Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-18 / 113. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2017. május 18. I www.ujszo.com RÖVIDEN EP példátlan határozatot hozott Magyarországról Tévére támadtak Afganisztánban Kabul. Fegyveresek támadták meg az állami tévé helyi épületét Afganisztán keleti részén, Nan- garhar tartomány székhelyén, Dzsalálábádban, és összecsaptak a biztonsági erőkkel. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet kö­zölte, hogy fegyveresei hajtották végre a támadást. A 3 támadó meghalt, az incidensben meghalt egy biztonsági őr is, és 17 ember megsebesült. Az érintett régió­ban van az április végi tavaszi offenzívát indító tálibok bázisa, de az a hátországa a dzsihádis- táknak is Afganisztánban. (MTI) Végre lépett a macedón elnök Szkopje. Több hónapos huza­vona után mégis Zoran Zaevet, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét bíz­za meg kormányalakítással Gjorge Ivanov macedón államfő. Az államfő egyrészt a nemzet­közi nyomás erősödése miatt változtatta meg döntését, más­részt pedig nem akarta, hogy megismétlődjenek az április végi események, amikor jobboldali tiltakozók törtek be a parlament épületébe a házelnök megvá­lasztását követően. (MTI) Kibertómadások az elnöki honlap ellen Kijev. Kibertámadások érik Pet­ro Porosenko ukrán elnök hiva­talos honlapját azóta, hogy az ál­lamfő elrendelte a hozzáférés le­tiltását Ukrajna területéről a Vkontaktye és az Odnoklassz- nyiki orosz közösségi portálok­hoz, a Yandex keresőhöz és több más orosz internetes oldalhoz. Az elnöki hivatalt túlterheléses támadások érik, azaz túl nagy adatforgalom generálásával el­lehetetlenítik a szolgáltatást. (MTI) Dél-koreai elnök: nő a konfliktus esélye Szöul. Nagy a konfliktus valószínűsége Eszak-Koreával - jelentette ki Mun Dzse In dél­koreai államfő. Mun arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy Phenjan nukleáris és rakétaké­pességei gyorsan fejlődtek az el­múlt időszakban. Ezért nagyon is lehetséges, hogy a két országot elválasztó demarkációs vonalnál katonai konfliktus robban ki - tette hozzá. Harry Harris tenger­nagy, az amerikai csendes-óceáni parancsnokság vezetője kijelen­tette, Észak-Korea legutóbbi ka­tonai lépéseivel egyenes út ve­zethet egy katasztrófához. (MTI) Szabadlábon Chelsea Manning Washington. Szabadon enged­ték Chelsea Manninget, aki tit­kos katonai dokumentumokat szivárogtatott ki a WikiLeaks portálnak. Hét évet töltött bör­tönben, jóllehet 35 esztendőre ítélték, ám Barack Obama volt elnök az ötödére csökkentette Manning büntetését. (MTI) Az Európai Parlament tegnapi ülésén a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is belement abba, hogy bevethessék a 7. cikk szerinti szankciókat a magyar kormánnyal szemben. Ez végső soron a szavazati jog megvonását is jelentheti. Strasbourg. Az Európai Parla­ment eddig példátlan döntésével vi­lágossá tette, hogy nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni, hang­súlyozza a képviselői közlemény. A lex CEU, a civil szervezetek vegzá- lása és az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány, a magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat Európa számára - és még saját pártcsaládja, a néppárti képviselők számára is -, nyilvánvalóvá tette, hogy milyen veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve is Orbán Viktor és a Fidesz politikája. A tegnap megsza­vazott határozat szerint Magyaror­szágon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az Európai Parlament (EP) uta­sítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy ké­szítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépé­sének megindítására vonatkozó in­doklással ellátott javaslatról. Az EU alapszerződésének a 7. cik­kében írják le a folyamatot, aminek az a lényege, hogy az európai uniós in­tézmények párbeszédre hívják a ma­gyar kormányt arról, hogy Magyar- ország hogyan gondolja tovább épí­teni a demokráciát és megvédeni az európai értékeket. Most az EP egyik szakbizottsága készít először véle­ményt, hogy szerintük is indokolt-e elindítani ezt a folyamatot. Mit jelent az atombombának nevezett 7. cikk? Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betar­tatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekez­dése szerint a Tanács megállapíthat­ja, hogy egy tagállam esetében fenn­áll az uniós alapértékek megsértésé­nek egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tag­állam számára, hogy megelőzze az alapértékek megsértését. A cikket a tagállamok egyharmada, vagy az Eu­rópai Parlament, vagy a bizottság ak­tiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, mi­után kézhez kapta a Parlament két­harmados (a képviselők abszolút többségét kitevő) többséggel elfoga­dott beleegyezését. A következő fá­zis a 7-es cikk (2) bekezdése, ahol a tagállamok egyharmada vagy a bi­zottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7. cikk (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését isjelentheti. A javaslat elfogadása — de akár a hetes cikk bevetése - nem jelenti azt, hogy leállítanák az uniós fonások kifizetését Magyarországon. Ám az állásfoglalásban az uniós pénzek magyarországi felhasználásának szigorúbb ellenőrzésére szólítják fel az EP-képviselők az Európai Bizott­ságot. Ennek ellenére Gulyás Ger­gely, a Fidesz alelnöke „teljesen súlytalannak” nevezte az EP- szavazást. (hvg, atv, ú) Trump sorozatosan hibázik A nemzetbiztonsági tanácsadó elleni vizsgálat leállítását kérte Trump az FBI igazgatójától ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amikor februárban a Fehér Házban járt James Comey, az FBI azóta kirúgott igazgatója, Donald Trump elnök azt kórte tőle, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda ál­lítsa le a vizsgálatot Trump menesztett biztonsági tanács­adójával, Michael Flynn-nel szemben. Erről Comey a találkozó után egy feljegyzést készített, számolt be most róla a New York Times. Ennek a feljegyzésnek a létezése a legvilágosabb bizonyítéka lehet an­nak, hogy az elnök megpróbálta közvetlenül befolyásolni az igaz­ságügyi minisztérium és az FBI nyomozását a Trump-stáb egyes tagjai és Oroszország közötti vi­szony mibenlétével kapcsolatban. Comey egy nappal azután találko­zott az elnökkel, hogy Flynn lemon­dott. A feljegyzés létéről két olyan ember beszélt a lapnak, akik olvas­ták azt. A lap cikke szerint ez a fel­jegyzés is egy eleme volt azoknak a dokumentumoknak, amiket az FBI azóta leváltott igazgatója állított össze arról, hogy mit tapasztalt úgy, mint az elnök helyteleníthető kísér­letét arra, hogy befolyásolja a folya­matban lévő nyomozást. Kínos feljegyzések A feljegyzés tényét Comey állító­lag vezető FBI-hivatalnokokkal is megosztotta. A beszélgetés során Trump arról győzködte Comey-t, hogy Flynn remek fickó, és reméli, ejtheti ezt az ügyet, mert Flynn nem csinált semmi rosszat. „Remélem, látja már világosan, hogyan tudja el­engedni ezt, elengedni Flynnt. Ő jó emberünk” - mondta Trump a fel­jegyzés szerint. A Fehér Ház közle­ményben tagadta, hogy a feljegyzés­ben leírt események megtörténtek volna. Az FBI nem kívánta kom­mentálni a lap értesüléseit, de az ide­iglenes igazgató, Andrew McCabe múlt heti szenátusi meghallgatásán arról beszélt, nem tud arról, hogy gá­tolni akarták volna a nyomozásukat. A lapnak két forrás is azt állítja, hogy Comey minden beszélgetéséről, amit az elnökökkel folytatott, hasonló fel­jegyzéseket készített. Az FBI igaz­gatóját - aki személyesen felügyelte a Trump kampány stábja és Oroszor­szág közötti esetleges együtt­működés ügyében zaj ló vizsgálatot - Trump elnök a múlt héten váratlanul elbocsátotta posztjáról. Jason Chaffetz, a képviselőház egyik legbefolyásosabb bizottságá­nak, az ellenőrző bizottságnak a re­publikánus párti elnöke kijelentette, bekér minden feljegyzést, amelyet James Comey Trump elnökkel foly­tatott találkozóiról készített. Izraelt is bemártotta Egy héten belül ez a harmadik, a Fehér Házat kínosan érintő fejle­mény, Comey leváltása és egy nappal azután, hogy kiderült, az elnök az Isz­lám Állam merényletterveire vonat­kozó érzékeny nemzetbiztonsági ér­tesüléseket osztott meg Szergej Lav­rov orosz külügyminiszterrel. Izraeli titkosszolgálati forrásoktól származ­hattak a kiszivárgott bizalmas érte­sülések az Iszlám Állammal kapcso­latban, melyek szerint a szervezet laptopokba beépített robbanószerke­zetekkel tervez merényleteket végre­hajtani -jelentette a The New York Times. Ezzel a közlésével Trump ve­szélybe sodorhatta az amerikai hír­szerzés forrásait is. Ha a napilap ér­tesülése helytálló, akkor az különö­sen kényes helyzetet teremt, Orosz­országon keresztül ugyanis az infor­mációk akár az Izrael ellenfelének számító, Moszkvával szövetséges Iránba is eljuthatnak. (MTI, index, 444.hu) Tegnap országszerte sztrájkok bénították meg az életet Görögországban, a kormány új megszorító intézkedései ellen tiltakoztak, a demonstráció végül összetűzésekbe torkollott. Nem jártak a kompok, buszok, vonatok, illetve re­pülőgép sem közlekedett. A kormánynak azért kell csökkentenie kiadásait, hogy kiutalják neki a nemzetközi mentőcsomag következő részletét, amelyből egy júliusban lejáró hitelt fedezhet. Az elfogadandó törvénytervezetnek köszönhe­tően 4,9 milliárd eurót takarítana meg a kabinet 2018 és 2021 között, (sita/ap) Az új francia kormány Párizs. Emmanuel Macron ál­lamfő miniszterelnöke, az egykori szocialista, most Le Havre-i jobb­közép polgármester, Edouard Phi­lippe csak egy nap késéssel tudta megnevezni kormányát. Nyilván rengeteg vita volt körülötte, és a névsort látva ez nem is csoda. A Franciaországban hagyomá­nyosan legfontosabb miniszteri posztot egy kipróbált szocialista, Gérard Collomb lyoni polgármes­ter kapta. Ez több, mint jelzésértékű. Macron, aki szocia­lista gazdasági miniszterből lett úgymond centrista elnök, egyre inkább megmutatja valódi arcát. Nehéz egy olyan kormányt cent­ristának tartani, amelyben Col­lomb a belügyminiszter. Az új külügyminiszter a lekö­szönő védelmi miniszter, Jean­Yves le Drian lesz. A védelmi tár­cát Sylvie Goulard centrista euró­pai parlamenti képviselő kapta. A normandiai Le Havre volt jobboldali polgármestere, Edou­ard Philippe vezette kabinetnek 18 minisztere lesz, közöttük Bruno le Maire jobboldali volt miniszter a gazdasági minisztériumot vezeti. Bár jobboldali politikus, arra azért ügyelt Macron, hogy olyat vá­lasszon, aki kifejezetten rosszban van a jobbközép legerősebb és legtekintélyesebb politikusával, Nicolas Sarkozyvel. Le Maire volt három évvel ezelőtt Sarkozy el­lenfele a pártbeli elnökválasztá­son, de nagyon kikapott. A népszerű környezetvédő, Ni­colas Hulot a gazdasági és szoli­dáris átmenet minisztériumát irá­nyíthatja. (MTI, origo, ú) Az EP elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben (tasr/ap felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents