Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-20 / 115. szám, szombat

6 KÜLFÖLD 2017. május 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Harcok dúlnak Líbia dóli részében Ez nem brazil szappanopera Az egyik kormánypárt kilépett a vesztegetéssel gyanúsított brazil elnök kabinetjéből Bengázi. Többtucatnyian vesz­tették életüket az ország déli ré­szében, rivális líbiai fegyveres csoportok között fellángoló összecsapásokban, a hadsereg és az egészségügyi források leg­alább 70 halálos áldozatról je­lentettek. Értesülések szerint a nyugat-líbiai Miszráta egyik mi­líciája intézett támadást a délen fekvő Brák as-Sáti légi bázisra, amelyet korábban át kellett en­gednie egy rivális fegyveres csoportnak. Ez utóbbi az ország keleti felét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereggel áll kapcsolatban, amelyet Halifa Haftár tábornok vezet. Moammer el-Kadhafi lí­biai diktátor hatalmának 2011-es megdöntése óta zavaros a líbiai belpolitikai helyzet. (MTI) Az USA bombázott Szíriában Washington. Az Egyesült Ál­lamok nem terjeszti ki katonai beavatkozását Szíriában, de szükség esetén védekező jelleg­gel fel fog lépni - közölte James Mattis amerikai védelmi mi­niszter az amerikai hadsereg csütörtöki légi csapását követő­en, amelyet a szövetségeseik el­len vonuló egyik milíciára mér­tek. „Nem növeljük szerepünket a szíriai polgárháborúban. De meg fogjuk védeni katonáinkat” -mondta Mattis. Az amerikai harci repülőgépek a damaszku­szi rezsimet támogató egyik fegyveres csoportot bombázták, amely az amerikaiak támogatta harcosok ellen vonult fel. (MTI) Incidensek sora a Kelet-kínai-tengeren Peking/Tokió. Kínai vadász­gépek befogtak egy amerikai felderítő repülőgépet a Kelet­kínai tenger felett, a térségben Japán harci gépeket vezényelt egy vitatott hovatartozású szi­getcsoporthoz, miután csütörtö­kön négy kínai hajó japán terü­leti vizekre hatolt be. Inada To- momi japán védelmi miniszter kijelentette, hogy a helyzet el­mérgesedése teljesen elfogad­hatatlan. Az amerikai légierő szerint egy WC-135-ös, Cons­tant Phoenix típusú amerikai felderítő repülőgép a nemzetkö­zi légtérben, a nemzetközi jog­nak megfelelő módon végezte szokásos küldetését. (MTI) Póldátlanul terjed a kolera Jemenben Genf. Példátlanul gyorsan terjed a kolera Jemenben, négy hét alatt több mint 23 ezren fertőződtek meg és 242-en haltak meg a ra­gálytól - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Előrejelzések szerint fél éven belül 300 ezerre szökhet fel a járvány fertőzöttjeinek száma - mondta Nevio Zagaria, a WHO jemeni képviselője. A kolera már Kenyát is fenyegeti. Az afrikai ország járványriadót rendelt el Nairobira vonatkozón, ahol öt betegről bebizonyoso­dott, hogy kolerásak. (MTI) Riódé Janeiróban ezrek tüntettek a brazil elnök ellen (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brazíliaváros. Michel Temer bra­zil elnök kijelentette, nem mond le, dacára annak, hogy a brazil legfelsőbb bíróság enge­délyezte a nyomozást ellene egy vesztegetési ügyben. Temer brazil államfő kijelentette, hogy nem követett el jogsértést. Hozzátette: üdvözli a vizsgálatot, amelyben bebizonyíthatja majd ár­tatlanságát. „Nem fizettem senkinek a hallgatásáért. Nem mondok le” - hangoztatta Temer. Több brazil kép­viselő, köztük az államfő szövetsé­gei is lemondását követelték. Az O Globo brazil lap szerdán arról írt, hogy egy befolyásos brazil üzletem­ber az ügyészséggel kötött vádalku keretében tett vallomásában azt állí­totta: Temer hozzájárult egy tanú megvesztegetéséhez, hogy az illető hallgasson a Petrobras brazil olajvál­lalat korrupciós botrányának ügyé­ben. A brazil napilap szerint hang- felvétel van az elhangzottakról. Az államfő egyik névtelenül nyilatkozó tanácsadója elmondta: Temer, mi­után meghallgatta a politikai bot­rányt kiváltó hangfelvételt, úgy vé­lekedett, hogy az ellene indított, vesztegetéssel kapcsolatos vizsgála­tot be kell szüntetni. Az illetékes sze­rint Temer semmi terhelő bizonyíté­kot nem talált önmagára nézve a vi­lág legnagyobb húsfeldolgozó cégei között számon tartott JBS SA válla­lat elnökével, Joesley Batistával folytatott beszélgetésről készült fel­vételen. Batista megerősítette, hogy az ügyészséggel vádalkut kötött. En­nek keretében elismerte, hogy jog­ellenesen fizetett politikusoknak. A brazil Szocialista Néppárt (PPS) bejelentette kilépését a dél-amerikai országot megrázó korrupciós bot­rányban az igazságszolgáltatás aka­dályoztatásával vádolt Michel Temer kormányából. Roberto Freire kultu­rális miniszter már benyújtotta le­mondását, míg a PPS másik minisz­tere, a védelmi tárcáért felelős Raul Jungmann egyelőre ellátja tisztségét az ország biztonsága érdekében. Csütörtökön zavargásokba fordultak az államfő elleni tiltakozások Rio de Janeiróban. A tüntetők egy csoportja csapott össze a biztonsági erőkkel. Áz aktivisták üvegekkel dobáltak és gyújtogatni kezdtek. A hatóságok válaszul könnygázzal oszlattak és kábítógránátokat vetettek be. Dél-Amerika másik, válságban le­vő országa, Venezuela ellen bünte­tőintézkedéseket rendelt el az Egye­sült Államok, konkrétan a venezue­lai legfelsőbb bíróság nyolc tagja el­len. A venezuelai legfelsőbb bíróság néhány hete megfosztotta minden jogkörétől a dél-amerikai állam el­lenzéki többségű parlamentjét. Wa­shington szerint a szankciókkal a népszerűtlen Nicolás Maduro vene­zuelai szocialista elnök kormányát kívánják gyengíteni. A politikai és gazdasági válsággal küzdő Venezu­elát április eleje óta a Maduro elnök elleni tüntetések egész hulláma rázta meg, a több száz sebesült mellett már megközelíti az 50-et az összecsapá­sok halálos áldozatainak száma. Trump szenved, a veje vígan üzletel Meghallgatja John Brennant, a CIA volt igazgatóját az ame­rikai kópviselőház hírszerzési bizottsága annak a vizsgálat­nak a keretében, amelyet a tavalyi elnökválasztásra gyakorolt esetleges orosz befolyás ügyében folytatnak. Washington. A Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) januárban leköszönt volt igazgatóját nyilvá­nos, majd azt követően zárt ülésen hallgatják megjövő héten kedden. A képviselőház és a szenátus hírszer­zési bizottságai vizsgálatot indítot­tak annak felderítésére, hogy Oroszország gyakorolt-e bármilyen befolyást az elnökválasztási kam­pányra, illetve hogy Donald Trump elnök stábja egyeztetett-e orosz tisztségviselőkkel. Donald Trump amerikai elnök ta­gadta, hogy arra kérte James Comey­t, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nemrég elbocsátott igazgatóját, ál­lítsa le a volt nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Michael Flynn orosz kapcsolatainak ügyében zajló vizs­gálatot. Trump elnök egy erre vo­natkozó újságírói kérdésre felelve kijelentette: „Nem, nem”. Amikor az újságíró felkérte az amerikai elnö­köt fejtse ki mondandóját, így vála­szolt: „Nem, következő kérdés”. Miközben az elnök fuldoklik a botrányaiban, Trump veje százmil­liárdos fegyverüzletet köt Szaúd- Arábiával. Á fegyverüzletről szóló - tíz évre érvényes - megállapodást várhatóan Trump hétvégi szaúd- arábiai látogatásakor jelentik be. A The New York Times értesülései szerint az első fegyverüzlet tető alá hozását Trump elnök a vejére és fő­tanácsadójára, Jared Kushnerre bíz­ta. Derek Chollet, aki a védelmi mi­nisztérium nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkára volt az Obama-adminisztráció idején, a The New York Timesnak úgy nyilatko­zott: Obama elnök szintén nagy összegű fegyverüzletet kötött a si­vatagi királysággal, „az Egyesült Államok szaúdi politikája tehát folytonos”. Chollet szerint az egyetlen különbség az, hogy Rijád most közvetlenül a Trump családdal köt üzletet. Donald Trump veje már a válasz­tási győzelem utáni napokban meg­kezdte személyes kapcsolatainak kiépítését a szaúdi királyi család tagjaival, s márciusban is jelen volt Trump és Mohammed bin Szalmán megbeszélésein, majd a szaúdi her­ceg tiszteletére adott díszebéden ő vázolta az amerikai-szaúdi straté­giai kapcsolatok jövőjét. A Fehér Ház és a Lockheed Martin nem kí­vánta kommentálni a The New York Times információit. (MTI, index) Svéd kegyelem Assange számára London/Stoekholm. A Scot­land Yard szerint változatlanul érvényes a Julian Assange elleni brit letartóztatási parancs, annak ellenére is, hogy a svéd ügyész­ség megszüntette a WikiÉeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást. A nyomo­zás megszüntetését Marianne Ny svéd főügyész jelentette be teg­nap. A londoni rendőrség rövid­del ezután közzétett állásfoglalá­sában felidézte: a Westminster kerület magisztrátusi bírósága azután adta ki a letartóztatási pa­rancsot, hogy Assange nem je­lent meg a bíróság előtt a 2012. június '29-ére kitűzött időpont­ban. A Scotland Yard számára kötelező e letartóztatási parancs végrehajtása abban az esetben, ha Julian Assange elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét. (MTI) A pénzügyminiszter kezébe temeti arcát az athéni parlament éjszakába nyúló ülésén. Nem véletlenül, ugyanis újabb kemény gazdasági megszorító intézke­déscsomagot fogadott el a törvényhozás. A mintegy 5 milliárd euró értékű prog­ramot, amely nyugdíjcsökkentést és adóemelést is tartalmaz, az athéni kor­mánykoalíció összes képviselője támogatta. A jelenlegi, 3. mentőcsomag nyá­ron esedékes részlete átutalásának előfeltétele az újabb megszorító csomag. A megszorítások elfogadása előtt az éjszaka néhány tüntető Molotov-koktélt és petárdákat dobált az athéni törvényhozás épületét őrző rendőrökre. ítasr/ap) Elnökválasztás Iránban Teherán. Elnökválasztás tartot­tak tegnap Iránban. A szavazók ro­hamára tekintettel, két órával meg­hosszabbították a szavazást. A bel­ügyi tárca 72%-osra becsülte a részvételi arányt: 63 ezer szavazó­helyiségben 56 millió szavazó ad­hatta le voksát. Az államfoválasz- tás két fő esélyese a hivatalban levő Haszan Róháni és a klérus körében nagy befolyással rendelkező, ke­ményvonalas konzervatívként szá­mon tartott Ebráhim Raiszi. A vá­lasztás egyik tétje az iráni atom­programról 2015-ben megkötött bécsi megállapodás sorsa, illetve hogy a perzsa állam a Róháni által megkezdett reformfolyamat, a nyugati nyitás útján marad-e, vagy pedig ismét bezárkózik. Az iráni el­nökválasztások történetéből kiin­dulva jók Róháni esélyei, ugyanis 1981 óta a második négyéves cik­lusára pályázó, hivatalban levő el­nök még egyszer sem veszített vá­lasztást. Róháni a választási kam­pányban azt hangoztatta, hogy el­lenfelei szabotálni akaiják az atom­alkut, és újra be akaiják csukni a Nyugat irányába nyitott kapukat. Az elnök szerint arról kell dön­teni a választóknak, hogy nyitott­ságot vagy újabb elszigetelődést szeretnének. Á politikai tapaszta­lattal ugyan nem rendelkező Ebrá­him Raiszi volt teheráni főügyész­ről azt tartják, közel áll a legfőbb vallási és politikai vezetőhöz, Ali Hameneihez, sőt akár Hamenei utódja is lehet majd. Politikai elemzők szerint Róháni kaphatja a legtöbb szavazatot, de a győzelem­hez szükséges többséget - a vok- sok legalább 50%-át-valószínűleg nem tudja majd megszerezni. Emi­att második fordulót tarthatnak az első két helyen végzett jelölt rész­vételével május 26-án. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents