Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-06 / 104. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2017. május 6. | www.ujszo.com RÖVIDEN Drozsnyik István a Vermes-villában Dunaszardahely. A Kortárs Magyar Galériában tegnap nyitották meg Drozsnyik István ÉLET-MÚ-RÉSZ X. című kiállítását. A magyarországi képzőművész szobrászattal, grafikával és festészettel is foglalkozik, de tárgykompozíciókat is készít. Posztmodem, expresszív hangvételű alkotásain gyakran jelenik meg test- és a székmotívum. Kiállítása május 26-ig tekinthető meg a Vermes-villában. (tb). Díszdoktori címet kap Tarr Béla Gent. Díszdoktori címet kap a Genti Királyi Művészeti Akadémiától és Konzervatóriumtól Tarr Béla filmrendezőt életműve elismeréseként. A vasárnap esti díjátadón a világhírű magyar rendező személyesen veszi át az elismerést. Az akadémia olyan nemzetközileg elismert művészeket tüntet ki díszdoktori címével, akiknek művészi megközelítése kapcsolatban van a kutatással és oktatással, és munkáik ösztönzőleg hatnak a művészeti iskola diákjaira és tanáraira. A genti KASK moziban a hétvégén többször is műsorra tűzik Tarr Sátántangó című 421 perces filmtörténeti jelentőségű alkotását. A vetítés alkalmából a rendező vasárnap egy pódiumbeszélgetésen is részt vesz. (MTI) Harry Potter a Broadwayre megy New York. Jövő tavasszal a Broadwayn is bemutatják a Londonban fiató, Harry Potter és az elátkozott gyermek című kétrészes darabot. A J. K. Rowling regényfolyamának szabad folytatásaként született színművet 2018 áprilisától játsszák majd a felújított New York-i Lyric Színházban. Londonban a dráma hatalmas sikert aratott, és tavaly júliusi debütálása óta telt házakkal játszották. A tervek szerint a Broadwayn vagy matinéelőadások keretében egyszerre játsszák a két részt, vagy egymást követő estéken láthatják a nézők. (MTI) Saját magát játssza Ferenc pápa Róma. Saját magát játssza Ferenc pápa a Beyond the Sun című új filmben, melyet a cannes-i filmfesztivál idején folyó filmvásáron szeretne értékesíteni az olasz Ambi Pictures produkciós cég. A film négy kamaszról szól, akik Jézus keresésére indulnak. A pápa arra kérte a filmeseket, hogy készítsenek olyan filmet a gyerekeknek, amely közvetíti Jézus üzenetét. Jótékony céllal játszani is hajlandó volt benne, a film bevéte- • lével ugyanis két argentin gyermekjóléti szervezetet akarnak támogatni. Hosszú évek óta az egyetlen produkció, amelynek az egyházi állam engedélyt adott a vatikáni forgatásra, miközben sem az Oscar-díjas Paolo Sor- rentino, sem Nanni Moretti nem kapta meg a hozzáj árulást. (MTI) A kifosztottság képei Szántó T. Gábor történeteit erős képiség jellemzi, szinte mindegyikből készülhetne film SZÁNTÓ T. GÁBOR ES MAS TÖRTÉNETEK v - . JUHÁSZ KATALIN Tudtommal először fordult elő, hogy egy magyar mozifilm és az alapjául szolgáié irodalmi mű egyszerre jelenjen meg, egymást erősítve, kiegészítve, az összehasonlítás lehetőségét felkínálva. Bár Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélését az Élet és Irodalom olvasói már ismerhették, és egy antológiában is megjelent, könyv formában alig három hete kapható. Akkor került a mozikba Török Ferenc 1945 című drámája is. Hét új történetet tett a Hazatérés mellé Szántó T. Gábor, ha már élhetett az árukapcsolás lehetőségével. A borítón az 1945 virít pirossal, alatta egy kép a filmből. A cím természetesen a film miatt változott, az 1945 ütősebb, egyértelműbb, egzaktabb, nézőcsalogatóbb, egyszersmind mélyebb összefüggéseket ígér. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a „címadó” történet Szántó T. Gábor eddigi pályafutásának egyik legjobb elbeszélése. Egyszerűen letaglózó hatással van az olvasóra. Talán a balladai feszültség (a sokáig elfojtott érzések feltörése) és a wes- temhangulat (idegenek érkeznek a faluba, nem tudni, mi járatban vannak) mesteri vegyítése miatt, talán a szemtelenül ábrázolt, ám a szigorú kritikust is könnyekre fakasztó végkifejlet miatt. A szerző azt mutatja meg a korabeli magyar falu társadalmán keresztül, hogy milyen nehéz szembenézni saját korábbi tetteinkkel, ha azokat nemrég még legitimálva éreztük. Megjelenik benne az a közgondolkodás is, amely a mai napig rányomja bélyegét zsidók és keresztények viszonyára, és nem mellékesen univerzális emberi tulajdonságokat is megmutat. A koncentrációs táborokból visszatérő zsidók és az ő földi javaikat időközben „kiérdemlő” magyar parasztok szembenézéséről - érdekes módon - kevesen írtak az utóbbi évtizedekben, pedig a téma hálás, sok benne a lehetőség. A kötetbe foglalt újabb elbeszélések tematikailag változatosak, vannak köztük napjainkban játszódó történetek is, a közös nevező pedig a lelki kifosztottság, a magunkra utaltság, a tanácstalanság, a visszahúzó környezet, az abszurd viszonyokhoz való alkalmazkodás lehetetlensége és az ebből következő lelki traumák. Szinte minden történetben lappang egy titok is, amely vagy izgatja a főhőst és nehezíti előbbre jutását, vagy ő titkolózik mások előtt, önmagát emésztve emiatt. Mit tegyen egy tehetséges, rabbiképzőbe járó fiú, aki ráébred, hogy transznemű, és beleőrül, ha nem operáltathatja magát nővé, viszont nagyon szeretne rabbi lenni? Hogyan óvja egy megesett, kiközösített falusi nő szellemi fogyatékos gyermekét saját, egyre kezelhetetlenebb ösztöneitől? Lehet-e önbíráskodni, ha a bíróság bizonyítékok hiányában nem tud törvényesen elítélni egy tömeggyilkost? Miért nem akar karácsonyfát díszíteni egy zsidó családapa, és végül miért lövi szét a díszeket az ajándék légpuskával? Mit kezdjenek magukkal a lelkileg megnyomorított, lágert megjárt zsidók, akiknek minden rokonuk odaveszett? A főleg zsidó témákkal foglalkozó Szántó T. Gábor ezúttal négy „nem zsidó” történetet is közöl, bár ez egyikben (A leghosszabb éjszaka) elhangzik egy utalás a bevagoníro- zására, a szlovákiai magyarok és a magyarországi svábok kitelepítése kapcsán. A többi alaphelyzet pedig bárkivel megtörténhet. Egy tizenhat éves lány ma is teherbe eshet, és ha nincs szerencséje, sorsa ma is tragédiába fulladhat. Egy kamasz fiú ma is beleszerethet az angoltanámőjébe, aki sosem hord melltartót és kihívóan viselkedik. Szóval különböző korú és nemű főszereplők vergődnek ezekben a történetekben, magukra hagyva. Az, hogy semmi esélyük a külvilággal szemben, fokozatosan domborodik ki, de legtöbbször már az elején jelzi a hangulat. Miközben az is világossá válik, hogy nem ők reménytelenek, hanem a helyzet, amibe kényszerülnek. És végig ott kísért az eleve el- rendeltség érzése is. A dialógusok nincsenek a hagyományos módon, kötőjelekkel jelölve, mintha azokat is csak elbeszélné a szerző. Vagy mintha azt jelezné, hogy egyformán fontos, ami elhangzik, ami történik, ami a szereplők fejében megfogalmazódik, és ami ebből kívülről látszik. Erős képiség jellemzi az újabb szövegeket is, szinte bármelyikből forgathatnának filmet. Ezek az egyszerű eszközökkel megjelenített történetek úgy szippantanak be, hogy lehetetlen közömbösen olvasni őket. Állást kell foglalnunk, át kell gondolnunk azokat a dilemmákat, amelyek így vagy úgy megfogalmazódnak. Es még valami. Életünk fordulópontjairól ott és akkor a legritkább esetben tudjuk, hogy azok. Ugyanígy nem tudhatjuk, melyik lesz a legmélyebb barátság az életünkben, mit gondol rólunk az, aki ránk mosolyog, hol találjuk meg a szerelmet. Ez a könyv ezzel a „nemtudással” is érzékletesen, okosan, könyörtelenül szembesít minket. Szántó T. Gábor: 1945 és más történetek. Nórán Libro, 2017.235 oldal. MOZIJEGY Visszatérés a legszuperebb galaxisba Ha volt igazán szellemes, eredeti ötletekkel teli szuperhősmozi az elmúlt években, akkor-a Deadpool mellett —egyértelműen A galaxis őrzői volt az. Éppen annyira vette magát komolyan, amennyire kell, és a repülő mosómedvével, cuki fatörzzsel megspékelt világmentő brigád története rögtön a nézők szívébe lopta magát. Hollywoodban és a Marvel- univerzumban pedig nem lehet vita tárgya, hogy az ilyen sikereket folytatni kell, így csak az volt a kérdés: másodjára is képes-e beszippantani az embert A galaxis őrzői? Nagyon is, bár ehhez az kell, hogy James Gunn rendező szinte teljes egészében megismételje a 2014-es mozit, de most aligha érdemes ezen fennakadni. Hiszen A galaxis őrzőinek a folytatása ugyanúgy ontja magából a poénokat, mint három évvel ezelőtt, ugyanúgy félrenyeljük a nevetéstől a popcomt, és ugyanúgy érezzük, hogy itt nem a történeten van a hangsúly. Persze, utóbbival sincs különösebb gond, de az mégsem forgatókönyvírói csúcsteljesítmény, hogy a főhős, a legfőbb őrző, Peter megtalálja az apját, az elvileg halhatatlan Egót, akiről kiderül, hogy nem éppen békés szándékai vannak. Az első rész alatt is érzékelhető Star Wars-párhuzam talán még erősebb az apa-fia-szál miatt, de A galaxis őrzői vol. 2. százszorta viccesebb, mint bármelyik Csillagok háborúja-epizód. Már a nyitójelenet is maga a poéntenger, mivel a patetikus akció során elindul egy diszkószám a nyolcvanas évekből, mire fatörzs elkezdi ropni a táncot, miközben a háttérben nagyban lövöldöznek. Tele van ilyen képtelen, ám szerethető jelenetekkel a film, amely arról sem feledkezik meg, hogy a szemet is szórakoztassa. Más esetben talán degradáló lenne, de A galaxis őrzőinek folytatására nyugodtan lehet mondani: látványorgia a javából. Ahogy az űrhaj ók repkednek, lövik egymást, az maga a tökéletesen megvalósított mozis varázslat. Egyfajta varázslat ez a film is, amely bár helyenként túlságosan is hasonlít az elődre, van annyira mókás és elvetemült, hogy úgy jöjjön ki a moziból az ember: ezt még egyszer kell látni! Ez pedig az egy kaptafára készülő szuperhősmozik korában elég nagy szó. Gera Márton A galaxis őrzői vol. 2. Amerikai sci-fi akciófilm, 136 perc, 2017. Rendezte: James Gunn. Szereplők: Chris Pratt, Zoe Saldana, Dave Bautista, Vin Diesel.
