Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-06 / 104. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. május 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Fico receptje Elég lemásolni, ami a A a jó a populista Y~Wf politikában, hogy /-S nem kell mindig A _9L.Ac.ai megerőltetni az agyunk. Például, ha a demokrácia visszaszorítása a tervünk. Elég le­másolni, ami a szomszédban megy. Ha nem jön be, akkor meg mutogat­hatunk, hogy mások is így csinálták, igazából nem mi vagyunk a vétke­sek. Vegyük például a civileket. Egy rendes illiberális demokráciában ilyeneknek nincs helyük. Mert min­dig csak kutakodnak, meg jogot vé­denek, meg állandóan kekeckednek. Ott ilyet nem kell csinálni, hiszen van, aki jobban tudja náluk. (Egyéb­ként erről a, jobban tudjá”-ról kelle­ne először leszokni talán itt, K- Európában.) Ki velük! Erre szolgál szomszédban megy az a törvény, amely megbélyegzi és korlátozza őket. A példa adva van a szomszédban, bár az eredete ho­mályba vész. Ott van Putyin, Erdo- gan, Orbán (az USA-ban is van ha­sonló törvény, bár ott a regisztrációs kötelesség az emberjogi és hasonló szervezeteket nem, csak azokat a szervezeteket érinti, amelyek konk­rét külföldi érdekeket szem előtt tartva végeznek lobbitevékenységet, ami érthető is). Baudrillard is csak csettintene, ahogy ez a szimulakrum felcsillan. Most Robert Fico is úgy döntött, hogy minek gondolkodnia, elég, hamásol. Követte ezt a receptet már akkor is, amikor az újságírókat nevezte prostituáltaknak, amikor nagyokat migránsozott, amikor kiépítette az állami pénzek lecsapolásának irá­nyait, amikor ellenséget vizionált az országnak, vagy amikor kettős játé­kot kezdett az EU-val. Bár ezekben még van hová fejlődnie a receptet adókhoz képest. Ha meggondoljuk, miként azt Gál Zsolt írta, hogy „négy visegrádi országban készült repre­zentatív felmérés adatai világosan megmutatják, hogy egyedül Szlová­kiában bízik a lakosság nagyobb arányban az oroszokban, mint az amerikaiakban”, vagyis Szlovákia a legveszélyeztetettebb ország az orosz hatást illetően, akkor nem is tűnik reménytelennek Fico helyzete. Ezértjó, ha az ember felkészül. A mostani pozsonyi korrupcióellenes tiltakozások egyik elgondolkodtató eleme, hogy elébe mennek a minisz­terelnök kiszámítható lépéseinek. A legkisebb ficói elszólást követően ők teszik témává Soros Györgyöt és a civilek szabadságát - ismerve a re­ceptet a szomszédból. (Meglepő le­het, hogy Soros miért is számíthat triggemek a szlovák nemzetibb ol­dalon. De ha megnézzük a CEU tör­ténetét, láthatjuk, hogy a kezdeti ter­vek közül azért nem valósult meg a pozsonyi és a prágai székhelyű „Soros-egyetem”, mert a helyi naci­onalisták akcióba léptek.) A nem gondolkodás receptjére tehát az elő­regondolkodás lehet válasz. Bízzunk benne. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Szocialista egészségügy LAJOS P. JÁNOS F jra megoldatlan marad az orvosi előjegyzés, Tomáš Drucker U egészségügyi miniszter ebben a kérdésben nem mert szembemenni a Smer „díjak pedig nincsenek” egészségpoli­tikájával. Pedig ősszel még arról volt szó, hogy az orvosokkal egyeztetve megoldja ezt a kérdést. Mivel lenne rá igény. Sok beteg is szívesen adott néhány eurót - amíg működött a rendszer, vagyis 2015 júniusáig legfeljebb 10 eurót kérhettek -, hogy ne kelljen sorakoznia, és orvosa többé-kevésbé pontos időpontra rendelje be. Biztosan voltak vissza­élések, és a nem fizetőket dühíthette, ha azt látták, hogy a később ér­kező beteg korábban jut be az orvoshoz, mint ő. Ezeket a problémákat kezelni lehetett volna, például úgy, hogy kü­lön rendelési időt szabnak az előjegyzett időpont nélkül érkező bete­geknek. Azt is meg lehetett volna határozni, milyen legyen az arány a két rendszer között, mint ahogyan törvényben szabályozhatták volna - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - azt is, mekkora lehet az előjegy­zési díj maximális összege. Drucker kezdeti igyekezetét azonban feltételezhetően letörte a Smer, a pártnak ugyanis Rudolf Zajac vizit-, ágy- és receptdíja óta fixa ideája, hogy az egészségügy nálunk ingyenes. Pontosabban: ők ingye­nesnek mondják. Nem hajlandók tudomásul venni azt, amit rajtuk kívül mindeniki lát: az egészségügy nem ingyenes, és nem fedezi az általános egészség- biztosítás sem. Fizetünk a gyógyszerért, fizetünk az úgynevezett pluszszolgáltatásokért, sokan még a „recepciós szolgáltatásért” is haj­landók fizetni. Az egyik legnagyobb rendelőintézeti láncban például egy éves „családi csomag”, amely gyakorlatilag a gyógykezelés szempontjából semmivel sem ad többet, mint ami „ingyen” is járna -1100 euróba ke­rül de van benne jiéldául recepciós szolgáltatás, callcenter, sőt hét­végi callcenter is. Es természetesen sokan fizetünk az orvosnak is, van, aki hálapénzt, kisebb figyelmességet ad utólag, van, aki inkább előre fizet. Természetesen nem minden orvos korrupt, és az sem evidens, hogy aki fizet, az jobb ellátást kap, hiszen a legtöbb orvos becsületes, és igyekszik minden beteget egyformán kezelni. Mégis sokan fizetnek. Talán még a szocializmus maradványa, de amint a náthánál kicsit komolyabb problémával fordulunk orvoshoz, rögtön úgy érezzük, hogy jobb ellátásra, jobb kezelésre, több figyelemre számít­hatunk, ha becsúsztattunk egy megfelelő vastagságú borítékot az orvos zsebébe. Sokszor elég a tudat, hogy valamit már fizettünk. Ezt érezte ki Ru­dolf Zajac volt egészségügyi miniszter, amikor bevezette a 20 koronás díjakat. Az a tudat, hogy „már fizettem a szolgáltatásért” - még ha csak minimális összeget is - azzal az érzéssel jár, hogy jobb szolgáltatást kapok. És ennek a fizetésnek még az a pozitív hatása is van, a vizitdíj­nak köszönhetően kicsit nőtt az orvosok bevétele, és csökkent a feles­leges orvoslátogatások száma, amiben még mindig az unió „élvonalá­ba” tartozunk. Zajac 20 koronásait Fico azonnal megszüntette, amint 2006-ban ha­talomra került, és sajnos Drucker legutóbbi intézkedéseiből sem az látszik, hogy 1989 után 28 évvel képesek leszünk megszabadulni a szocializmustól az egészségügyben is. Lószerszám A csőlátás szembetegség, amelynél az ember csak egy irányba lát. De van a csőlátásnak átvitt ér­telme is: amikor valaki a társadalmi valóságot csakis a saját értékrend­jén, ismeretein/hiedelmein, párt­szimpátiáin keresztül hajlandó nézni, más szóval: szemellenzős. Mintha csak egy valóság létezne, az övé. Minden más - hazugság. A té­nyek is. De hát nem bújhatunk más bőré­be! Van ebben valami rossz? Hát, az attól függ. Például ha a tanti, aki tavaly húsvétkor fasiszta pirostojá­sokat festett, szépen megeszi őket, akkor az magánügy. De megosz­totta az interneten, s ettől ez már nyilvános üzenet. Kifizette a cse­kélyke büntetést, de nem akarja ér­teni, mi a rossz abban, ha elhint a világhálón pár horogkeresztet (melynek árnyékában embereket gyilkoltak). Hisz az csak egy ábra, nem? Mint a tyúk meg a nyuszi. A fodrásznál egy Párizsban élő idősebb hölgy, aki Pozsonyba jár a haját festetni, elcsicsergi, hogy konferencián járt Nyitrán. Voltak, akik négy órán át állva hallgatták a tudós papok előadásait Tisóról. Milyen csodálatos ember volt! A nők a fodrásznál - mint ógörög kó­rus - áhítattal rebegik, „csodála­tos”, s értetlenül néznek rám, ami­kor megkérdezem, a deportációkról is szóltak-e. Nem! De milyen de- portáció, így a hölgy, aki harminc évig idegenvezetőként járta Euró­pát. Aztán észbe kap. Ja, az elpusz­tult zsidók! De hogy jön ezide?! Hát, mondom, szerintem elpusztul a madár, amely végelgyengüléstől vagy valami madárbajtól egyszer csak lepotyog az égből, de amikor valakit beraknak egy kamrába és ráeresztik a mérges gázt, azt én gyilkosságnak nevezném. És tud­tommal ebben volt némi része an­nak a csodálatos embernek is (és bánt, hogy az egyház, amelyhez én is tartozom, ezt bagatellizálja). Maga biztosan az X újságot olvas­sa, ott írnak ilyeneket, mondja az : egyik nő a kórusból. Mondom neki, ; nem az új ság számít, hanem a té­nyek. Megtörtént-e vagy sem. A legrosszabb, amikor az újság­nak van csőlátása. Például itt van­nak ezek a tüntetést szervező, ma- : gukat függetlennek tartó fiatalok, : akiket X új ságok is totál fuggetlen- ■ nek tartanak. Aztán olvasok egy : írást, mely özvetlen összeköttetés- : be hozza őket az S AS-es képvise- : lővel, Poliačikkal. Mondom ezt : valakinek, erre azt válaszolja, biz- : tosan az Y újságban olvastad. Igen, én többféle újságot olvasok, mert : érteni akarom, ami történik, és eh- * heznem mindig elég egy ; új ság/nézőpont. És itt is az a lényeg, I hogy ez igaz-e vagy nem. Mert ha igaz, akkor ezek a fiatalok (már ; most) ködösítenek, ahelyett hogy nyíltan vállalnák a politikai hátte­rüket. Nem akarok provokálni. Olvas­tam, hogy szemellenzővel a ló előre néz, de nem törik meg a természetes i látószöge. Én is csak azt szeretném i megtartani. TALLÓZÓ Kurz szerint minden ország őrizze a határait Az uniós országoknak maguk­nak kellene eldönteniük, hogy akaiják-e ellenőrizni saját határa­ikat -jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Die Presse című osztrák újságnak adott, tegnap megjelent interjú­ban. A külügyminiszter véleménye szerint ameddig nem védik meg­felelően az Európai Unió külső határait, addig további lehetősé­get kell adni a nemzeti hatáskör­ben végzett határellenőrzésre. Kurz meglátása szerint a legtöbb menekült nem akar Kelet- Európába menni, csak akkor, ha kényszerítik rá. Emiatt szerinte a menekültek elosztása az egyetlen lehetőség a probléma késlelteté­sére. Kurz elmondta: a földközi­tengeri útvonalon elsősorban Afrikából származó gazdasági bevándorlók jönnek, és évente mintegy 30 százalékkal nő az eb­ből az irányból érkezők száma. Jóllehet már számos mentőesz­köz van, mégis egyre többen hal­nak meg azok közül, akik a Földközi-tenger felől igyekez­nek Európába - tette hozzá. Kijelentette: politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy ne je­lentsen automatikusan „Közép- Európába szóló belépőjegyet”, ha valakit kimentenek a Földközi­tengerből. A külügyminiszter arra is kitért, hogy abba kell hagyni a mene­kültek korlátlan befogadását és a „dolgok szépítését”. „Évtizedekkel ezelőtt Törökor­szágból hoztunk vendégmunká­sokat, akkor azonban azzal vég­képp nem számoltunk, hogy itt maradnak, és most nincsen szá­mukra megfelelő integrációs le­hetőség, sem erre vonatkozó kényszerítő erő” - mondta Kurz, és hozzátette: ugyanezt a vitát kell folytatni egy idő után az af­ganisztáni menekültekkel kap­csolatban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents