Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-26 / 120. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. május 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Amikor Afrikában j ártam A mese nemcsak a gyereknek lehet élmény, hanem a felnőttnek is M anapság nagy divat a mese, gondolhatnánk, látva a különböző meseterápiák és más mesés foglalkozások elterjedését, de a valóság az, hogy a mese sosem ment ki a divatból, mert akárcsak a vörös rúzs, örök divat. Ez azért van így, mert a jó mesében mély bölcsességek és örök igazságok rejlenek, olyanok, amelyekre minden kor embere^letkortól függetlenül egyformán szomjazik. Ha valami kiment a divatból, az a mesélés. Amikor a szülő vagy más közeli személy leül a gyerekkel és felolvas neki, esetleg fejből mond el egy létező vagy saját maga által kitalált mesét. Nem véletlenül írtam ezt le ilyen részletesen, ugyanis sokaknak a mesélés a tévés/intemetes mesecsatomák nézését jelenti. Ami végső soron nem baj, amíg kiegészítésként szolgál, nem pedig a gyerek fő tevékenysége. Csakhogy amint a gyermekpszichológusok is figyelmeztetnek, bár divat arra panaszkodni, hogy a gyerekek, már a kicsik is médiafuggők, valójában sok szülő örül ennek, mert amíg a tévé vagy a számítógép előtt ül, nem kell vele foglalkozni. De ez sem új dolog. Emlékszem, hogy csodálkozott sok osztálytársam, amikor kiselsős koromban elmondtam, hogy az apukám előző este a kis Mukkot olvasta nekem. Ők a Belfegort nézték a tévében. Szégyelltem is magam, hogy én nem, de aznap este megint elragadott a repülő szőnyegek világa. És nem bántam. Azt hiszem, azokat a szavakat, hogy füge, datolya, akkor hallottam először. Amikor évekkel később már lehetett kapni az üzletben, a kis Mukk és az én akkor már örökre elköltözött apukám jutott az eszembe. És lélekben megköszöntem - most is megköszönöm - neki ezt az élményt. Meg a többit. Mert ő úgy tudott mesélni, mintha benne járt volna a történetben, visszatekintve látom, hogy nagyon élvezte. Saját maga is talált ki meséket, például arról, hogy amikor Afrikában vadászott, milyen állatkákkal találkozott, mit mondtak neki, és hogy a végén senkit sem vadászott le, mert mindegyik állat a barátja lett. Én ezt persze sokáig el is hittem. A mese tehát nemcsak a gyereknek lehet élmény, hanem a felnőttnek is. De csak a jó mese. Számomra rossz az a mese, amelyből kihagyják vagy relativizálják a rosszat, mondván, ne ijesztgessük a gyereket. Csakhogy ez önámítás, mert a rossz a valóságban is létezik. Sokszor tetteti magát kedvesnek, jóságosnak, és elhisszük, hogy az is, mert nehéz beazonosítani. Viszont a jó mesében a gonosz egyértelműen beazonosítható, ős el is nyeri a büntetését, vagy megjavul. Ettől van az, hogy a mese biztonságérzetet ad. A gyerek nyugodtan el tud aludni, mert őt már a farkas nem fogja éjszaka meglátogatni (nem úgy a Belfegor, hány osztálytársam félt tőle!). Ne féljünk. Meséljünk. Kor#i HOL VOLT. HOL NEM VOLT. ĎE AMIKOR NEM VOLT. A 20 SZÁZALÉKÁT AKKOR IS ELLOPTÁK BELŐLE... (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Kaliňák végzetes ölelése Robert Fico megszállottaknak, rögeszméseknek nevezte mindazokat, akik újabb és újabb korrupciógyanús ügyekkel szembesítik a szlovák belügyminisztert. Téves a megbélyegzés, mert főleg az ellenzéki politikusok konkrét eseteket tártak fel. Néhány napja már a Közbeszerzési Hivatal is bejelentette, hogy az IKEA volt épületének megvásárlása és átépítése államigazgatási ügyfélcentrummá törvénysértő módon történt. Napvilágra került az is, hogy Robert Kaliňák utasítására Zsolnán több ajánlat közül olyan épületet vásárolt meg a belügy a megyei ügyfélközpont kialakítására, amely nem felel meg e célra, ráadásul a vasúttól és a buszpályaudvartól is távol van. A miniszter ismét magyarázkodik, a kormányfő védi. Szavazótáboruk egyelőre hisz nekik, az SNS hívei sem zaj ongnak. A Polis ügynökség felmérése szerint leginkább a Híd szimpatizánsai fordultak el a párttól, mert az szó nélkül hagyja koalíciós partnere ügyeit. Egyetlen felmérés persze nem lehet mérvadó, érdemes megvárni a továbbiakat. Ha azok is megerősítik a mostani adatokat, igazuk lesz azoknak az elemzőknek, akik úgy vélik, hogy a Híd jelentős sikereket ért el a Kisebbségi Kulturális Alap törvénybe iktatásával, a kisiskolák ideiglenes megmentésével, valamint a vasúti kétnyelvűség fokozatos valóra váltásával, mégis nagy árat fizethet azért, hogy nem követeli - legalábbis nyilvánosan nem - Kaliňák menesztését. A koalíciós szerződés alapján az adott párt felel jelöltjei tevékenységéért, de ugyebár vétkesek közt cinkos, aki néma. A korrupciógyanúba keveredett politikai szövetséges ölelése pedig halálos lehet. Üzenet Washingtonból , Az Egyesült Államok ismét sürgeti Magyarország kormányát, hogy függessze fel a felsőoktatási törvénymódosítás végrehajtását, mert diszkriminatív, és aránytalanul súlyos feltételeket szab az USA-ban akkreditált intézményeknek, továbbá a tudományos élet szabadságát és függetlenségét veszélyezteti. Magyarország kormányának közvetlenül az érintett intézményekkel együtt kell olyan megoldást találnia, amely biztosítja szabad működésük folyamatosságát, és több oktatási lehetőséget biztosít Magyar- ország és az egész régió polgárainak. Az US A kormányának nincs hatásköre és szándéka sem részt venni a CEU működésével kapcsolatos tárgyalásokban” - áll az amerikai külügy közleményében, ami az Európai Parlament határozatához hasonlóan egyértelmű felszólítás Orbán Viktornak. Aki ezúttal rosszul mérte fel a helyzetet. Nyilván úgy vélte, hogy miután Donald Trump köztudottan rossz viszonyban van Soros Györggyel, rábólint, ha Budapestről kipaterolják a magyar kormány által a világ legravaszabb gonoszának tartott tőzsdespekuláns által létrehozott Közép-európai Egyetemet. Azonban megfeledkezett arról, hogy az Egyesült Államok érdekei az új elnöknek is fontosabbak, mint a személyes kapcsolatai. Orbán döntéskényszerbe került: vagy vállalja a kétfrontos csatát, vagy úgy lép vissza, hogy legalább odahaza győztesnek kiálthatja ki magát. Gyilkosból médiasztár Miloš Zeman cseh államfő feltételesen kegyelemben részesítette az 1998-ban életfogytiglani büntetésre ítélt Jirí Kajíneket. Aki máig azt állítja, nem ő a tettes, de a cseh alkotmánybíróság is megalapozottnak minősítette azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolták, hogy 1993-ban ő végzett egy vállalkozóval és annak testőrével. Tizenhét éve megszökött a legszigorúbban őrzött mírovi börtönből, de két hónappal később elfogták. Életéről filmet is készítettek, ezután a férfit tinilányok és özvegyasszonyok szerelmes levelekkel árasztották el. E hét elején, amikor kiszabadult, a börtön kapujában újságírók tapsolták meg, mások autogramot kértek tőle. Felmérések szerint a csehek többsége egyetért az elnökkel, úgy vélik, a 23 börtönben eltöltött év elegendő büntetés. A legtöbb szakértő viszont bírálta az államfőt, szerintük a morális és jogi szempontokat figyelmen kívül hagyva már a közelgő, közvetlen elnökválasztásra gondolva igyekszik gyarapítani támogatói táborát. • • Üvegfüggöny a vasfüggöny helyén bevándorlás és civil társadalom kérdésében „Brüsszel” és „Viseg- rád” mintha nem hallaná egymást, mintha egy üvegfüggöny húzódna a vasfüggöny helyén, amiről pont az észérvek pattannak vissza. Az üvegfüggöny létezésének érzete a migrációs válsággal erősödött fel, de már a 2008-as gazdasági válság óta sokasodnak a jelek, hogy az unió két régiója, Közép-Európa és Nyugat- Európa értékítéletben távolodik, és bizonyos kérdésekben alapvetően szembekerült egymással. A távolodás e veszélyes érzetét aztán a kötelező kvóta intézményesítette: Közép- Európa ekkor hivatalosan is elutasította a „migrációs kényszert” és ezzel együtt olyan civilizációs, kulturális kérdések tematizálásába kezdett, mint a népességfogyás megállítása. Erősödő közép-európai diskurzus véli úgy, hogy inkább erről a Nyugaton elhanyagolt témáról kéne beszélni. Az az érdekes, hogy a Közép-Eu- rópából jövő ilyen hangokra nincs is nyugati reakció. Pedig elég szigorú véleménnyel voltak még pár éve a nyugati vezetők a bevándorlásról: a multikulturalizmus megbukott, mondta Angela Merkel 2010-ben, vagy David Cameron 2011 -ben. A családpolitikát mégsem merték alternatívaként ezzel szembeállítani, ez lényegében tabutéma lett, már-már illetlenség felvetni nagyközönség előtt, hogy hogyan lehet elérni, hogy „több gyereknek legyen kedve megszületni”. Ezt a kérdést Nyugat-Eu- rópa- feltehetően félve az esetleg benne rejlő nő-férfi konfliktusoktól - megkerüli, elhallgatja. És ez nem nagypolitikai, elitek közti ellentét, hanem hétköznapi szinten meglévő eltávolodás. A minap egy ljubljanai konferencián, ahol a migráció, a bevándorlók integrációja és lazán „Európa jövője” volt a feldobott téma, nem sikerült egy nap alatt érdemleges reakciót kihúzni a résztvevőkből, hogy nem gondolják-e, a bevándorlás helyett a növekvő gyerekszám, a családpolitika, a családközpontú élet elősegítése lehetne inkább Európa alternatívája. Egyáltalán semmi válasz, megjegyzés nem érkezett, ötödszörre sem. Amikor sikerült a szervező útját a folyosón elállni, végre érkezett egy válasz: „az emberek gondolkodását, magatartását nem lehet megváltoztatni”. De hát az egész konferencia az emberek gondolkodásának és magatartásának megváltoztatásáról szólt... Lehangoló, hogy a nyugati mainstream közbeszéd jóval hangsúlyosabban hiszi és képviseli az emberek szemléletformálásának szükségességét a kulturális befogadás terén, mint a családalapítás vagy más magánéleti kérdésekben. És lehangoló az is, ahogy süketté vált a térségünk számos nyugatról érkező demokratikus normára, főleg a sajtószabadság és a korrupció ügyére. Lassan a korrupcióellenes vagy sajtószabadságpárti megmozdulásokra úgy tekintenek itt, mint amolyan nyugati piperkőcök hobbijára, luxusproblémákra, a sznobizmus olyan termékeire, mint a monokli vagy a rókavadászat. „De hát Mikszáth országában élünk”, „így megy ez”, „de hát nézd meg a többi milliárdost, ők sem jobbak” - az emberek jó része ilyen sablonreakciókig jut, és nem hajlandók beengedni komfortzónájukba ezeket a kérdéseket. Pedig óriási teljesítmény van amögött az európai tradíció mögött, hogy a nyilvánosság erejével a hatalom túlkapásait kontrollálni lehet, hogy a pénzek elköltése átlátható módon zajlik. Ez nem luxus, ellenkezőleg: bizonyos szinten túl a gazdasági növekedés előfeltétele. Ha nem szeretnénk, hogy a jövő nemzedékek egy torz feudális társadalomban nőjenek fel, akkor a korrupció és a sajtószabadság kérdését folyamatosan feszegetni kell, ébren kell tartani - ezt nem árt a gyerekpárti közép-európaiaknak tudatosítani.
