Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-04 / 102. szám, csütörtök
______4 St ressz ^ WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM Ne a stresszingerek számának csökkentésére törekedjünk, hanem viselj ünk rózsaszínű szemüveget! Ha össze kellene állítanunk korunk divatszavait, a stressz biztosan szerepelne a listán. Általában negatív jelenségekkel társítjuk, és a rossz hangulattól kezdve az alvászavaron át a hízásig mindent „ráfogunk". J obb, ha tudjuk: sokszor még a hátfájást is a stressznek „köszönhetjük". Dr. Filakovszky János ideggyógyász, a Se- lye János Egyetem óraadó tanára egy jelentős nemzetközi rendezvény, a komáromi Nemzetközi Nyári Stressz Szabadegyetem kapcsán mostanában a szokásosnál is többet foglalkozik a témával. Mérhető, kimutatható, amikor a szervezetet stressz éri? Amikor külső vagy belDr. Filakovszky János ideggyógyász ső inger ér bennünket - ezeket nevezte el Selye stresszingernek, vagyis stresszornak - , bizonyos neurokémiai folyamatok indulnak el szervezetünkben, és azok számos hormon kiválasztását aktiválják a köztiagyban, vagyis a hipo- talamuszban. Hormoninger indul el a hipofízis, vagyis az agyalapi mirigy felé, amely adrenokortiko- tropin (ACTH) hormont bocsát ki. Ez arra serkenti a mellékvesét, hogy stressz- hormonokat válasszon ki. A mellékvesevelő az úgynevezett katekolominokat - az adrenalint, noradre- nalint -, a mellékvesekéreg pedig a kortikoidokat, például a kortizolt termeli. Ezek a hormonok felkészítik a szervezetet arra, hogy megküzdjön a stresszel: szaporább lesz a légzés, hogy minél több oxigén jusson a szervezetbe, az adrenalin és a noradrenalin hatására gyorsabban ver a szívünk, több vért pumpál a létfontosságú szervekbe: az agyba, a szívbe és a tüdőbe. Az izmok felé kitágulnak az erek, megnő a glükóztermelés. Régen a stresszel való megküzdés meneküléssel járt. Az A RÖVID IDEIG TARTÓ STRESSZ FOKOZZA KONCENTRÁCIÓ- KEPESSEGÜNKET, MEGOLDÁSI KÉSZSÉGÜNKET A GOND AKKOR KEZDŐDIK, HA EZ AZ ÁLLAPOT SOKÁIG TART említett folyamatok tették lehetővé, hogy az ember gyorsan el tudjon futni, például a vadállat elől. Ha a stresszor hatása megszűnik, a szervezet visszaáll eredeti állapotába, s ez így egészséges. A rövid ideig tartó stressz fokozza koncentrációképességünket, megoldási készségünket. A gond akkor kezdődik, ha ez az állapot sokáig tart. Mi a különbség a rövid és hosszú ideig tartó stressz között? Amikor autóban ülünk, és valaki hirtelen elénk hajt, megemelkedik az adrenalinszint, de ha szerencsések vagyunk, mire beérünk a munkahelyünkre, az egész folyamat már le is zajlott. Az adrenalin lebontási ideje szervezetünkben ugyanis percekben mérhető. Más a helyzet, ha a munkahelyen nyolc órát kell töltenünk, és nem érezzük jól ott magunkat. Ez a hosszan tartó stressz. Egy EU-felmérés szerint minden negyedik európai embernek a munkahely jelenti a legnagyobb stresszt az életében, ami már káros lehet a szervezetre. Ha a hosszan tartó stressz hatására felszabadult energiát nem hasznosítjuk, úgynevezett anyagcserebetegségek fejlődhetnek ki, a megemelkedett vérnyomás állandósulhat, s a szív szüntelen gyors frekvenciája szintén káros lehet a szívizomra. Az embernél a leggyakoribb stresszforrás pszichés eredetű. Klinikai megfigyelések bizonyították, hogy a hosz- szan tartó pszichogén st'resz- sz izommerevséget okoz, ami például a hátgerinc esetében fájdalmat vált ki. Arra is vannak bizonyítékok, hogy hát- vagy fejfájásuk enyhül azoknak, akik elsajátítják és alkalmazzák a megfelelő stresszkezelési technikákat. Becslések szerint az Európai Unió országaiban a férfiak 16 százalékánál, míg a nők 22 százalékánál alakul ki keringési betegség a munkahelyi stressz miatt... Tudni kell, hogy munkahelyi stressz akkor alakul ki, amikor az egyén és a munkahely elvárásai jelentősen eltérnek egymástól. Kivált^ Egészség EXTRA 2017. MÁJUS
