Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-04 / 102. szám, csütörtök
WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP(®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM j Stressz L ___hatja ezt egyebek mellett a rossz főnök-beosztott kapcsolat. Feszültséget okozhat például az úgynevezett nyitott terű iroda, ahol akár száz ember is ülhet. Az a fontos, hogy az egyén és a munkahely elvárásai között összhang legyen. Két amerikai pszichiáter, Holmes és Rahe az életesemények stresszhatásait kutatva összeállított egy skálát, amelyen az első 10 legjelentősebb stresszforrások között szerepel az élettárs elvesztése, a gyógyíthatatlan betegség, a baleset, a munkahely elvesztése és a munkahelyi stressz. Vannak adatok arról, hogy a közép-európai országok lakossága stressze- sebb-e, vagy a fejlettebb országoké? Ez nagyon érdekes kérdés. Őszintén szólva nem tudok ilyen adatról, ugyanakkor a stresszészlelésünket jelentősen befolyásolják a kulturális és gazdasági különbségek, de ezek nem jelentik azt, hogy az egyes földrajzi területek lakossága jobban vagy kevésbé stresszes. Minden generációnak más gazdasági és társadalmi problémákkal kellett megküzdenie. Fontosabb talán az a tény, hogy a stresszküszöb növelhető, vagyis az ember edződhet, adaptálódhat. Azt szokták mondani, hogy a nyilvános szereplés az egyik legnagyobb stresszforrás, de ha valaki gyakorolja, valószínű, hogy a stressz-szint csökkenthető, persze megfelelő személyiségtípus is kell hozzá. Visszatén/e a kérdésre: azt gondolom, hogy a közép-európai országokban nevelkedett embereket több inger érte, így nem kényel- mesedtek el még annyira, és így a nagyon kreatív megoldásokra törekvő alkalmazkodó képességük, tudásuk és tapasztalatuk segíti őket a stresszhelyzetek megoldásában. Látnunk kell viszont, hogy a magasabb életszínvonal következményeként az emberek tovább élnek. E téren a fejlettebb országok előnyben vannak. Melyek a legstresszesebb foglalkozások? Kétségkívül az a harcoló katona végzi munkáját a legnagyobb feszültségben, aki mellett emberek halnak meg, továbbá a tűzoltó, az orvos és a nővér, mégpedig a kilátástalan helyzetek miatt, ugyanis nem mindig tudnak segíteni. Ám érdekes módon ők egyáltalán nem érzik úgy, hogy stresszes a hivatásuk. Két tényező játszik ebben szerepet: az egyik az, hogy a személyiségtípusuknak megfelelő munkát végeznek, a másik pedig az, hogy már adaptálódtak. Egy példát hadd mondjak: egy legutóbb végzett felmérés során megmérték a katasztrófahelyzetekben segítő tűzoltók, egészségügyi dolgozók és önkéntesek között a stressz hosszan tartó hatásának következményeit. A New Orleans-i földrengéskor és a 2011- es New York-i terrortámadás mentési munkálataiban részt vevők között azt találták, hogy az önkéntesek körében sokkal gyakrabban alakult ki a traumát okozó események után fellépő úgynevezett poszttrauma- tikus stressz szindróma (PTSD), mint a szakképzettek esetében. Meglepetésre a New York-i tűzoltók között ritkábban fordult elő a PTSD, mint New Orleans-i társaiknál. Valószínűleg azért, mert egyrészt olyan képzést kaptak, ahol erre felkészítették őket, másrészt többször ki vannak téve ilyen helyzeteknek. Tehát, adaptálódtak: stresszkü- szöbük magasabb volt. Válbat-e stresszforrássá a túlzott munkaszeretet vagy munkamánia? Van, aki a munkának szenteli egész életét, akárcsak Selye János, aki reggel hattól késő estig dolgozott. Ám ő is hangsúlyozta, hogy az egészséges arányokat be kell tartani. Alvásra, pihenésre, de egyéb impulzusokra is szüksége van az embernek. A munkamániás örömmel dolgozik - bizonyos ideig. Ám ekkor is oda kell figyelnie az említett arányok betartására. A kapcsolatban élő munkamániás esetében fontos, hogy a partner megértő legyen, ne váltson ki újabb konfliktust, viszont neki sem szabad elfojtania egyéb igényeit, mert ez hatalmas stresszforrássá válhat. Ördögi kör alakulhat ki, ami mindkét félnek káros. Ezért kell megbeszélni a gondokat, és lehetőleg értelmes kompromisszumot kötni. A munkamániásnak tisztáznia kell, hogy valóban örömforrás-e vagy csak pótcselekvés számára a munka. Tudni kell, hogy két személyiségtípus van: egyik a versengő, aki mindenben első akar lenni, nehezen mond nemet, túlvállalja magát, a másik pedig a kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb ember. Ha ismerjük személyiség- típusunkat és biológiai adottságainkat, tudatosan tudjuk alakítani életünket. Selye János szerint az alkalmazkodási energia véges. Mindenki bizonyos meny- nyiségű adaptációs energiával születik. Csak tőlünk függ,.hogy ezt az energiát 40 vagy 80 év alatt éget- jük-e el. Arra, aki gyorsan fogyasztja ezt az energiát, a magyar ember találóan azt mondja: két végén égeti a gyertyát. Ám ha tudatosan figyelünk arra, hogy maradjon energiánk az utolsó 20 évre is, akkor rendszeresen fel kell töltődnünk, nem szabad bosszankodnunk olyan dolgokon, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Fontossági sorrendet kell felállítunk, és ápolnunk emberi kapcsolatainkat, hiszen tudvalévő, hogy ez a legjobb stresszoldó technika. Ha mégsem sikerül a feltöltődés, kérjük szakember segítségét. Milyen szerepet játszik a stressz a hízásban és a fogyásban? Eléggé jelentős szerepet. A stresszinger hatására felszabaduló stresszhormonoknak az a feladatuk, természetes tulajdonságuk, hogy fokozzák a májban a glükóztermelést. Megnő az éhségérzet, többet eszünk, nassolunk, hogy a stressz leküzdésére több energia álljon rendelkezésünkre. Gond akkor kezdődik, ha ezt az energiatöbbletet nem égetjük el, A stressz hatására a szervezet lelassítja a bélmozgást, az anyagcserét, hogy több energia szívódjon fel a belekből, és zsírtartalékokat halmozunk fel. Ha ehhez a kalóriatöbblethez nem társul kellő mozgás, a hízás csaknem elkerülhetetlen. Van, aki viszont fogy stressz hatására, mert felgyorsul a bélmozgása, hasmenése van. Stressz hatására immunrendszerünk legyengül, ezzel magyarázható, hogy van, aki torokgyulladással reagál, másoknál szívinfarktus vagy hirtelen agyérbetegség alakulhat ki. Tény, hogy mindig a szervezet leggyengébb láncszeme sérül. A stressz nélküli élet valószínűleg csak egy szép álom, jobb hát, ha minél előbb elsajátítjuk a leghatásosabb stresszoldó technikákat. Melyek ezek? Selye János azt mondta, hogy a stressz nélküli élet maga a halál, s ne a stresz- szorok számának csökkentésére összpontosítsunk, mert az úgysem fog sikerülni. Egy gyors és könnyű stresszt légzéstechnikával lehet oldani, például: mély belégzés után pár másodpercig tartsuk vissza a levegőt, majd hosszan fújjuk ki. Kétszer-háromszor megismételve ez nagyon hatékony és gyors stresszkezelő technika. Szoktuk is mondani, hogy lélegezzünk mélyen! Hatására szívműködésünk lelassul, a szervezet megnyugszik. Jó módszer az is, ha hetente háromszor-négyszer örömet szerző mozgással próbáljuk levezetni a felgyülemlett energiát. Hasznos szabály, hogy az, ami 10 év múlva nem lesz fontos, azon ma sem szabad bosszankodni, rágódni. Ajánlom mindenkinek: próbáljon meg mindent „rózsaszínű" szemüvegen át is nézni, hogy lássuk a stresszt kiváltó tényezők, helyzetek pozitív oldalát is. A munkahelyi gondokat pedig lehetőleg hagyjuk házon kívül. Amikor egy nyugat-londoni kórház osztályán dolgoztam, tapasztaltam, hogy a munkáltató tudatosan törekedett a munkahelyi stressz csökkentésére. Minden péntek délután az osztály dolgozói - orvosok, nővérek, ápolók - részére biztosította egy szakember segítségével a felgyülemlett munkahelyi problémák, feszültségek megbeszélését, feldolgozását, legyenek azok bármilyen eredetűek: a betegek halála, elvesztése vagy az esetleges munkahelyi emberi kapcsolatokban kialakult feszültség. Nálunk ez még ismeretlen. Ma már sokkal pontosabban ismerjük a hosszan A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN NEVELKEDETT EMBEREKET TÖBB INGER ÉRTE, ÍGY NEM KÉNYELMESEDTEK EL MÉG ANNYIRA... Egészség EXTRA 2017. MÁJUS
