Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-11 / 107. szám, csütörtök
2 KÖZÉLET 2017. május 11.1 www.ujszo.com Tiltakozás a jóléti csomag ellen 2Z SR 3CIÁCIA TIXSKÝÍ H ZVÄ DRUŽENÍ KEI REPU ON> f A 1 * A munkáltatók korrekt egyeztetést akarnak (TASR felvétel) Matovič nem kér rendőri védelmet Pozsony. Igor Matovič, az ellenzéki OÉaNO vezetője elutasította a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) által felajánlott rendőri védelmet, és büntetőfeljelentést sem tesz annak ellenére, hogy hétfői sajtótájékoztatóján azt állította, megfenyegette őt egy ismeretlen férfi. „A NAKA az elmúlt két évben olyan dolgokat követett el ellenem, melyek miatt egyáltalán nem bízom bennük. Ha elfogadnám a rendőri védelmet, csak a minket kormányzó maffiának mutatnám meg, hogy félek tőlük, ám ez nem történhet meg” - jelentette ki. A Főügyészség ugyanakkor sajtóközleményében azt állítja, a hatóságok két dolog kivételével minden olyan büntetőügyben eljártak, melyeket Matovič a sajtó- tájékoztatóján említett. A szóban forgó két ügyet — Matovič állítólagos eltűnt SMS-eit, illetve azt, hogy valaki tudtán kívül járt a lakásában - azért nem vizsgálták, mert eddig nem is tudtak róla. A Főügyészség szerint a Matovičot ért fenyegetésekkel kapcsolatban három büntetőeljárás is folyik, az egyikben - melyben a gyanúsított éles lőszereket küldött a képviselőnek - bírósági tárgyalásra is sor kerül. Matovičot állítása szerint nemrég kutyasétáltatás közben is megfenyegette egy férfi. Ezzel a sajtótájékoztató után hivatalból a rendőrség, a Nagyszombat Megyei Ügyészség és a Speciális Ügyészség is foglalkozni kezdett. Ám a Főügyészség szerint Matovič nem akar együttműködni a hatóságokkal. (fm, TASR) RÖVIDEN Mindenki RTVS- vezór lenne Pozsony. Tizenkettenjelent- keztek az RTVS vezérigazgatói posztjára. Az összevont közmédia igazgatói székéért több ismeretlen induló mellett Václav Mika, Jaroslav Rezník, Zuzana Tapáková, Fedor Flašík, Richard Direr újságíró és Michal Rutt- kay, az STV egykori munkatársa is megméretteti magát. Ajelöltek nyilvános meghallgatására május 30-án kerül sor. (TASR, ie) A többség kimarad az emelésből Pozsony. A kormány rábólintott arra a módosításra, melynek értelmében júniustól 4%-kal emelkedik az állami alkalmazottak bértáblája. Az emelésről még tavaly, a kollektív bértárgyalásokon állapodtak meg. A módosítással azonban a bértáblázat első osztályának összege mindössze 1,5 euróval lesz magasabb, mint a minimálbér, ami jelenleg 435 euró. Az emelés mintegy 40 ezer állami alkalmazott bérét érinti. Parlamenti képviselők egy csoportja ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kormány ígéretével ellentétben még nem lépett annak a 144 ezer közalkalmazottnak a béremelésével kapcsolatban, akiknek a bértáblázata 275 eu- rónál kezdődik. (sita, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Populistának tartják a kormány tervezett jóléti intézkedéscsomagját a munkáltatók és a vállalkozók. Úgy vélik, a tervezett intézkedések negatívumait a lakosság is megérzi. A munkaügyi minisztérium azt ígéri, egyeztetni fog a partnerekkel. Elfogadhatatlannak tartja a Munkavállalók Országos Szövetsége (AZZZ) és a Munkavállalók Országos Uniója (RÚZ), hogy a kormány által tervezett újabb szociális csomagról a sajtóból értesüljenek, miközben rendszeresen részt vesznek a háromoldalú érdekegyeztető tanácson. „Abszurdum, hogy a munka törvénykönyve tervezett módosításáról a pódiumról szerzünk tudomást. Kulcskérdésekben csak formális a szociális párbeszéd, a minimálbér emelésénél csak statisztálunk” - állítja Ľuboš Sirota, a RÚZ alelnöke. Megérzi a lakosság Rastislav Machunka, az AZZZ alelnöke szerint néhány beharangozott intézkedés közül, mint például a minimálbér emelése, az éjszakai és a hétvégi munka, valamint az ünnepnapok után járó bérpótlék emelése, a 10 napos apasági szabadság és a 13. fizetés bevezetése, jelentősen megemeli a vállalkozók költségét, amit áremelés formájában a lakosság is megérez. Emelkedhet például a pékáru ára, hiszen ezen termékek jelentős része éjjel készül. A munkáltatók LAJOS P. JÁNOS A parlament tegnap nagy többséggel elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szélé jogszabályt, így 2018- tél autonóm módon, többségében a kisebbségi szervezetek képviselői által választott szakmai tanács dönthet majd a támogatások felosztásáról. Pozsony. A törvény szerint a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) július elsején jön létre, a pályázatokat már csak a 2018-as évre írja ki. Az idei pályáztatási ciklust még a kormányhivatal mellett működő szerint a vállalkozói környezet akkor romlik Szlovákiában, amikor dübörög a gazdaság. Leszögezték, ha a kormány nem változtat a velük folytatott kommunikációján, akkor készek távol maradni a háromoldalú érdekegyeztető tanácstól. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter azt állítja, hogy egyelőre minden nyitott. A tervezett javaslatokat előbb elemzik, és minden érintett féllel egyeztetni fognak az intézkedésekről. Richter szerint első lépésben a koalíciós feleknek kell megállapodniuk a szociális csomag végleges tartalmáról. Ellenzik a béremelést A munkáltatókhoz hasonlóan a vállalkozók kétharmada szintén pokisebbségi ügyi biztos hivatal fejezi be. Az alap feladata lesz a transzparens és színvonalas szakmai elbírálás feltételeinek megteremtése. Tizenhárom kisebbség képviselői, szervezetei igényelhetnek anyagi támogatást, amelyekről a döntést a szakmai tanácsok hozzák meg. A tanácsok tagjainak háromötödét - az öttagú tanács 3 tagját - az egyes kisebbségek a kulturális szervezetek küldötteinek közgyűlésén, demokratikus úton választják meg. Az így megalakult testületek maguk döntenek a pályázati kiírások tartalmáról és céljairól is. A szakmai tanácsok két tagját az alap igazgatója saját hatáskörben nevezheti ki, ők az adott terület szakértőiként kerülhetnek a szakmai tanácsba. pulistának tartja a kormány tervezett szociális csomagját, mely bár növelheti a kabinet népszerűségét, de a lakosságnak vajmi keveset ad - derül ki a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség (PÁS) által készített felmérésből. Ä 150 megkérdezett vállalkozó 51,3%-a szerint a jóléti intézkedések ártanak a gazdaságnak, mert művileg beavatkoznak a piacgazdaság viszonyaiba. A felmérés alapján a vállalkozók 62%-a elutasítja, hogy a minimálbér megközelítse az 500 eurót. „Az ilyen ütemű emelést azért ellenzik, mert kiszámíthatatlan, nem lehet előre tervezni, az alulképzett munkaerőt pedig versenyképtelenné teszi” - magyarázta Peter Kremský, a PAS elnöke. Kremský szerint a vállalkozók 65,3%-a ellenzi a kötelező ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár Érsek Árpád szerint az autópályák alatti telkek „előzetes kisajátítását” elősegítő törvényjavaslat a legjobb megoldás volt a sztrádák, egyebek mellett a D4-es körgyűrű építésének felgyorsítására, az ellenzéki SaS- nek komoly kifogásai vannak a javaslattal kapcsolatban. Szerintük Érsek olyan úton indult el, mint annak idején Ľubomír Vážny, akinek kisajátítási törvényét elkaszálta az Álkotmánybíróság. Érsek azt mondj a, aj avaslat csak az építési engedély kiadásának felgyorsítását segíti elő, de nem zárja ki, hogy a telektulajdonosok fellebbezzenek. A javaslatot elmondása szerint jogászokkal vitatták meg, akik szerint a módosítás megvédi az állam érdekeit. Hozzátette, a D4-es körgyűrű kapcsán tíznél kevesebb telektulajdonossal van vitájuk, akik szakértői becslések alapján több pénzt kérnek a telkekért, mint amennyit az állam szakértőinek becslései szerint érnek. A különbség jelentős, a miniszter szerint összesen legalább 30 millió euróról van szó. A Szlovák Rádióban nyilatkozó szakértők és jogászok szerint ugyanakkor a javaslat a tulajdonhoz való.alapjoggal összeegyeztethetetlen lehet. Hasonló kétségeket fogalmazott meg a rádiónak Álojz Barámk, az SaS képviselője. 13. fizetés bevezetését is, mert szerintük hamindenkinekjáma a 13. bér, akkor a munkavállalókat kevésbé tudnák motiválni. Pozitívumok is vannak A PÁS támogatja a külföldi mun- kaerődömping visszaszorítását, és pozitív a fogadtatása annak a javaslatnak is, mely szerint emelnék az adómentes alap összegét. A vállalkozók megosztottak az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapokért járó bérpótlék emelésében, 60%-uk támogatja, 40%-uk pedig ellenzi ezt az elképzelést. Megosztottak a 10 napos apasági szabadság kérdésében is, a vállalkozók szerint ezt a költséget a Szociális Biztosítónak kellene megtérítenie, nem nekik. (SiTA;,ie) Szerinte fejlettebb országokban az autópályákat több nyomvonallal tervezik, és a végleges nyomvonalat csak a telektulajdonosokkal való tárgyalások után jelölik ki. Szlovákia eljárása azonban a viszonteladóknak és telekspekulánsoknak kedvezett, hiszen az információk birtokában lehetőségük nyílt a telekfelvásárlásokra. Bará- nik szerint azonban alkotmányellenesen nem lehet velük harcolni. Ján Kováčik, az INEKO elemzője a Denník N-nek azt mondta, a készülő autópályák alatti telkek értékbecslésének és felvásárlásának szabályai Szlovákiában vonzzák a spekulánsokat. A problémát azonban az állam továbbra sem oldotta meg, ráadásul védi is a spekulánsokat, hiszen nem hozza nyilvánosságra a telkek felvásárlásáról szóló szerződéseket. Ondrej Dostál, az SaS másik képviselője szerint Érsek javaslata ugyan enyhébb, mint az a hasonló törvény, melyet az első Fico- kormány idején Ľubomír Vážny akkori közlekedési miniszter keresztülvitt - és melyet aztán 2011- ben az Alkotmánybíróság eltörölt -, ám a gyorsított eljárás miatt sokkal brutálisabb az a mód, ahogy el akarják fogadtatni. „A közlekedési minisztérium azt akarja, hogy szó szerint egyik napról a másikra elfogadjunk egy törvényt, melynél fennáll az alkotmányellenesség gyanúja” - írta nyilatkozatában Dostál. (fm, TASR, SRo) A Smer és az SNS is igennel voksolt (TASR-feivétei) Júliusban megalakul a kisebbségi alap Alkotmányellenes lehet Érsekék javaslata?
