Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-06 / 104. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. május 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Fico receptje Elég lemásolni, ami a A a jó a populista Y~Wf politikában, hogy /-S nem kell mindig A _9L.Ac.ai megerőltetni az agyunk. Például, ha a demokrácia visszaszorítása a tervünk. Elég lemásolni, ami a szomszédban megy. Ha nem jön be, akkor meg mutogathatunk, hogy mások is így csinálták, igazából nem mi vagyunk a vétkesek. Vegyük például a civileket. Egy rendes illiberális demokráciában ilyeneknek nincs helyük. Mert mindig csak kutakodnak, meg jogot védenek, meg állandóan kekeckednek. Ott ilyet nem kell csinálni, hiszen van, aki jobban tudja náluk. (Egyébként erről a, jobban tudjá”-ról kellene először leszokni talán itt, K- Európában.) Ki velük! Erre szolgál szomszédban megy az a törvény, amely megbélyegzi és korlátozza őket. A példa adva van a szomszédban, bár az eredete homályba vész. Ott van Putyin, Erdo- gan, Orbán (az USA-ban is van hasonló törvény, bár ott a regisztrációs kötelesség az emberjogi és hasonló szervezeteket nem, csak azokat a szervezeteket érinti, amelyek konkrét külföldi érdekeket szem előtt tartva végeznek lobbitevékenységet, ami érthető is). Baudrillard is csak csettintene, ahogy ez a szimulakrum felcsillan. Most Robert Fico is úgy döntött, hogy minek gondolkodnia, elég, hamásol. Követte ezt a receptet már akkor is, amikor az újságírókat nevezte prostituáltaknak, amikor nagyokat migránsozott, amikor kiépítette az állami pénzek lecsapolásának irányait, amikor ellenséget vizionált az országnak, vagy amikor kettős játékot kezdett az EU-val. Bár ezekben még van hová fejlődnie a receptet adókhoz képest. Ha meggondoljuk, miként azt Gál Zsolt írta, hogy „négy visegrádi országban készült reprezentatív felmérés adatai világosan megmutatják, hogy egyedül Szlovákiában bízik a lakosság nagyobb arányban az oroszokban, mint az amerikaiakban”, vagyis Szlovákia a legveszélyeztetettebb ország az orosz hatást illetően, akkor nem is tűnik reménytelennek Fico helyzete. Ezértjó, ha az ember felkészül. A mostani pozsonyi korrupcióellenes tiltakozások egyik elgondolkodtató eleme, hogy elébe mennek a miniszterelnök kiszámítható lépéseinek. A legkisebb ficói elszólást követően ők teszik témává Soros Györgyöt és a civilek szabadságát - ismerve a receptet a szomszédból. (Meglepő lehet, hogy Soros miért is számíthat triggemek a szlovák nemzetibb oldalon. De ha megnézzük a CEU történetét, láthatjuk, hogy a kezdeti tervek közül azért nem valósult meg a pozsonyi és a prágai székhelyű „Soros-egyetem”, mert a helyi nacionalisták akcióba léptek.) A nem gondolkodás receptjére tehát az előregondolkodás lehet válasz. Bízzunk benne. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Szocialista egészségügy LAJOS P. JÁNOS F jra megoldatlan marad az orvosi előjegyzés, Tomáš Drucker U egészségügyi miniszter ebben a kérdésben nem mert szembemenni a Smer „díjak pedig nincsenek” egészségpolitikájával. Pedig ősszel még arról volt szó, hogy az orvosokkal egyeztetve megoldja ezt a kérdést. Mivel lenne rá igény. Sok beteg is szívesen adott néhány eurót - amíg működött a rendszer, vagyis 2015 júniusáig legfeljebb 10 eurót kérhettek -, hogy ne kelljen sorakoznia, és orvosa többé-kevésbé pontos időpontra rendelje be. Biztosan voltak visszaélések, és a nem fizetőket dühíthette, ha azt látták, hogy a később érkező beteg korábban jut be az orvoshoz, mint ő. Ezeket a problémákat kezelni lehetett volna, például úgy, hogy külön rendelési időt szabnak az előjegyzett időpont nélkül érkező betegeknek. Azt is meg lehetett volna határozni, milyen legyen az arány a két rendszer között, mint ahogyan törvényben szabályozhatták volna - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - azt is, mekkora lehet az előjegyzési díj maximális összege. Drucker kezdeti igyekezetét azonban feltételezhetően letörte a Smer, a pártnak ugyanis Rudolf Zajac vizit-, ágy- és receptdíja óta fixa ideája, hogy az egészségügy nálunk ingyenes. Pontosabban: ők ingyenesnek mondják. Nem hajlandók tudomásul venni azt, amit rajtuk kívül mindeniki lát: az egészségügy nem ingyenes, és nem fedezi az általános egészség- biztosítás sem. Fizetünk a gyógyszerért, fizetünk az úgynevezett pluszszolgáltatásokért, sokan még a „recepciós szolgáltatásért” is hajlandók fizetni. Az egyik legnagyobb rendelőintézeti láncban például egy éves „családi csomag”, amely gyakorlatilag a gyógykezelés szempontjából semmivel sem ad többet, mint ami „ingyen” is járna -1100 euróba kerül de van benne jiéldául recepciós szolgáltatás, callcenter, sőt hétvégi callcenter is. Es természetesen sokan fizetünk az orvosnak is, van, aki hálapénzt, kisebb figyelmességet ad utólag, van, aki inkább előre fizet. Természetesen nem minden orvos korrupt, és az sem evidens, hogy aki fizet, az jobb ellátást kap, hiszen a legtöbb orvos becsületes, és igyekszik minden beteget egyformán kezelni. Mégis sokan fizetnek. Talán még a szocializmus maradványa, de amint a náthánál kicsit komolyabb problémával fordulunk orvoshoz, rögtön úgy érezzük, hogy jobb ellátásra, jobb kezelésre, több figyelemre számíthatunk, ha becsúsztattunk egy megfelelő vastagságú borítékot az orvos zsebébe. Sokszor elég a tudat, hogy valamit már fizettünk. Ezt érezte ki Rudolf Zajac volt egészségügyi miniszter, amikor bevezette a 20 koronás díjakat. Az a tudat, hogy „már fizettem a szolgáltatásért” - még ha csak minimális összeget is - azzal az érzéssel jár, hogy jobb szolgáltatást kapok. És ennek a fizetésnek még az a pozitív hatása is van, a vizitdíjnak köszönhetően kicsit nőtt az orvosok bevétele, és csökkent a felesleges orvoslátogatások száma, amiben még mindig az unió „élvonalába” tartozunk. Zajac 20 koronásait Fico azonnal megszüntette, amint 2006-ban hatalomra került, és sajnos Drucker legutóbbi intézkedéseiből sem az látszik, hogy 1989 után 28 évvel képesek leszünk megszabadulni a szocializmustól az egészségügyben is. Lószerszám A csőlátás szembetegség, amelynél az ember csak egy irányba lát. De van a csőlátásnak átvitt értelme is: amikor valaki a társadalmi valóságot csakis a saját értékrendjén, ismeretein/hiedelmein, pártszimpátiáin keresztül hajlandó nézni, más szóval: szemellenzős. Mintha csak egy valóság létezne, az övé. Minden más - hazugság. A tények is. De hát nem bújhatunk más bőrébe! Van ebben valami rossz? Hát, az attól függ. Például ha a tanti, aki tavaly húsvétkor fasiszta pirostojásokat festett, szépen megeszi őket, akkor az magánügy. De megosztotta az interneten, s ettől ez már nyilvános üzenet. Kifizette a csekélyke büntetést, de nem akarja érteni, mi a rossz abban, ha elhint a világhálón pár horogkeresztet (melynek árnyékában embereket gyilkoltak). Hisz az csak egy ábra, nem? Mint a tyúk meg a nyuszi. A fodrásznál egy Párizsban élő idősebb hölgy, aki Pozsonyba jár a haját festetni, elcsicsergi, hogy konferencián járt Nyitrán. Voltak, akik négy órán át állva hallgatták a tudós papok előadásait Tisóról. Milyen csodálatos ember volt! A nők a fodrásznál - mint ógörög kórus - áhítattal rebegik, „csodálatos”, s értetlenül néznek rám, amikor megkérdezem, a deportációkról is szóltak-e. Nem! De milyen de- portáció, így a hölgy, aki harminc évig idegenvezetőként járta Európát. Aztán észbe kap. Ja, az elpusztult zsidók! De hogy jön ezide?! Hát, mondom, szerintem elpusztul a madár, amely végelgyengüléstől vagy valami madárbajtól egyszer csak lepotyog az égből, de amikor valakit beraknak egy kamrába és ráeresztik a mérges gázt, azt én gyilkosságnak nevezném. És tudtommal ebben volt némi része annak a csodálatos embernek is (és bánt, hogy az egyház, amelyhez én is tartozom, ezt bagatellizálja). Maga biztosan az X újságot olvassa, ott írnak ilyeneket, mondja az : egyik nő a kórusból. Mondom neki, ; nem az új ság számít, hanem a tények. Megtörtént-e vagy sem. A legrosszabb, amikor az újságnak van csőlátása. Például itt vannak ezek a tüntetést szervező, ma- : gukat függetlennek tartó fiatalok, : akiket X új ságok is totál fuggetlen- ■ nek tartanak. Aztán olvasok egy : írást, mely özvetlen összeköttetés- : be hozza őket az S AS-es képvise- : lővel, Poliačikkal. Mondom ezt : valakinek, erre azt válaszolja, biz- : tosan az Y újságban olvastad. Igen, én többféle újságot olvasok, mert : érteni akarom, ami történik, és eh- * heznem mindig elég egy ; új ság/nézőpont. És itt is az a lényeg, I hogy ez igaz-e vagy nem. Mert ha igaz, akkor ezek a fiatalok (már ; most) ködösítenek, ahelyett hogy nyíltan vállalnák a politikai hátterüket. Nem akarok provokálni. Olvastam, hogy szemellenzővel a ló előre néz, de nem törik meg a természetes i látószöge. Én is csak azt szeretném i megtartani. TALLÓZÓ Kurz szerint minden ország őrizze a határait Az uniós országoknak maguknak kellene eldönteniük, hogy akaiják-e ellenőrizni saját határaikat -jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Die Presse című osztrák újságnak adott, tegnap megjelent interjúban. A külügyminiszter véleménye szerint ameddig nem védik megfelelően az Európai Unió külső határait, addig további lehetőséget kell adni a nemzeti hatáskörben végzett határellenőrzésre. Kurz meglátása szerint a legtöbb menekült nem akar Kelet- Európába menni, csak akkor, ha kényszerítik rá. Emiatt szerinte a menekültek elosztása az egyetlen lehetőség a probléma késleltetésére. Kurz elmondta: a földközitengeri útvonalon elsősorban Afrikából származó gazdasági bevándorlók jönnek, és évente mintegy 30 százalékkal nő az ebből az irányból érkezők száma. Jóllehet már számos mentőeszköz van, mégis egyre többen halnak meg azok közül, akik a Földközi-tenger felől igyekeznek Európába - tette hozzá. Kijelentette: politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy ne jelentsen automatikusan „Közép- Európába szóló belépőjegyet”, ha valakit kimentenek a Földközitengerből. A külügyminiszter arra is kitért, hogy abba kell hagyni a menekültek korlátlan befogadását és a „dolgok szépítését”. „Évtizedekkel ezelőtt Törökországból hoztunk vendégmunkásokat, akkor azonban azzal végképp nem számoltunk, hogy itt maradnak, és most nincsen számukra megfelelő integrációs lehetőség, sem erre vonatkozó kényszerítő erő” - mondta Kurz, és hozzátette: ugyanezt a vitát kell folytatni egy idő után az afganisztáni menekültekkel kapcsolatban. (MTI)
