Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-11 / 107. szám, csütörtök
KÜFÖLD www.ujszo.com | 2017. május 11 I 3 Leváltották az FBI vezetőjét Az FBI éppen vizsgálja: volt-e kapcsolat Trump kampánya és az orosz beavatkozás kozott James Comey, az FBI igazgatója 2023-ig maradhatott volna a posztján (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök váratlanul elbocsátotta James Comey-t, a Központi Nyomozó-iroda (FBI) igazgatóját. A kongresz- szusi tagok többségét meglepte az igazgató menesztése. Az Egyesült Államok legmagasabb rangú rendfenntartási tisztség- viselőjét éppen annak a nyomozásnak a közepén mentette fel Donald Trump, amelyben az FBI azt vizsgálja: volt-e kapcsolat elnökválasztási kampánya és a választási folyamatba való állítólagos orosz beavatkozás között. Trump a Comey-nak írt levelében azzal indokolta elbocsátását, hogy helyre kell állítani az FBI-ba vetett közbizalmat. Leírta azt is, Jeff Sessions igazságügyi miniszter és helyettese javaslatára döntött így. A levélben emlékeztetett arra, hogy az FBI-vezető háromszor is biztosította őt afelől: nem áll nyomozás alatt az állítólagos orosz beavatkozás ügyében. Trump megválasztása óta mindvégig nevetségesnek nevezte a kampánya orosz kapcsolata ügyében folyó FBI-nyomozást és a hasonló kongresszusi vizsgálatokat. Comey az utóbbi hónapokban össztűz alatt állt mind a republikánusok, mind a demokraták részéről azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe volt Hillary Clinton volt külügyminiszter, demokrata elnökjelölt külügyminiszteri e-mailezési gyakorlatának vizsgálatában. TrumpaComey- nak írt levélben nem említette az FBI- vezető szerepét a Clinton elleni nyomozásban, de a Fehér Ház közleményében szerepelt Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes emlékeztetője, amelyben élesen bírálta Comey-t a Clinton-ügy kezelése miatt, egyebek között azért, mert az FBI igazgatója tavaly júliusban nem volt hajlandó eljárást indítani Clinton ellen, közvetlenül az elnökválasztás előtt viszont sajtótájékoztatón számolt be az általa megismert, Clintonra nézve sérelmes információkról. „Az FBI hírnevét és hitelét súlyos kár érte, és ez hatással volt az egész igazságügyi minisztériumra is” - írta Rosenstein. A Fehér Ház jelezte, az új FBI-vezető személyéről azonnal elkezdődtek a konzultációk. A washingtoni kongresszusi tagok többségét meglepte az FBI igazgatójának menesztése, ugyanakkor az elsőként megszólalók nemigen vitatják Trump elnök döntését. James Comey-t Barack Obama elnök nevezte ki 2013-ban 10 évre az FBI élére. Az elnöki kinevezés nem garancia arra, hogy az illető kitölti a 10 évet, de Comey előtt csak egy FBI- igazgatót menesztettek. A szakembert - aki három évtizedet töltött el a rendfenntartásban - a 2016-os elnök- választási kampányig mindkét párt dicsérte függetlenségéért és tisztességéért, azóta azonban megkérdőjelezték ítélőképességét és pártatlanságát. A demokraták - akik eddig Comey-t okolták azért, hogy Hillary Clinton elvesztette az elnökválasztást - az FBI-igazgató menesztése mögött politikai okokat sejtenek, és az esetet ahhoz hasonlították, mint amikor Richard Nixon elnök 1973- ban kirúgta azt a különleges ügyészt, aki a Watergate-ügyön dolgozott. Korea: enyhülés jöhet Cseh belpolitikai gubanc Letette e hivatali esküt Mun Dzse In új dél-koreai elnök, ós közölte, hogy megfelelő körülmények között hajlandó ellátogatni Észak-Koreába is, hogy tárgyaljon Phenjan atom- és rakétaprogramjáról. Szöul/Tokió/Peking. Hszi Csin- ping kínai elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök gratulált Munnak választási győzelméhez, és kifejezte készségét az együttműködésre. Abe Sindzó azt írta, hogy jó viszonyt akar kiépíteni Mun Dzse lnnél, mert ,;vannak közös feladataik Kelet-Ázsiában, köztük az észak-koreai ügy, és közös stratégiai érdekeik is”. Japán és Dél-Korea között máig vannak feszültségek a II. világháború alatt a Koreaifélszigeten elkövetett japán kegyetlenkedések miatt. Az új dél-koreai elnök szinte azonnal nagy átalakításokat tervez a kormányban és az elnökségi stábnál, hogy véget vessen a márciusban keletkezett hatalmi űrnek. Az új elnök Li Nak Jont, Dél-Csolla tartomány jelenlegi kormányzóját nevezi ki az ország miniszterelnökének - tudatta az elnöki hivatal. Lit még a szöuli parlamentnek is meg kell hallgatnia, de kinevezéséhez nincs szükség a törvényhozásjóváhagyására. Mun Dzse In a Nemzeti Hírszerzési Szolgálat élére Szuh Hunt nevezi ki, aki 28 éven át dolgozott az ügynökségnél, s két, Szöul és Phenjan közötti csúcstalálkozó előkészítésében is részt vett. Mun eskütételi beszédében közölte, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, hazája legfőbb szövetségesével, és Kínával a THA- AD amerikai rakétavédelmi rendszerről, amelyet nemrég állítottak hadrendbe Dél-Koreában, és amelyet Kína fenyegetésnek vesz. (MTI) Prága. Benyújtja lemondását Katerina Valachová cseh oktatási miniszter, a szociáldemokrata tárcavezető döntését azzal indokolta: nem akar okot adni Andrej Babiš pénzügyminiszternek, hogy rá hivatkozva próbálja meg elterelni a figyelmet saját tisztázatlan pénzügyeiről. A Valachová által vezetett tárcánál egy hete problémák merültek fel a sporttámogatással kapcsolatban, amely főleg a Cseh Labdarúgó-szövetséget érinti. A rendőrség vizsgálatot tartott a tárcánál és a labdarúgó-szövetségben. A hét végén korrupció gyanújával letartóztatták Simona Kratochvílo- vá oktatási miniszterhelyettest, valamint Miroslav Peltát, a labdarúgószövetség elnökét. Miloš Zeman államfő szóvivője útján közölte, Valachová ügyével, akárcsak Babiš esetében, május 18- a után, kínai útját követően foglalkozik. A Cseh Szociáldemokrata Párt három befolyásos minisztere - Milan Chovanec belügyi, Ľubomír Zaorálek külügyi és Miloslav Lud- vík egészségügyi tárcavezető - bejelentette, a kormányválságra való tekintettel nem utaznak az államfővel Kínába. A minisztereket helyetteseik képviselik az államfő küldöttségében. Jiŕí Ovčáček, az elnök szóvivője „szomorúnak” minősítette, hogy a tárcavezetők az ország érdekei helyett „pártjuk cselszövéseit” részesítik előnyben. Sobotka miniszterelnök egy hete jelentette be, benyújtja kormánya lemondását, mivel nem tudja vállalni kormányában Babiš kormányfőhelyettest, a koalíciós ANO elnökét, akit adócsalással és a tulajdonában levő média politikai céljaira való kihasználásával vádolnak. Egyébként a hármas kormánykoalíció egyetlen pártja sem kívánja jelenleg felmondani a koalíciós szerződést. (MTI) Visszavonul a francia politikai életből Marion Maréchal-Le Pen, a Nemzeti Front nemzetgyűlési képviselője, a pártalapító Jean-Marie Le Pen unokája és az elnök, Marine Le Pen unokahúga. A szélsőjobboldali párt 27 éves dél-franciaországi vezetője azzal magyarázta döntését, hogy egy időre szeretne visszavonulni, a vállalati szektorban dolgozni, valamint több időt szentelni családjának, 3 éves gyermekének, ám nem mond le végleg a politikai harcról. Marine Le Pen „mélyen sajnálja" unokahúga lépését, de anyaként „megérti" a döntést, (tasr/ap) Felfegyverzik a kurdokat Washington/Ankara. Donald Trump amerikai elnök jóváhagyta a Szíriában harcoló kurdoknak történő fegyverszállításokat - döntését az amerikai kormányzat hosszas mérlegelés után hozta meg, mert e döntéssel vitába keveredhet Törökországgal, amely a Szíriái kurdokat az autonómiát követelő és ezért terroristáknak nyilvánított törökországi kurdok segítőjeként tartja számon. Az ABC hírforrásokra hivatkozva közölte, az amerikai kormányzat nehézfegyverzetet szállít a Szíriában harcoló kurdoknak, de föld-levegő rakétákat nem. A Trump-kormányzat kulcs- fontosságúnak tartja a kurdok küzdelmét az Iszlám Állam terrorszervezet ellen Szíria északi és keleti vidékein, és a mostani döntés azt hivatott elősegíteni, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei felgyorsítsák Rákká, az iszlamisták Szíriái „fővárosa” megtisztítását. Az amerikai fegyverekkel gyorsabban legyőzhető lesz az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, ez legitimálja a kurd szervezetet - reagált a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab lázadó szervezet a washingtoni döntésre. Nu- rettin Canikli török miniszterelnökhelyettes a Haber kormányközeli hírtelevíziónak adott interjújában elfogadhatatlannak nevezte, hogy Washington az általa is terrorszervezetnek tartott, és a Törökországban 1984 óta szakadár tevékenységet folytató Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a Népvédelmi Egységeken (YPG) keresztül nyújt fegyveres segítséget. Washington viszont az egyik legfőbb szövetségesét látja az YPG-ben az Iszlám Állam elleni harcban. (MTI) RÖVIDEN Trump elnök fogadta Lavrovot Washington. Donald Trump amerikai elnök tegnap fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, ez volt az eddigi legmagasabb szintű találkozó a két fél között Donald Trump hivatalba lépése óta. Lavrov háromnapos munkalátogatásra érkezett az USA-ba, ahol tárgyalásokat folytatott Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel, mától pedig részt vesz az Északi-sarkvidéki Tanács külügyminisztereinek alaszkai tanácskozásán. A kétoldalú tárgyalások homlokterében a szíriai válság rendezésének, valamint a Moszkva és Washington közötti feszült viszonynak a kérdései állnak. (MTI) Lemond az osztrák alkancellár Bécs. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, a kisebbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, tudományos, kutatási és gazdasági ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy lemond minden tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy lehetetlen volt ugyanabban a felállásban .kormányzati munkát végezni és egyúttal ellenzékként is dolgozni”. A kormányfőhelyettes ezzel feltehetően a koalíción belüli ellentétekre utalt. A miniszteri pozíciójáról Mitterlehner május 15-i határidővel mond le. Az alkancellár bejelentését követően reformpartnerséget ajánlott Christian Kém kancellár a szociáldemokraták koalíciós partnerét, az Osztrák Néppártot képviselő Sebastian Kiűz külügyminiszternek. (MTI) Erdogan folytatná az uniós közeledést Ankara. Az Európai Unióval kialakult feszültség ellenére Törökország folytatni kívánja uniós csatlakozási erőfeszítéseit —mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az államfő egyben figyelmeztetett az Európában erősödő iszlámellenes- ségre és rasszizmusra, ami szerinte megmérgezi Törökország viszonyát az unióval. Erdogan országa stratégiai céljaként jellemezte a csatlakozási folyamatot. Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét. (MTI) Megbüntettek egy román szenátort Bukarest. Megfosztották frakcióvezetői, illetve a román szenátusjogi bizottságának elnöki tisztségétől SerbanNicolae szenátort a román szociáldemokraták, amiért a múlt héten a korrupcióért bebörtönzött elítéltekre is ki akarta terjeszteni a parlamenti vitán lévő közkegyelmi tervezetet. A szankciókat Liviu Dragnea pártelnök javaslatára fogadta el a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága. Nicolaenak azt rótták fel, hogy kezdeményezésével kárt okozott a párt megítélésének. (MTI)
