Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-12 / 108. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2017. május 12. I www.ujszo.com RÖVIDEN Oroszország új amerikai nagykövete Moszkva. A moszkvai diplo­máciai tárca az állami duma elé terjesztette Anatolij Antonov külügyminiszter-helyettes kine­vezését Oroszország washing­toni nagykövetségének élére - várhatóan még május folyamán döntenek az új misszióvezető személyéről. Korábban, 2011-től a védelmi tárca helyettes veze­tője volt. A jelenlegi nagyköve­tet, Szergej Kiszljákot az ameri­kai média a tavalyi elnökválasz­tási kampányba történt állítóla­gos orosz beavatkozás egyik kulcsszereplőjeként emlegette. A diplomata szerdán jelen volt Donald Trump és Szergej Lav­rov orosz külügyminiszter wa­shingtoni találkozóján. (MTI) A CIA észak-koreai részleget hoz létre Washington. Donald Trump amerikai elnök meghívta Wa­shingtonba Mun Dzse In dél­koreai elnököt, aki szerdán tette le hivatali esküjét Szöulban. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, Mike Pompeo közleményben tudatta: az ügy­nökségen belül új részleget hoznak létre, amely kifejezetten az észak-koreai fenyegetéssel foglalkozik majd. A részleg nem külön költségvetésből, hanem a CIA és más hírszerző szervek anyagi forrásaiból gazdálkodik és elsősorban az észak-koreai ballisztikus és nukleáris rakéta­program jelentette fenyegetése­ket elemzi majd. (MTI) Maradhat a szigorú határellenőrzés Brüsszel. Az Európai Unió Ta­nácsa tegnap engedélyezte a schengeni övezeten belül ideig­lenesen bevezetett határellenőr­zések további 6 hónapos meg­hosszabbítását szükség esetén. Az uniós tagországok kormá­nyainak képviselőiből álló tes­tület bejelentése szerint az érin­tett tagországok, ha szükséges­nek tartják, meghosszabbíthatják az érvényben lévő ideiglenes el­lenőrzést az egyes ausztriai, né­metországi, dániai, svédországi és norvégiai határszakaszokon, legfeljebb hat hónappal. (MTI) Júniusi választás lesz Koszovóban Pristina. Június 11 -re írta ki az előrehozott parlamenti választást Koszovóban Hashim Thaci el­nök. A pristinai parlament meg­szavazta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt, majd az államfő feloszlatta a parla­mentet. A kabinet mandátuma csak a jövő évben járt volna le. Elemzők szerint a kormány bu­kásához feltételezhetően a Montenegróval kötött határ­egyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak vé­leménye. A Montenegróval kö­tött határmegállapodást azért ki­fogásolják, hogy több mint 8000 hektárnyi fold jutna a szomszé­dos országnak. (MTI) Zárul az ostromgyűrű Moszulban Moszuli kórház. Szörnyű ára van a nagyváros elhúzódó ostromának. (Sita/ap) Az Iszlám Állam mintegy 1500 harcosát zárták körbe az iraki kormányerők Moszul egyik városrészáben. Visszafoglalta az Iszlám Államtól a Tabka- gátat ás az azonos nevű várost a Szíriái Demokratikus Erők nevű ernyőszervezet. Moszul/Damaszkusz. Az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet mintegy 1500 harcosát zárták körbe Moszul nyugati részében az iraki kormányerők - közölte Zamir al- Huszeini, az iraki gyorsreagálású erők parancsnoka. „Senki sem jut ki élve ebből a körből” - tette hozzá a parancsnok. Az al-Huszeini által ve­zetett elit egységek az iraki szövet­ségi rendőrséggel közösen, fokoza­tosan haladnak a város nyugati ré­szének belseje felé, a dzsihádisták ugyanis nagy ellenállást tanúsítanak a harcok során. A város nyugati felé­nek visszafoglalását továbbá jelentő­sen lassítja az is, hogy a szélsősége­sek családok között rejtőznek el, és sok esetben élő pajzsként használják a helyi lakosságot. A több hónapos ostrom után az Iszlám Állam harco­sait mára a történelmi óvárost is ma­gában foglaló északnyugati város­részbe sikerült visszaszorítani. Visszafoglalta az Iszlám Államtól a Szíria legnagyobb gátjának számí­tó Tabka-gátat és az ahhoz közeli, azonos nevű várost az Egyesült Ál­lamok támogatását élvező Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű el­lenzéki, kurd-arab emyőszervezet. Az iszlamisták egyik utolsó kulcs- fontosságú erődítményének számító Tabka-gát bevétele előkészítheti a terrorszervezet szíriai fellegvára, a gáttól 40 km-re fekvő Rákká ellen készülő offenzívát is, amelyben az SDF emyőszervezet is részt vesz. Az Eufrátesz folyó mentén húzódó Rák­ká az Iszlám Állam 2014-ben kikiál­tott „kalifátusának” székhelye. (MTI) Bíróság előtt a brazil exelnök Rio de Janeiro. Öt órán át hall­gatták ki vádlottként egy korrup­ciós ügyben szerdán Luiz Inácio Lula da Silva volt baloldali brazil államfőt, aki ezután a bíróság épülete előtt tüntető híveinek megerősítette, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson. „Arra készülök, hogy újra az ország el­nöke legyek. Soha nem akartam ezt ennyire, mint most” - han­goztatta Lula a bíróság épülete előtt összegyűlt több ezer tüntető előtt. A tiltakozók között volt utódja, Dilma Rousseff is, akit al­kotmányos vádeljárás keretében fosztottak meg hivatalától. Lula da Silva ismét tagadta az ellene felhozott korrupciós vádakat, „politikai üldözésnek és bírósági hajtóvadászatnak” nevezte az el­járásokat. A bíróság azzal kap­csolatban hallgatta ki vádlottként a 71 éves Lulát, hogy ő és csa­ládja állítólag tulajdonosa egy háromszintes guarujái villának, amelyet az OAS építési vállalat­tól kaptak a Petrobras olajipari vállalatot érintő, szerteágazó korrupciós ügylet keretében. (MTI) Komédia Comey-val Meghallgatja a menesztett FBI-igazgatót a hírszerzési bizottság MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Fehár Ház sze­rint Donald Trump már elnöki beiktatása napján megszaba­dult volna a Szövetségi Nyo­mozóiroda (FBI) igazgatójá­tól, a kedden menesztett James Comey-tól. Sarah Huckabee Sanders helyettes fehér házi szóvivő hangsúlyozta, Do­nald Trump bizalma már hónapokkal ezelőtt megingott az FBI igazgatójá­ban. James Comey számtalan téves lépést tett, és Hillary Clinton is elbo­csátotta volna, ha ő nyeri meg az el­nökválasztást. Hozzátette: mivel Comey elbocsátásának semmi köze nincs az FBI által Oroszország ügyé­ben folytatott vizsgálathoz, ezért a Szövetségi Nyomozóiroda a jövőben is zavartalanul vizsgálódhat, sőt, Trump elnök kifejezetten elvárja, hogy folytassák a vizsgálatot. A fehér házi szóvivő megalapozatlannak ne­vezte a The New York Times napilap értesülését, miszerint James Comey a kirúgása előtti napokban további pénzügyi forrásokat kért a vizsgála­tokhoz. A The New York Times - névtelenséget kérő tisztségviselőkre hivatkozva - azt közölte, Comey az elmozdítását megelőzően ki akarta terjeszteni a nyomozást. A lap tudni véli, hogy Comey napokkal az el­bocsátása előtt Rod Rosenstein he­lyettes igazságügyi miniszternél ké­relmezett több pénzt és személyzetet Oroszországnak az amerikai elnök- választásba történt állítólagos be­avatkozásának a kivizsgálására. Er­ről Comey az amerikai kongresszus képviselőit is tájékoztatta. Trump elnök Comey-t menesztő döntése nagy felzúdulást váltott ki Washing­tonban, még a Republikánus Párt so­raiból is, amely uralja az amerikai kongresszus mindkét házát. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetői felkérték az FBI váratlanul menesztett igazgató­ját, hogy jelenjen meg a testület előtt jövő héten esedékes zárt ajtók mö­götti meghallgatásán - közölte Mark Warner, a bizottság demokrata párti alelnöke. „Zavaros időkben az FBI- nak a rátermettség, a becsületesség és a függetlenség kősziklájának kell lennie az amerikai nép számára” - fo­galmazott az FBI munkatársainak írott levelében a leváltott igazgató. A republikánus irányultságú Comey-t, aki George W. Bush idején igaz- ságyügyiminiszter-helyettes volt, 2013-ban pártokon átívelő támoga­tással nevezte ki az FBI élére Barack Obama előző elnök. Obama utódja, Donald Trump kedden, előzetes fi­gyelmeztetés és egyeztetés nélkül, azonnali hatállyal váltotta le az FBI vezető posztjáról az igazságügyi mi­niszter javaslatára, arra hivatkozva, hogy megingott benne a közbizalom. r Államosítana a brit Munkáspárt London. Részleges államosí­tási terveket tartalmaz a legna­gyobb brit ellenzéki erő, a Mun­káspárt kiszivárogtatott válasz­tási programtervezete. A nem véglegesített dokumentum emellett elveti annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia megálla­podás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A Labour a tervek sze­rint a jövő héten teszi közzé a jú­nius 8-ára kiírt, előrehozott par­lamenti választásokra kidolgo­zott hivatalos programját. A do­kumentum 43 oldalas tervezete szerint választási győzelme ese­tén a Munkáspárt újraállamosíta­na egyes energiaszolgáltató vál­lalatokat, ugyancsak állami kéz­be venné vissza az 1990-es évek elején privatizált vasúti hálóza­tot és egyes buszvállalatokat. A munkáspárti kormány felemelné az évi 80 ezer fontnál többet ke­resők személyi jövedelemadóját. A Munkáspárt nem határozna meg számszerű korlátozásokat a külföldi EU-országokból érke­zők bevándorlására. (MTI) A hetek óta tartó venezuelai kormányellenes összecsapások új fegyvere a Poopootov-koktél lett. Kövek és Molotov-koktélok helyett bezacskózott állati és emberi ürülékkel kezdték el dobálni a rendőröket a tüntetők. Az olajár zu­hanása miatt összeomlott országot kilátástalan válság sújtja. A gazdaság összeomlott, az infláció elszabadult, állandósult az élelmiszer- és gyógy­szerhiány. A venezuelai főügyész elítélte, hogy katonai bíróság elé állítanak olyan civileket, akiket kormányellenes tüntetésen tartóztat le a rendőrség. Közben 38-ra nőtt a tüntetéssorozat halálos áldozatainak száma. (tasr/ap) Marad a cseh patthelyzet Prága. Eredmény nélkül ért vé­get Miloš Zeman államfő és a koa­líciós pártvezetők konzultációja a cseh kormányválság megoldásá­ról. „Minden fél ragaszkodik az ál­láspontjához” - közölte Milan ChovaneCj a Cseh Szociáldemok­rata Párt (CSSD) első alelnöke. Ze­man két javaslattal érkezett a talál­kozóra. Pavel Bélobrádek, a Ke­reszténydemokrata Unió-Cseh­szlovák Néppárt (KDU-ČSL) el­nöke szerint a találkozón a 3 koa­líciós párt elutasította egy előreho­zott választás kiírását, amit Zeman vetett fel. Az államfő másik javas­lata: a jelenlegi kormánykoalíció folytatása új kormánnyal, amely­nek sem Sobotka, sem Babiš nem lenne tagja. A szociáldemokratákat azért képviselte Chovanec belügy­miniszter, mert Bohuslav Sobotka kormányfő luxemburgi látogatásra utazott. Sobotka később azzal vá­dolta meg Zemant, hogy szándé­kosan időzítette a találkozót arra az időre, amikor ő azon nem vehetett részt. Miloš Zeman szóvivője ezt visszautasította. Tegnap az államfő közölte, az alkotmánybírósághoz fordul, hogy a testület tisztázza, köteles-e a köztársasági elnök minden esetben meneszteni azt a minisztert, akinek felmentését a kormány fő j avasolj a. A szociáldemokrata miniszterel­nök egy hete jelentette be, hogy be­nyújtja kormánya lemondását, mi­vel nem tudja tovább vállalni kor­mányában Ándrej Babiš kormány- főhelyettest, pénzügyminisztert, a koalíciós partnerpárt ANO elnökét, akit adócsalással vádolnak, és So­botka szerint a gyanút mindeddig nem tudta eloszlatni. Számos cseh nagyvárosban tüntetést szerveztek Zeman és Babiš ellen, őket okolva a belpolitikai válságért. (MTI, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents