Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-04 / 102. szám, csütörtök
1 www.ujszo.com | 2017. május 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 „Első lány” került a Fehér Házba Ivanka Trump befolyásos személlyé kezdi kinőni magát FELEDY BOTOND M ár az elnökválasztási kampányban alig láttuk a szlovén származású szuper- modellt, Melania Trumpot a leendő elnök oldalán. Annál gyakrabban láttuk gyerekeit, akik azóta is sokszor feltűnnek a Fehér Házról szóló médiajelentésekben. Az első száz nap után lassan kijelenthető, hogy az elkövetkező elnöki mandátum alatt nem a first ladyre számíthatunk, hanem inkább egy first daughterre, vagyis „első lányra”. Donald Trump korábbi házasságából született Ivanka Trump, aki most 35 évesen a híres West Wing - a Fehér Háznak az elnöki irodákat magába foglaló része - egyik legbefolyásosabb személyévé kezdi kinőni magát. Több rést is betölthet jelenléte. Egyfelől Melania Trump first lady a mai napig nem költözött át Washingtonba a kényelmes New York- i ingatlanból, ahol közös kisfiúkat immár három hónapja egyedül neveli. Nyilatkozatai alapján Melania nem is nagyon vágyik arra, hogy hi- peraktív first lady lehessen, nem élvezte már a kampányeseményeket sem, nem vágyik különösebben a nyilvánosságra, a Twitteren is alig- aiig posztói valamit. Ezzel szemben Ivanka Trump már az első hivatalos meghívásán is túl van. Múlt héten Németországban egy kerékasztalra hívták meg Angela Merkel német kancellárral, Christine Lagarde IMF-vezérrel és Chrystia Freelanddel, a kanadai külügyminiszter asszonnyal. A nemes társaságban first daughterként szólították meg, és rá is kérdeztek, vajon mit fog ez a szerep jelenteni az Egyesült Államok szavazói számára. Erre még Ivanka is azt válaszolta, hogy kialakulóban van, egyelőre sokat tanul a washingtoni politikáról. Korábban ruha- és ingatlanbizniszbén utazott, amelyeket most helyette mások kezelnek. Ahogy apjával kapcsolatban, úgy vele szemben is megfogalmazódtak a kételyek, hogy vajon csak az üzleti brandjét kivánja a hivatali posztról megerősíteni és ismertségét növelni, vagy tényleg elmerül a politizálásban. Egyelőre az utóbbi látszik, belevetette magát ugyanis abba a területbe, amelyen apja hitelessége azért kérdéses marad a kampányban kitálalt női botrányai után. Jelesül a női „empowerment”, vagyis a nők társadalmi helyzetének megerősítésébe, a gyermekek után járó szabadságtól kezdve a vállalkozó nőknek szóló programokig különböző kezdeményezésekbe. Ez a terület azért is különösen érdekes politikailag, mivel Trump legyőzött ellenfele, Hillary Clinton sok állóvizet felkavart e téren, amelyet most Ivanka Trump, ha elég ügyes lesz, ki is használhat a demokraták kárára. Akár még az sem kizárt, hogy egyszer elnökjelöltként induljon?! Gomolygó CZAJLIK KATALIN A miniszterelnök bejelentette, kormánya beadja a lemondását egyik minisztere botrányos pénzügyei miatt. A kormányfő szerint az ügyek rendes kivizsgálása nem lehetséges, amíg a vizsgálatot végző szervek közvetlenül az illető tárcavezető alá tartoznak. „A miniszter mindent megtesz azért, hogy ezeket az ügyeket ne vizsgálják ki” - mondta a miniszterelnök. Még mielőtt az olvasó elkezdene örülni, tegyük hozzá, hogy mindez a szomszédos Csehországban történt, s az illető minisztert nem Kalibáknak, hanem Andrej Babišnak hívják. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő hőstette persze valamennyit veszít fényéből annak árnyékában, hogy az országban az ősszel úgyis sor került volna a parlamenti választásokra, s az előrejelzések kicsit sem kedvezőek a Sobotka vezette szocdemek számára. Nem úgy Babišéknak, de ez már egy másik történet. A lényeg a lényeg, azaz hogy egy korrupt kormánytag vagy párt milyen toxikus lehet partnerei számára, legyenek azok tiszták, akár a kerti liliom. S itt értünk el Robert Kaliňák belügyminiszter viselt ügyeihez, s a Smer koalíciós társainak elnéző álláspontjához. A cseh példa arra int, hogy a kormányzati partner botrányai mennyire árthatnak egy pártnak, főként ha annak választói egy kicsit is érzékenyek a témára. Ezért kell Kaliňák miatt sokkal kevésbé aggódnia Andrej Dankónak, mint Bugár Bélának, aki ugyan nem látja a korrupciót, de lehetséges választói annál inkább... Június 5-én újra Kaliňák menesztését skandálja majd a tömeg Pozsonyban, s a felvonulást szervező középiskolásokhoz ezúttal az egyetemisták is csatlakoznak. Gomolyognak a felhők a belügyminiszter feje fölött, de az árnyék az egész koalícióra rávetül. Kérdés, mikor telik be a pohár a Smer partnereinél, vagy inkább hagyják, hogy a cseh példa nálunk is érvényesüljön. FIGYELŐ Már a CEU rektora is Magyarország elhagyásáról beszól A Közép-európai Egyetem (CEU) rektora szerint, ha addig más nem történik, a CEU működési engedélye októbertől visszavonható lesz, és az egyetem nem tud majd hallgatókat toborozni. „Nem zárunk be, de lehet, hogy el kell hagynunk az országot” - tette hozzá. Michael Ignatieff, akivel a BBC brit köz- szolgálati médiatársaság online hírportálja közölt beszélgetést, kiemelte, hogy a CEU hat másik országtól kapott ajánlatot az egyetem befogadására. Kijelentette ugyanakkor: ő továbbra is azért küzd, hogy a CEU Budapesten maradjon. Szerinte „komoly számítási hiba” volt a magyar kormány részéről azt hinni, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya is felsorakozik mögé a CEU ellenében. Úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt hihette, hogy ha „bezúz” egy amerikai intézményt, a washingtoni kormányzat nem törődne vele, mivel a CEU „a liberalizmussal és minden egyéb gyűlölt dologgal társítható”. Az amerikai kormány azonban már az első pillanattól „rendkívül egyenes módon” viselkedett - tette hozzá. Ignatieff szerint Orbán „hosszú ideje tartó vendettájáról van szó” a CEU-t alapító Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozó ellen. A rektor szerint a CEU ügye határvonal, mivel felmerül a kérdés, hogy ha Európa szívében egyetemeket lehet bezárni, az mit jelent a demokrácia jövőjére nézve. „Szabad intézmény vagyunk, és ez az egész ügy az ellenőrzés szándékáról szól” - vélekedett a rektor. (MTI) Hol csattan majd? FINTA MÁRK A magyar kormányzati propagandagépezet (gy.k. Habony-művek) kohói olyan forrók, mintha a CEU gendertanszékéről elkobzott szakdolgozatokkal fűtötték volna fel őket. A minap a TV2 Tények (muhaha!) című műsorából még azt is megtudhattuk, hogy Soros György a saját anyját (a saját anyját, emberek, nem másét, a saját szülőanyját!) is megölte volna. De ne legyenek illúzióink, a Vén Patás és civil po- kolfattyai miatt nem csak Németh Szilárd ébred rémálmából az éjszaka kellős közepén, átizzadt selyemhálóingben. Szlovákiában is megy ám a finom sorosozás, Robert Fico azonban egyelőre még nem veszi a szájára a TiltottNevet. Sorost Szlovákiában eddig csak a masszív széljobb tartotta az Anti- krisztusnak, de nota bene, Robert Fico kormányfő tavaly decemberben megmondta: a szélsőségesek nem félnek kimondani bármit, és ezzel hatalmas támogatottságot szereznek, így a Smemek sem kell félnie nevén nevezni a dolgokat. A kormányfőnek azért még ebben a posztfaktuális korban sem áll rá a szája arra, hogy automatikusan Soros György nevét mondja, ha valaki kényes kérdést tesz fel neki. De Brüsszelben azért meglebegtette, ideje lenne, hogy valaki a körmére nézzen egyes civil szervezetek hátterének, mert ki tudja, milyen kormányellenességeket fő- zögetnek a boszorkánykonyhájukban. S azért valljuk be, a kontextusból kiderül, kikre gondolt. Nem a valószínűleg Oroszországból támogatott, kétes miniszervezetekre és szélsőséges csoportokra, akik ellen valóban kellene valamiféle állami fellépés, akár a törvény erejével is. Hanem a kellemetlenkedő nagyhalakra, a korrupcióellenes civil szervezetekre, amelyek a legtöbb gondot okozzák neki. Ficónak van félnivalója tőlük, többek közt a Soros által támogatott TIS-től, vagy épp a Fair-play Szövetségtől, melyek évek óta következetesen rámutatnak a mutyira. Ám ezek a szervezetek nyíltan fel is vállalják a pénzügyi hátterüket. Gabriel Šípošnak, a TIS vezetőjének például nem okozott gondot megmondani, hogy Soros alapítványától kapta a szervezete az idei költségvetésének negyedét, és még azt is elárulta, mire költik a pénzt. Kapaszkodjanak: korrupcióellenes oktatásra. Á kellemetlenkedő szervezetek pénzügyi hátterét felderíteni egyébként két kattintás a neten, nem kell hozzá oknyomozó munka, pláne nem törvény.' A szlovákiai magyarok számára egy magyarhoz hasonló törvény kifejezetten necces lenne, körünkben drasztikusan megnőne a „külföldről finanszírozott civil ügynökök” száma, elsősorban a magyar kormány támogatásai miatt, amely nélkül az MKP szerint egyetlen magyar országos szervezet sem működhetne. Az ilyen jogszabály azonban többek közt épp az MKP-t sodorná nehéz helyzetbe: egyik oldalon nem mehet szembe stratégiai partnere, a magyar kormány elveivel (mert Budapesttől ez nem csupán elvárás, annál jóval több), másrészt meg kellene birkóznia azzal, hogy a segítségével forrásokhoz jutott szervezetek árukapcsolással kapnak egy szép „ügynök” billogot is. A Hídnak pedig az MKP-nál fikarcnyival sem lenne jobb, egyszerűbb a helyzete: míg Bugárék bírálják a magyar civiltörvényt és úgy általában a magyar kormányt, ha Fico ötlete végül törvényjavaslatban manifesztálódik, annak átnyomásához az ő szavazataik kellenének. S ezzel a nyakukba szakadna egy újabb mázsás terhe annak, hogy felvállalták a kormányzást a Fico-féle elszabadult hajóágyúkkal. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy lenyeli nekik bárki is, hogy némi alibista magyarázkodás után esetleg mégis ők nyomják Fico kezébe a tüzes billogvasat.
