Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-29 / 99. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2017. április 29.1 www.ujszo.com Elindult a Tiszatáj online archívuma Szeged. Mártöbbmint 11 ezer feldolgozott cikk érhető el a szegedi és a teljes magyar szellemi élet egyik fontos, idén hetvenéves folyóirata, a Tiszatáj online archívumában, melyet a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának munkatársai hoztak létre. A Tiszatáj első száma 1947. március 8-án jelent meg, és kezdetben főként a szegedi irodalmi hagyományok feltárásához járult hozzá. így elemezte, bemutatta, értékelte többek között Balázs Béla, József Attila, Juhász Gyula, Kálmány Lajos, Móra Ferenc, Radnóti Miklós és Tömörkény István müveit. A lap - a helyi éíő szépirodalom mellett - kezdetektől nagy teret szentelt a teljes kortársi szép- irodalom bemutatásának is. Publikált benne Nagy László, Németh László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Illyés Gyula csakúgy, mint Esterházy Péter és Pilinszky János. Később - főként Ilia Mihály szerkesztőségétől kezdve - a lap külön célja lett a határainkon túli magyarság irodalmának bemutatása. A hetvenéves Tiszatáj a magyar irodalmi kultúra megkerülhetetlen része. Az irodalmi folyóiratnak - a diákmellékleteket is beszámítva - mintegy 820 lapszáma jelent meg több mint 20 ezer cikkel. A Tiszatáj 1947-2017 online archívuma - a nagyközönség számára - az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján érhető el, a http://tiszataj .bibl.u-szeged.hu/ címen. Az adatbázisban nemcsak az irodalmi művek teljes szövegében lehet keresni, hanem célzottan lekérhetők egy- egy író, költő művei is, és az egyes alkotások tárgyszavakat is kaptak. A részletesen feldolgozott cikkek száma meghaladja a 11 ezret. (MTI) Megújulás metszeteken A reformáció ötszáz éve című kiállítás június 18-ig látható a Pozsonyi Városi Galériában TALLÓSI BÉLA Pozsony. 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, ezzel kezdetátvette a reformáció. Reformok sorozata indult el nemcsak a teológia, hanem az élet minden területén. A reformáció legfőbb eleme a megújulás és megújítás volt. Ezt, a megújulás szellemét tükrözi A reformáció ötszáz éve című kiállítás is, amely június 18-ig tekinthető meg a Mirbach-palotában. A reformáció 500. évfordulóját idén emlékévvel ünnepeljük világszerte. A Pozsonyi Városi Galéria a megemlékezéshez csatlakozik A reformáció ötszáz éve című képző- művészeti kiállítással, amelyen rézkarcokból, fametszetekből és kőnyomatokból látható összeállítás Thomas Emmerling műgyűjtő kollekciójából. Vándorkiállításról van szó, amelyet először Rigában mutattak be, abban a városban, ahol a reformáció nagy hatással volt a polgárságra. Az anyag Pozsonyból Budapestre, majd Salzburgba költözik. Thomas Emmerling Nümbergben született, erdélyi szász származású család gyermekeként. A magángyűjtő képzőművészeti kollekciójában grafikák, festmények és szobrok egyaránt megtalálhatók. Olyan neves művészek alkotásaival büszkélkedhet, mint Rembrandt, Vincent van Gogh, Pablo Picasso vagy Salvador Dali. Az Emmerling-gyűjteményből most Pozsonyban látható tárlat egyik legértékesebb darabja Albrecht Dürer 1511 -bői származó Szentháromság című fametszete, amely híven Albrecht Dürer: Szentháromság, 1511 tükrözi a német mester kivételes nagyságát. A rendkívüli alapossággal megalkotott formavilág, a részletek (központban az emberi test) gondos, aprólékos kidolgozása az eszmei mondanivaló mélységét emeli ki, a lélek mélységeit jeleníti meg. A technikai tökéletesség ezen a metszeten az univerzum térbeli érzetét kelti, hatalmasságát teszi át- érezhetővé. A tárlat a Dürer-metszet mellett a nyugat-európai nyomtatott grafika fejlődésére fókuszál, vagyis a reformáció indulását követő századokban nyomtatott könyvekben - mindenekelőtt vallási tárgyú kiadványokban - illusztrációként megjelent metszeteket vonultat fel. Ilyen céllal készült, bibliai témájú, kisméretű képeket láthat a nagyérdemű. Köztük Gustave Dóré francia illusztrátor Luther Márton bibliafordításához készült alkotásait. A romantikus stílust követő munkáin Dóré aprólékos kidolgozással a természetet emeli középpontba, hangsúlyozva az ember helyét is az ábrázolt környezetben. Gustav König 19. századi illusztrációi Luther Márton életét mutatják be. Az expresszionista Otto Dix 20. századi ábrázolásai azt vizsgálják, miként nyilvánul meg a hit, a vallás a mindennapokban. Mivel Thomas Emmerling személyesen nem tudott jelen lenni a pozsonyi megnyitón, levélben fejezte ki örömét, hogy lehetősége nyílott a szlovákiai közönség számára is láthatóvá tenni grafikai gyűjteményének egy nagyon értékes, a művészetek újjáéledését prezentáló részét, amely a hitújítással és Luther Márton életével, munkásságával kapcsolatos. „Azért is jelent számomra ez az anyag kivételes értéket, mert magam is lutheránus vagyok, és családi tradíciónkat követve, a Thomas mellett a másik nevem Martin. Szeretnék ezzel a kiállítással áhítatot kifejezni, mint ahogy a tárlaton látható művészek munkáin is jelen van az áhítat, mindenekelőtt a protestáns áhítat. A barokk szakrális kifejezéssel szemben ezt a művészetet a mértéktartás és a tárgyilagosság jellemzi. Am a reformáció által megújult, protestáns művészetnek is megvan a maga varázsa, és ezt szeretnénk ezzel a kiállítással megmutatni” - üzente a pozsonyi közönségnek a gyűjtő. MOZIJEGY Skandináv klisékből Nehéz megmondani, mikor készült utoljára igazán jó magyar krimi; olyan, amely alatt tövig rágtuk a körmünket. Talán Gigor Attila A nyomozója volt a legutóbbi sikeres kísérlet, amely azt is megmutatta, hogy a bűnügyi filmhez nem feltétlenül kell túl látványos akció, hangos lövöldözés, elég a lelkekben zajló dráma is. Sajnos a műfaj nem köszönthet friss üdvöskét A tökéletes gyilkos személyében, mert az új magyar krimi minden, csak nem izgalmas alkotás. Szó se róla: Pacskovszky József rendezése látszatra teljesen rendben van, a helyenként sejtelmes operatőri beállítások a krimi műfaját idézik. Ám gyorsan kiderül, hogy az „idézetet” itt bizony szó szerint kell értenünk, különösebb meglepetésekre, eredeti megoldásokra nem számíthatunk: A tökéletes gyilkos a skandináv noirokból, a tévés akciófilmekből és a viszonylag hosszú ideig futó Tűzvonalban sorozatból összetákolt valami. Adott a nyomozó, aki nagyon szenved a lánya halála után, önmarcangolása alkoholban ölt testet. Azonban hirtelen megjelenik a múltból Petra, akit most gyilkossággal vádolnak, és akinek esetleg köze lehet Kamenár detektív lányának a halálához. Lehetett volna ebből egy feszültséggel teli mozi, ha nem próbálnának meg mindent a szánkba rágni, és ebből nem az fakadna, hogy már a film felére magunk is kezdjük kapiskálni, mi lehet a háttérben - a tippünk sajnos bejön. Felmondja a kötelezőt Pacskovszky filmj e - van benne autósüldözés, megannyi bűnöző, lecsúszott zsaru, sok-sok lelkizés -, viszont semmi újat nem mutat ez a mozi annak, aki életében elolvasott már, mondjuk, egy Jo Nesbo-regényt. A legfájóbb mégiscsak az a néhány erőteljes logikai bukfenc, amellyel a cselekmény során találkozunk, és amelyek azt a meggyőződést erősítik, hogy egy sikerületlen mozit nézünk. Nagy kár, mert a színészek mindent megtesznek: a Kamenárt játszó László Zsoltot jó végre valódi főszerepben a vásznon látni, ahogy Hőrich Nóra Lili sem rossz választás a démoni (?) nő szerepére. Hogy A tökéletes gyilkos nem lett jó film, nem rajtuk múlott. Gera Márton A tökéletes gyilkos. Magyar krimi, 98 perc, 2017. Rendezte: Pacskovszky József. Szereplők: László Zsolt, Hőrich Nóra Lili, Szabó Kimmel Tamás, Szabó Győző, Nagypál Gábor. Páratlan Aranykéziratokat mutat be az OSZK Budapest. Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemu- ,tató Arany János-kiállítás nyílt „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” címmel tegnap az Országos Széchényi Könyvtárban Budapesten. Ä tárlat nem csupán Arany-relikviákat vonultat fel, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is. Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban. Áz Arany-emlékév keretében november 25-ig megtekinthető kiállításon a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is a költőről, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról. (MTI)
