Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-04 / 102. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2017. május 4. | www.ujszo.com Michel Barnier uniós főtárgyaló: nehéz ügynek látszik a brexit (Tasr/ap) RÖVIDEN Putyin és Trump júliusi találkozója Moszkva/Washington. Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnök egyetértett egy személyes találkozó megszervezésében a G20-csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóján - közölte a Kreml. A két vezető kedden telefonon beszélt egymással. Ez volt az első ismertté vált kapcsolatfelvétel közöttük a Szíria elleni amerikai robotrepülőgép- csapás óta. Putyin és Trump eddig még nem találkozott. (MTI) Végre dolgozhat a macedón házelnök Szkopje. Elkezdhette munkáját Tálát Xhaferi új macedón házelnök, egy nappal azután, hogy nem akarták neki átadni az irodájához tartozó kulcsot és a helyiséget a korábbi parlamenti elnök foglalta el. Az albán nemzetiségű házelnököt viharos körülmények között választották meg múlt csütörtökön. Macedóniában decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást, azóta nem sikerült kormányt alakítani. A választást ugyan a jobboldal nyerte meg, vezetőjének, Nikola Gruevszkinek azonban nem sikerült kormányt alakítania. (MTI) Brüsszel. Tegnap javaslatot tett az Európai Bizottság az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló tárgyalások megindítására, és egyúttal közzétette az egyeztetésekre vonatkozó irányelveit. „Néhányan azt az illúziót keltették, hogy a brexit nem lesz jelentős hatással az életünkre, a tárgyalásokat pedig gyorsan le tudjuk zárni, de nem ez a helyzet” - jelentette ki Michel Barnier, a bizottság főtárgyalója. Mint mondta, nehéz és összetett tárgyalásokra kell készülni, az idő pedig meglehetősen szűkös. Hangsúlyozta, az EU megállapodásra kíván jutni a britekkel, de arra is fel van készülve, hogy ez nem fog sikerülni. „Nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kilépésnek nem lesznek következményei” - fogalmazott a főtárgyaló, aki szerint emberi, társadalmi, gazdasági, anyagi és jogi következményekkel is számolni kell. A közzétett szöveg magában foglalja és kiegészíti az uniós vezetők előző hétvégi csúcstalálkozóján elfogadott iránymutatásokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a „szakaszos megközelítés”, azaz kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az ír Köztársaság és Északírország közötti határellenőrzésről. Bamier-t megkérdezték a Financial Times lap friss értesüléseiről, amelyek szerint Brüsszel 100 milliárd euróra becsüli az Európai Unióval szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket, a főtárgyaló azonban hangsúlyozta, egyelőre nem tud pontos számokat mondani. Kijelentette, hogy nem London „megbüntetéséről vagy a kilépés áráról” van szó, mindössze a „számlák rendezéséről”, azokról a költségvetési döntésekről, amelyek még a következő évekre is vonatkoznak. A brexit tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint Nagy-Britannia biztosan nem fizet 100 milliárd eurót az uniónak. A Financial Times tegnap közölte: számításai szerint az unió akár 100 milliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Londonnak a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A gazdasági napilap szerint az EU felfelé módosította az unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről szóló eredeti kalkulációit, amelyek egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra járó mezőgazdasági hozzájárulást és az uniós adminisztratív költségeket. David Davis, a kilépési tárgyalások irányítására létrehozott brit minisztérium vezetője azonban kijelentette: a brit kormány „ekkora válási számlát” biztosan nem fog kifizetni. Az eddig nyilvánosságra került lehetséges legmagasabb összegek sem haladták meg a 70 milliárd eurót. Feloszlott tegnap a brit parlament választott kamarája, az aísóház, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választások valójában már hetek óta folyó kampánya. A brit választási törvény értelmében az alsóház a parlamenti választások előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik. Jelenleg a választók 46,1%-a voksolna a kormányzó Konzervatív Pártra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 27,3%. Ismertté vált a bolgár kormány Szófia. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép párt megnevezte a Bojko Boriszov vezette leendő koalíciós kormány tagjait. A kormányalakítással megbízott Boriszov harmadszor lesz miniszterelnök 2009 óta. A kisebbik koalíciós partner, az Egyesült Hazafiak nevű, bevándorlás- és muszlimellenes nacionalista pártszövetség két kormányfő- helyettesi tisztséget szerzett, és felügyelete alatt áll majd a védelmi minisztérium. (MTI) Merénylet Kabul központjában Kabul. Egy öngyilkos merénylő nagy erejű robbantást hajtott végre Kabul központjában, a szövetséges erők egyik gépkocsioszlopának közelében, legalább nyolcán meghaltak. A terrortámadást magára vállalta az Iszlám Állam. Nadzsib Danis, az afgán belügy szóvivője elmondta, a merénylet célpontja a külföldi erők egyik konvoja volt. A robbantás az amerikai nagy- követség és a NATO vezette katonai misszió egyik létesítménye közelében történt. (MTI) Kivégeztek négy szélsőségest Iszlámábád. A pakisztáni hatóságok kivégeztek négy, haditörvényszék által elítélt szélsőségest. Az elítéltek a pakisztáni tálibok közé tartoztak, és beismerték, hogy a civilek és a hadsereg elleni támadásokban vettek részt. Pakisztán 2015-ben feloldotta a halálbüntetésre vonatkozó tilalmat. (MTI) Szélsőbalosok és Macron A francia elnökválasztás 1. fordulójában 19,5%-kal 4. helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mólenchon szavazóinak kétharmada távol marad vagy érvénytelenül szavaz a vasárnapi második fordulóban, s csak alig 35 százalékuk támogatja a centrista Emmanuel Macront. Párizs. Egy belső felmérés szerint a radikális baloldali France insoumi- se (Lázadó Franciaország) mozgalom konzultációján részt vett 243 ezer szavazónak 36%-a érvénytelenül fog szavazni, 29% pedig tartózkodni fog vasárnap. A tagok a második fordulóba Macron mellett bekerült szuve- renista Marine Le Pen mellett nem foglalhattak állást. Jóllehet Jean-Luc Mélenchon néhány napi habozás után egyértelműen leszögezte, hogy Marine Le Pen ellen fog szavazni, de ellentétben riválisaival nem szólított fel Macron támogatására, miután őt mindenekelőtt a liberális gazdaság- politika képviselőjének tekinti. Marine Le Pen ezért a két forduló közötti kampányában a radikális baloldali szavazókat is megpróbálja maga mögé állítani, akik „az oligarchia, a kapitalizmus és a rendszer” jelöltjének tekintik Macront. Az elnökválasztást a közvélemény-kutatások szerint 59-60%-os támogatottsággal Macron nyerheti, de egyre kisebb részvételi arányt, jelenleg mintegy 70%-osat mutatnak az előrejelzések, ami Marine Le Pen esélyeit növelheti. (MTI) Navalnij: harc a végsőkig Moszkva. Elutasította a kirovi megyei bíróság Alekszej Navalnij fellebbezési folyamodványát egy sikkasztási ügyben, ami a hatályos orosz jogszabályi környezetben feltehetően kizáija annak lehetőségét, hogy az ellenzéki politikus jelöltként induljon a jövő évi elnökválasztáson. Navalnijt és vádlott-társát, Pjotr Oficerov üzletembert egy megismételt eljárás során februárban bűnösnek találta a Kirovlesz állami fakitermelő vállalatnál elkövetett, 16 millió rubeles sikkasztás miatt. Leonyid Volkov, Navalnij elnökválasztási stábjának vezetője tegnap közölte, hogy a politikus nem fejezi be akampányolást, és az ítélet ellenére is megpróbálja hivatalos jelöltként bejegyeztetni magát. Navalnij legutóbb azzal hívta fel magára az orosz és a nemzetközi közfigyelmet, hogy márciusban egy, a világhálóra feltöltött videóban súlyos korrupcióval vádolta meg Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt. Kezdeményezésére március 26-án országos tüntetést tartottak a korrupció ellen. A politikust a hatósággal való szembeszegülés miatt 15 napra lecsukták. Szombaton az ellenzéki politikust a hatóságok által egyelőre elő nem kerített személyek zöld színű sebfertőtlenítővel arcon öntötték. Az oldatba feltételezhetően más anyagot is keverhettek, mert Navalnij jobb szeme vegyi égési sérülést szenvedett. Hasonló támadást legutóbb márciusban Intéztek ellene. (MTI) Hatalmas robbanás történt tegnap a szfriai felkelők ellenőrizte egyik településen, a török határ közelében, legalább öt ember meghalt. Egy autóba rejtett pokolgép lépett működésbe Azáz városban, közel az ellenzéket képviselő átmeneti szfriai kormány irodáihoz. Azáz városa a felkelők egyik kulcsfontosságú ellátási útvonalán fekszik, a fegyveresek és az ellenzéki aktivisták központja. Ate- lepülés az ország más részéből elüldözött embereknek is otthont ad. Tegnap a szfriai ellenzékiek bejelentették, hogy a légi csapások leállításáig felfüggesztik részvételüket az asztanai fegyverszüneti tárgyalások 4. fordulóján. (tasr/ap) Zeman kezében a döntés Prága. Miloš Zeman cseh államfő ma délután fogadja Bohu- slav Sobotka szociáldemokrata (ČSSD) miniszterelnököt, aki benyújtja kormánya lemondását - közöíte Jifí Ovčáček elnöki szóvivő. Martin Ayrer kormányszóvivő a közlést azzal egészítette ki, hogy a lemondás várhatóan május közepétől lesz hatályos. Bohuslav Sobotka kedden jelentette be, hogy a kormánykoalícióban kialakult súlyos feszültség miatt, amelyet szerinte Andrej Babiš kormányfö- helyettes, pénzügyminiszter volt vállalkozásai körüli zavaros ügyek váltottak ki, benyújtja kormányának lemondását. Á legkézenfekvőbb megoldás, a miniszter menesztése, szerinte azért nem jöhet szóba, mert Babiš, aki egyben a koalíciós ANO mozgalom elnöke is, ezután a mártír szerepében tetszeleghetne, s ez az októberre kiírt képviselőházi választások előtt árthatna a többi pártnak. Miloš Zeman tegnap a Hradzsin- ban fogadta Andrej Babišt. Az államfő utána Milan Chovanec belügyminiszterrel, a szociáldemokrata párt alelnökével találkozott, aki tájékoztatta őt a szociáldemokraták álláspontjáról, és megvitatta vele a kialakult belpolitikai helyzetet. Azért Milan Chovanec pártalelnök ment Zemanhoz, nem pedig maga a pártelnök, mert Sobotka viszonya az államfővel köztudottan nagyon feszült. A prágai sajtó szerint a Sobotka-kormány lemondásával az események forgatókönyvét az államfő határozza meg, még az is előfordulhat, hogy az elnök nem fogadja el a lemondást. A kormánypártok egyébként nem szeretnének előrehozott választásokat. Zeman Sobotka bejelentését mindeddig nem kommentálta. (MTI, ú) Uniós javaslatok a kiválásra A brexitért felelős brit miniszter szerint biztosan nem fizetnek százmilliárd eurót az uniónak
