a külügyminisztériumnál kirobbant Evka- botrányról való pártatlan tudósítást, melyben ő is érintett volt. Nagy Mikának szurkol Nagy Ildikó, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) Tanácsának tagja szerint Václav Mika pályázata volt a legegységesebb. „Konkrét elképzelése van arról, hogy ez az intézmény hova juthatna el 2022-re, hogy emelkedjen a nézettség és a hallgatottság, és hogy a műszaki felszereltség javuljon” - mondta Nagy Ildikó, aki szerint Mika a következő ciklusban jelentősen javítana a nemzetiségi adások helyzetén. „Elengedhetetlen volt, hogy talpra állítsa a tévét, biztos vagyok benne, hogy ha folytathatja a munkát, a hangsúlyok áthelyeződnek, és a Pátria rádió is több törődést fog kapni” - zárta Nagy Ildikó. A tanároknak Robert Fico kormányfő és Tibor Gašpar rendőrfőkapitány tartott előadást a korrupcióról (TASR-felvétel)
