Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-15 / 110. szám, hétfő
x 12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2017. MÁJUS 15. www.ujszo.com Tudta? Gyaloglás: az olcsó és egyszerű edzés A gyalogláshoz minimális felkészülésre van szükség, mégis jelentős előnyökkel jár. Ügy lehet kialakítani a rutint, hogy heti öt napban legalább 30 perc sétát iktatunk be az életünkbe. Tanácsok a gyalogláshoz: Viseljünk a talpboltozatot alátámasztó, enyhén emelt sarkú cipőt. Bemelegítésként sétáljunk 5 percig normál sebességgel, aztán gyorsítsunk fel annyira, hogy megemelkedjen a pulzusszámunk és mélyebben lélegezzünk, és tartsuk ezt a tempót 15 percig. Gyaloglás közben lengessük a karjainkat, emeljük fel a fejünket, tartsuk egyenesen a hátunkat és laposan a hasunkat. A lábujjaink nézzenek egyenesen előre, és lépjünk nagyokat, de ne nyújtsuk el túlságosan. Levezetésként tegyünk meg ismét 5 percet a bemelegítési sebességgel, és a gyaloglás után finoman nyújtsunk. Kezdetben hetente 3-4 nap érdemes így gyalogolni, pihenőnapok beiktatásával. Két hét elteltével adjunk hozzá 5 percet a séta lendületes részéhez. Kéthetente adjunk hozzá 5 percet addig, amíg fokozatosan megerősödünk és megnő az álló- képességünk. A felsőtest megtornáztatásá- hoz gyaloglás közben 0,52,3 kilogrammos súlyokat is vihetünk mindegyik kezünkben. A sétabottal az altest stabilitása növelhető, és csökkenthető a lábszárra, térdre, bokára és lábfejre nehezedő nyomás. A kiszáradás megelőzése érdekében feltédeniil fogyasszunk elegendő vizet. A gyaloglás megkezdése előtt igyunk fél liter vizet, majd lehűlés után újabb fél litert. Edzés közben 20 percenként vagy igény szerint igyunk vizet. A gyaloglás ráadásul gyerekkel is könnyen kivitelezhető, így ideális választás lehet a jó kondi visszanyeréséhez. Ennyit kell mozogni hetente, hogy egészséges maradjon Már egy kevéske testmozgás segít abban, hogy frissebbek és egészségesebbek legyünk, közérzetünk pozitív irányba változzon. A legfrissebb amerikai kormányzati ajánlások szerint a legtöbb felnőttnek heti legalább két és fél óra visszafogott intenzitású mozgásra van szüksége súlya kordában tartásának érdekében, valamint azért, hogy elkerülje a betegségeket (különösen a szívbetegséget, a rákot és a diabéteszt). Ez mindössze napi fél óra sétát jelent, de a szakemberek szerint az sem probléma, ha egyszerre tíz percet mozgunk, napi háromszor, amennyiben ez így kényelmesebb. Azok, akiknek ennyi idejük sincs, a legjobb, ha megfelezik a mozgással töltött időt, de intenzívebb testmozgást választanak: ugrókötelezést, futást, gyorsúszást. A fontos, hogy az izomerőn is dolgozzunk, aminek a súlyemelés a legtökéletesebb eszköze, de a fekvőtámaszok is jót tesznek. A lényeg, hegy két izomedzés között 48 óra szünet legyen, hogy az izmok könnyen regenerálódhassanak. (babaszoba) Házi kedvencektől tanulhatnánk az észszerű életmódot Rengeteg kutatás bizonyította már, hogy egy házi kedvenc milyen jó hatással van az egészségünkre. De az állatoktól tanulhatunk is, ami az egészséges életmódot illeti. Egyszerre csak egy dologra koncentrálj unk A kutyák mindig csak az előttük álló feladatra koncentrálnak, nem osztják meg a figyelmüket több dolog között. Egy amerikai kutatás szerint az embereknek is ezt az utat kellene követniük, mert ha egyszerre több mindent akarunk elvégezni, annak nemcsak a gyengébb eredmény a következménye, hanem hosszú távon a memóriánk is romolhat. Szudikáljunk! Minden gazdi tudja, hogy az állatoknak időnként szükségük van a szunyókálásra, hogy utána újult erővel vethessék bele magukat a játékba. Az embereknek is érdemes legalább egy, húsz percig tartó délutáni sziesztát beiktatniuk. Egy 24 000 résztvevő bevonásával készült kutatás során kiderült, hogy azok, akik rendszeresen szunyókálnak, ritkábban szenvednek szívbetegségektől. A szunyó- kálás emellett a teljesítőképességet és a koncentrációt is javítja. Sétáljunk naponta! A kutyák számára létszükséglet a rendszeres séta, és a kédábúak- nak is érdemes lenne naponta legalább fél órát sétálniuk. A séta ugyanis segít a depresszió elleni küzdelemben, hozzájárul a fogyókúra sikeréhez, csökkenti a cukor- betegség, a magas vérnyomás, bizonyos daganatos betegségek kockázatát, megőrzi a csontok egészségét, és az agyat is karban tartja. n A pozitív hozzáállás segít megelőzni egyebek mellett a szív-és érrendszeri panaszokat Nyújtózkodjunk! A macskatartók számára ismerős kép lehet, amikor cicájuk alaposan kinyújtóztatja a tagjait, majd peckesen, energiával töltve elsétál. A nyújtózkodás segítségével megőrizhetjük a ruganyosságunkat, de (mint azt kutatások bizonyították) az izmaink erejét is fokozhatjuk, sőt az állóképességünket is növelhetjük. Játsszunk sokat! Egy állat mindig szakít időt egy kis játékra, és az sem jellemző rájuk, hogy haragot tartanának. A negatív érzelmek az egészségünkre is nagy hatással vannak, a szakemberek szerint hozzájárulhatnak a krónikus betegségek kialakulásához, és a gyógyulási esélyeket is rontják. A pozitív hozzáállás ezzel szemben segít megelőzni egyebek mellett például a szív- és érrendszeri panaszokat, azzal pedig, ha rendszeresen szakítunk időt önfeledt játékra, csökkenthetjük a demencia kialakulásának esélyeit. (hazipatika) LEHET EGYSZERI SÚLYOS SZÉLÜTÉS VAGY TÖBBSZÖR ISMÉTLŐDŐ KISEBB KERINGÉSZAVAR KÖVETKEZMÉNYE Mi a vaszkuláris demencia? Vaszkuláris (ér eredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt alakulnak ki. A demenciát kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick betegség, a Lewy-testes betegség, a Creutzfeldt-Jakob- kór, a Korsakoff-szindróma vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór. A vaszkuláris demencia lehet egyszeri súlyos szélütés vagy többször ismétlődő kisebb keringészavar következménye. Ha az erek károsodása miatt egy-egy agyterület vérellátása nem megfelelő, akkor ott az idegsejtek „tápanyag hiányában” elpusztulnak. Mivel a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a magas koleszterinszint - az erek meg- betegítése révén - hajlamosít szélütésre (sztrókra), ezért ezen betegségek fennállásakor gyakrabban alakul ki a demenciának a vaszkuláris formája. 70 év feletti férfiaknál, illetve dohányzóknál szintén gyakoribb az előfordulása. Hogyan különböztethető meg az Alzheimer-kórtól? A vaszkuláris demencia - az Alzheimer-kórral szemben - hirtelen kezdődik és lépcsőzetesen romlik, lefolyása hullámzó. Hirtelen rosszabbodást követően a tünetek némiképp enyhülnek, majd egy hónapokkal, évekkel később bekövetkező újabb szélütés további romlást eredményez. A betegségnek ebben a formájában az ítélőképesség kevéssé érintett, és a személyiség sem változik olyan mértékben. Ugyanakkor az emlékezetkiesés itt is jellemző, csakúgy, ahogy a tér- és időbeli tájékozódási zavar. A vaszkuláris demenciához társuló további tünetek attól függenek, hogy az agynak mely része sérül. Mivel pontosan körülhatároltak azok az agyi területek, amelyek például a beszédért, a mozgáskoordinációért, a látásért felelősek, ezért a tünetekből visszavezetve beazonosítható a károsodott agyterület. Specifikus kezelése ennek a kórformának nincs. Elsődleges fontosságú az alapbetegségnek - így a magas vérnyomásnak, cukor- betegségnek - a kezelése, beállítása, illetve szélütésen átesett betegek esetében a véralvadás gyógyszeres gátlása. (egeszsegkalauz)
