Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-31 / 124. szám, szerda

4 I KÜLFÖLD 2017. május 31. | www.ujszo.com RÖVIDEN Moszul ostroma: újabb kormánysiker Moszul. Jól halad az iraki kor­mányerőknek az Iszlám Állam dzsihádista szervezet által ellen­őrzött nyugat-moszuli városré­szek ellen indított offenzívája, a katonák hétfőn elérték a szá­mukra kijelölt célterületeket és újabb negyedekbe hatoltak be - közölte az iraki hadsereg. Az ira­ki légierő újabb röplapokat do­bott le az iszlamisták uralta vá­rosrészek felett, ismételten fel­szólítva a civileket az óváros el­hagyására. Az óváros nagy része még mindig a dzsihádisták kezén van, al-Szaádi a katonai hírszer­zés információra hivatkozva kö­zölte, hogy az iszlamisták mint­egy 700 harcosa ásta be magát a városnak ezen a részén. (MTI) Két pokolgép robbant Bagdadban Bagdad. Tizenhat ember meg­halt tegnap reggel az iraki fővá­ros, Bagdad központjában-egy robbanásban, órákkal azt köve­tően, hogy a város másik részén, egy fagylaltozónál pokolgépes merényletben 11-en vesztették életüket. Az első, a főváros Kar- rada negyedében történt támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett. A második merényletnél, Savaka kerületben is autóba rejtett po­kolgép robbant az állami nyug­díjfolyósító intézet közelében. A merénylet néhány nappal a mu­zulmán böjti hónap, a ramadán kezdete után történt. (MTI) Berlinben ölt volna a Szíriái fiatal Berlin. Öngyilkos merénylet előkészítésének gyanúja miatt őrizetbe vettek egy 17 éves Szí­riái fiatalt a német Brandenburg tartományban. Karl-Heinz Sch­röter tartományi belügyminiszter szerint a szír fiatal Berlinben akarta felrobbantani magát. Ter­vét más tartományok hatóságai­tól kapott információk alapján akadályozták meg. A fiatalember az édesanyjának küldött elektro­nikus üzenetben egyértelműen jelezte, hogy mire készül - emelte ki a miniszter. (MTI) Rektor: Budapesten marad a CEU Budapest. Minden tevékenysé­gét Budapesten fogja végezni a Közép-európai Egyetem (CEU) a 2017/2018-as tanévben - mondta a felsőoktatási intézmény elnök­rektora. Michael Ignatieff közöl­te, a CEU üdvözli a tárgyalások megkezdését Magyarország kormánya és New York állam vezetése között: tudomása szerint Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott múlt pénteken felvette a kapcsolatot New York állam vezetésével. „Nem fogunk be­zárni. Budapest az otthonunk” - szögezte le Ignatieff, hozzátéve: reményeik szerint mihamarabb olyan hosszú távú megállapodás születik, amely lehetővé teszi a CEU Budapesten maradását. „A magyar kormány térfelén pattog a labda”-fűzte hozzá. (MTI) Az USA hadászati bombázói Koreában Amerikai hadászati bombázók gyakorlatoztak Dál-Koreában közösen a helyi erőkkel. A manőverekben B-1B típusú harci gópek vettek részt. Phenjen/Szöul. Az észak-koreai média azzal vádolta az Egyesült Ál­lamokat, hogy a gépek a nukleáris bombatámadás ismereteit sajátítot­ták el. Mún Szang Gjun, a dél-koreai védelmi tárca szóvivője elismerte a gyakorlat tényét, de részletekkel nem szolgált. Phenjan 2016 eleje óta két kísérleti atomrobbantást és számos ballisztikusrakéta-tesztet hajtott végre, legutóbb május 29-én végzett rakétakísérletet. A KCNA észak­koreai hírügynökség jelentése sze­rint a kommunista ország vezetője, Kim Dzsong Un maga felügyelte a „precíziós irányítórendszerű bal­lisztikus rakéta hétfői tesztelését”, és elrendelte még erősebb stratégiai fegyverek kifejlesztését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) élesen elítélte a kísérleteket, egyben kilátásba helyezte az ország ellen be­vezetett büntetőintézkedések további szigorítását. A BT szerint Phenjan ki­hívó magatartása aláássa a térség biz­tonságát, ezért a testület felszólította, hogy mondjon le a rakéta- és nukleá­ris kísérleteiről. Ennek ellenére Kim Dzsőng Un észak-koreai vezető nemrégiben arra utasította a fegyve­res erőket, hogy mielőbb „folytassák a nukleáris robbantási kísérleteket az újonnan kifejlesztett nukleáris rob­banófejekkel”. (MTI) Merkel és Trump pengeváltása Washington/Berlin. Donald Trump amerikai elnök ismét bí­rálta Németországot az USA-val fennálló külkereskedelmi több­letéért, valamint védelmi ráfordí­tásainak szerinte alacsony mérté­ke miatt. Erre Angela Merkel va­sárnapi „sörsátras beszédét” kö­vetően került sör, amelyben Merkel megkérdőjelezte az USA szövetségesi megbízhatóságát. Vasárnapi beszédében a kancel­lár kiemelte, Európának saját ke­zébe kell vennie sorsát. Európá­nak a transzatlanti kapcsolatok megőrzése mellett nagyobb sze­repet kell vállalnia a nemzetközi politikában - mondta tegnap a német kancellár. Kiemelte, a transzatlanti kapcsolatoknak az aktuális „vitáktól függetlenül ki­emelkedő jelentőségük van”, de Európának ezzel együtt is olyan szereplőnek kell lennie a nem­zetközi porondon, amely „bele­szól” az ügyekbe. (MTI) Kőkemény brexit a láthatáron Theresa May brit miniszterelnök szerint a bevándorlást mindenképpen szabályozni kell ÖSSZEFOGLALÓ London. Theresa May brit mi­niszterelnök szerint a brit EU- tagság megszűnósének felté­teleiről kezdődő tárgyalások célja nem lehet az, hogy Lon­don bármi áron megállapodás­ra jusson az Európai Unióval. Jelentősen lefaragott hátrányából a brit Munkáspárt a június 8-i választás előtt. Theresa May brit kormányfő és Je­remy Corbyn, a legnagyobb ellenzé­ki erő, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje televíziós vá­lasztási műsorban fejthette ki kor­mányzati terveit a jövő héten esedé­kes előrehozott parlamenti választá­sok utáni időszakra. Corbyn kijelen­tette: munkáspárti kormány esetén mindenképpen lesz megállapodás az EU-val a kilépés feltételeiről. A Channel 4 tévécsatorna és a Sky News hírtelevízió közös műsorában May és Corbyn nem együtt, hanem külön- külön válaszolt először a meghívott közönség, majd a riporter kérdéseire. Theresa May megerősítette azt a többször hangoztatott nézetét, hogy az esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha az EU-val folytatandó tár­gyalásokon nem születik egyezség. A miniszterelnök szerint rossz megál­lapodás lenne például az, ha az EU meg akarná büntetni Nagy-Britanniát a kilépésért, ahogy azt ,»Európában néhányan szorgalmazzák”. May nem volt hajlandó válaszolni arra a kér­désre, hogy kormánya mekkora számlát lenne hajlandó kifizetni az Európai Uniónak a kilépési megálla­podásért. Kijelentette: a kérdés nem úgy merül fel, hogy Nagy-Bri- tanniának mennyit ér meg a kilépés az EU-ból, a lényeg egy olyan megfele­lő kilépési megállapodás elérése, amelynek révén a brit kormánynak a jövőben nem kell hatalmas összege­ket évről évre befizetnie az uniós költségvetésbe. May megerősítette, a június 8-ára kitűzött, előrehozott nagy-britanniai választások után 11 nappal, azaz június 19-én akarják el­kezdeni a brexittárgyalásokat. A kormányfő szerint a bevándor­lást mindenképpen szabályozni kell, mivel az ellenőrizetlen bevándorlás éppen a jövedelmi skála alsó tarto­mányaiban gyakorol negatív hatást. Szinte ugyanilyen véleményeket fejtett ki a műsorban Jeremy Cor­byn, a Munkáspárt vezetője is. Ki­jelentette: az unión belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését a Munkáspárt is megszűntémé, és a bevándorlást a brit gazdaság igényeinek megfele­lően szabályozná. Hozzátette: ha a Munkáspárt kormányra kerül, nem fogja megengedni a brit vállalatok­nak, hogy nagyon alacsony bérezés­sel foglalkoztassanak külföldieket. Két hete még 18% volt a különb­ség a brit konzervatívok és a Mun­káspárt között, mostanra 5%-ra csökkent a kormányzó párt előnye - derül ki a friss YouGov-felmérésből. A kormányzó Konzervatív Párt 43%- kal vezet, a Munkáspárt 38%-on áll, ez a legkisebb különbség azóta, hogy May bejelentette az előrehozott vá­lasztásokat. A Liberális Demokrata Párt a felmérés szerint a szavazatok 10 százalékát, míg az unióellenes UKIP 4%-ot szerezhet meg. (MTI, ATV) Meghalt Noriega, Panama önkényura 83 óves korában meghalt Ma­nuel Noriega egykori panamai diktátor, akinek uralmát az USA döntötte meg, majd 27 óven át ült börtönben. Panamaváros. Manuel Noriega 1982-től 1989-ig vezette a CIA ügy­nökeként a közép-amerikai Panamát. Közben gyakorlatilag drogbáró is volt, a hírhedt kolumbiai kartellfő- nökkel, Pablo Escobarral működött együtt. Washington 1989-ben avat­kozott be katonailag, hogy eltávolít­sa Noriegát a hatalomból. 1992-ben ítélték el az USA-ban. Onnan Fran­ciaországnak adták át, ahol pénzmo­sásért kellett ülnie, majd 2011 -es ha­zatérése után Panamában korrupció és gyilkosság miatt ítélték el. Uralmát a félelemre alapozta, be­osztottai rettegtek tőle, politikai el­lenfelei nyomtalanul tűntek el. Nori­ega jelentős engedményeket tett Wa­shingtonnak, de miután egy elnökvá­lasztás eredményét meghamisította, legnagyobb politikai ellenfelét meg­gyilkoltatta, az ellene szervezett tün­tetéseket pedig szétverette, egyre ké­nyelmetlenebbé vált az amerikai kor­Börtönből börtönbe. Noriega 1990- ben, amerikai rendőrkézen, (tasr/ap) mányzat számára. Főként azután, hogy kiderült, a CIA-hoz fűződő kapcsolatait kihasználva segítséget nyújt a drogkartellek pénzének tisz­tára mosásához, ráadásul a nyolcva­nas évek végén már Kubához és a Szovjetunióhoz közeledett. Az ál­lamkasszából az évek folyamán leg­szerényebb becslések szerint is 50 millió dollárt zsebelt be. Fényűző életet folytatott, több luxusjachtot tartott, és számos, minden kényelem­mel berendezett villája volt. Noriega csillaga 1989-ben kezdett leáldozni. Az év májusában érvény­telenítette a választások eredmé­nyét, mert aj elek arra mutattak, hogy ellenlábasa győzött. Válaszul Wa­shington 12 ezer főre növelte a csa- tomaövezetben állomásozó erőinek létszámát, egy miami bíróság pedig vádat emelt a tábornok ellen kábítószer-kereskedelemből szár­mazó pénzek tisztára mosása miatt. Noriega ezek után 1989. december 15-én hadiállapotot hirdetett ki or­szága és az USA között, két nappal később panamai katonák a csatorna- övezetben lelőttek egy fegyvertelen amerikait. Az amerikai hatóságok azonnal lezárták a Panama- csatornát, George Bush elnök pedig december 20-án elrendelte a Panama elleni katonai intervenciót. A 27 ezer amerikai katonának nem jelentett komoly ellenfelet a mintegy 15 ezres panamai hadsereg, amelynek ellen­állása 48 óra alatt összeomlott. (MTI) Macron szigorú volt Putyinnal Versailles. Franciaország kész közös megoldást keresni a szíriai, ukrajnai, észak-koreai válságra és a terrorizmus ellen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután tárgyalt vendéglátójával, Emmanuel Macron francia ál­lamfővel. Ez volt Putyin és Mac­ron első találkozója, egyben hosszú idő óta az első olyan láto­gatás, amelyet az orosz elnök egy nyugati országban tett. Macron hangsúlyozta: a felek vélemény- különbségüket hangoztatták több kérdéssel kapcsolatban. Putyin kijelentette: Macron nem vetette fel a francia elnökválasztási kam­pányba történt állítólagos orosz beavatkozás kérdését. „Ez a téma nem létezik” - szögezte le. A francia elnök leszögezte: „bármi­lyen vegyi fegyver szíriai beve­tésére Franciaország azonnal megtorló intézkedésekkel fog válaszolni, amennyiben érintett”. A két ország különböző oldalon áll a szír konfliktusban. Putyin Bassár el-Aszad szír elnököt tá­mogatja, Párizs pedig az elnök el­len harcoló csoportokat. (MTI) Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor (fehérben) és egy rakéta (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents