Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-28 / 98. szám, péntek
121 Reklámblokkolót vezethet be a Google ITCAFÉ-HÍR Még bizonytalan, hogy tényleg meglépik-e, de ha igen, az kényszerből történik, és célja a reklámpiac stabilizálása. A Google azt tervezi, hogy a Chrome böngésző asztali és mobi- los verziójában is alapértelmezett funkcióként állítják be a reklámblokkolást - tudta meg belső forrásból a The Wall Street Journal. A bevételei döntő részét reklámokból szerző Google (illetve Alphabet) esetében zavarba ejtő egy ilyen lépés, ám közelebbről nézve árnyaltabb a kép, ugyanis a tervezett ad-blocker nem minden hirdetést fog kiszűrni, hanem minden valószínűség szerint csak azokat a típusokat, melyeket a Google — illetve az e törekvésben partner cégek szövetsége — károsnak, zavarónak, kontraproduktívnak tart. Vagyis a célja épp ellenkező, mint elsőre tűnik: a reklámpiac megtisztítása, hogy az egyéb reklámok helyzetét és nézettségét erősítsék. A Journalnak nyilatkozó források szerint a blokkoló bevezetése akár heteken belül megtörténhet, ám részleteket egyelőre nem árulnak el, sőt a lépés kockázatossága miatt még nem született végleges döntés, még az is megtörténhet, hogy végül is kukázzák az elképzelést (talán maga a kiszivárogtatás is egy előzetes teszt része...) A Google által szorgalmazott iparági szervezet, a Coalition fór Better Ads márciusban adta ki első szabványtervezetét, melyben osztályokba rendezték azokat a hirdetéstípusokat, amelyeket kerülni kell, mivel zavaróak, bosszantóak, túl nagy erőforrásokat igényelnek stb., így összességében a reklámblokkolók felé terelik a felhasználókat, és ez hosszú távon megrendítheti a reklámalapú üzleti modellek működőképességét. Ha bevezetnek egy ilyen típusú szűrést, az a Chrome eltelj edtsége és népszerűsége miatt rászoríthatja a reklámgyártókat és reklámozókat, valamint a weboldalak üzemeltetőit, hogy megszabaduljanak a fent említett reklámtípusoktól, illetve az újakat az előírásokat figyelembe véve alkossák meg és helyezzék el. Ugyanakkor azt is remélhetik tőle, hogy egy ilyen szűrő alkalmazásával esik a jelenleg használatos hirdetésblokkolók népszerűsége. Az újságírók megkeresésére a vállalat nem kívánta kommentálni az értesülést. Már közel a felhasználók harmada használ ad-blockert (Képarchívum) Teljesen újrahasznosított anyagból lesz az iPhone ÖSSZEFOGLALÓ Nagyon jó célt tűzött ki maga elé az Apple: kizárólag újrahasznosított alapanyagokat akar felhasználni a termékeiben. Időpontot még nem kapcsoltak ehhez a célhoz, de a lényeg az, hogy az Apple meg akar szabadulni a gyanús hátterű beszállítóktól. Az elektronikában használt ásványokhoz gyakran tapad vér. A beszállítók egy része nem foglalkozik azzal, hogy esetleg tömeggyilkos afrikai hadurak uralják a bányákat, és/vagy gyerekek túrják a földet embertelen körülmények közt. A nyugati világ civil jogvédő szervezetei pedig általában nem a beszállítókat veszik elő, hanem az Apple kapja tőlük a pofonokat. A környezetvédelmi és emberbaráti előnyök mellett üzletileg is nagyon előnyös lehet, mind az Apple, mind az Egyesült Államok számára, ha kifejlesztik az újrahasznosításhoz szükséges technológiákat. Úttörők akarunk lenni egy zárt beszállítói lánc létrehozásában, hogy a termékek kizárólag megújuló erőforrások és újrahasznosított anyagok felhasználásával készüljenek, és ne kelljen ásványokat bányászni - ezt úja az Apple 2017- es felelősségvállalási jelentése. Fókuszáljunk a mondanivaló első felére, a zárt beszállítói láncra, amivel az Apple megszüntethetné a függőségét minden külső tényezőtől. így a gyártás simán visszavihető lenne az USA-ba, és Kína nem tudná azzal zsarolni a céget, hogy drágábban adja el neki a ritkaföldfémeket. Az Apple nem fogalmazta meg célként a kínai gyártás beszüntetését, de az újrahasznosítás ezt a lehetőséget is megteremtené. Az Apple az energiatermelésben már bizonyította elkötelezettségét: az általa használt elektromos áram 96 százaléka megújuló erőforrásokból származik. Ez nagyjából 585 ezer tonnával csökkenti az Apple szén-dioxid- kibocsátását. Ezzel Kína is eléggé jól járt, az ázsiai ország hat tartományában összesen 485 megawattnyi nap- és szélenergiás projektet indított el az Apple, hogy az ott történő gyártását is elegendő megújuló energiával lássa el. Az új vállalati kampusz energia- ellátását is 100 százalékban megújuló források fedezik, és az Apple 9000 szárazságtűrő fát ültetett a futurisztikus épület környékén. (Index) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. április 28. | www.ujszo.com Életünk minden eseményét önmagunk vonatkoztatási rendszerében éljük meg. Ebben a rendszerben minden egy helyen van, ott, ahol éppen vagyunk. Ebből következően életünk eseményei „időszerűek". (Képarchívum) Ikerparadoxon TUDOMÁNY A tudósok, amikor megpróbálják a világot leírni, arra törekszenek, hogy ezt olyan mennyiségekkel tegyék, amelyek függetlenek tőlük, leíróktól, ha oz egyáltalán lehetséges. A világunk történései térben és időben zajlanak, ezeket eseményeknek nevezzük. Kát esemény helye és ideje különböző lehet az egymáshoz képest mozgó leírók számára. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen minden viszonyítás kérdése, a „hol” kérdésre a választ az határozza meg, hogy mihez képest, a „mikor” kérdésre pedig, hogy melyik pillanathoz viszonyítva. Az viszont már meglehetősen szokatlan, hogy két esemény között eltelt idő, tehát az időtartam is „nézőpont kérdése”, a megfigyelőtől (a megfigyelők relatív mozgásától) függ. Két esemény időbeli sorrendje is függhet a megfigyelők mozgásától. De ez csak akkor van így, ha a két esemény között nincs és elvileg sem lehet ok-okozati kapcsolat. Ilyenkor mindig találhatunk olyan megfigyelőt, aki szerint a két esemény egyszerre (egy időben) történik, s lesznek olyan, az előzőhöz képest mozgó megfigyelők, akik szerint az A esemény megelőzte B-t, továbbá olyan megfigyelők is léteznek, akik szerint B esemény előzte meg A-t. Az ilyen eseménypárokat „térszerűnek” nevezzük. Ha az ok-okozati kapcsolat fennáll a két esemény között, vagy megvan a lehetősége annak, hogy az egyik esemény hatni tudjon a másikra, akkor azok időrendje kötött, a megfigyelőktől független. Az ilyen eseménypárok vonatkozásában mindig találunk olyan megfigyelőt, aki szerint a két esemény azonos helyen történt, s persze hozzá képest mozgó olyan megfigyelőket, ahol az események helye különböző. Az ilyen eseménypárokat „időszerűnek” nevezzük. Az idő folyamának irányát az „időszerű” események jelölik ki. A „térszerű” események időbeli viszonya csak látszólagos, nem abszolút. Egy „időszerű” esemény sosem lehet „térszerű” és fordítva. Tehát az eseménypárok ezen két jellemzője a megfigyelőktől független, azaz valami fontosat, mélyet árul el a téridő szerkezetéről. Az „időszerű” eseménypárok fontos sajátsága, hogy a köztük eltelt idő mindig abban a vonatkoztatási rendszerben a legkevesebb, ahol a két esemény azonos helyen történt. Minden, ehhez a rendszerhez képest mozgó megfigyelő a két esemény bekövetkezése között ennél több időt mér. A „térszerű” eseménypárok fontos sajátsága, hogy a köztük lévő térbeli távolság mindig abban a rendszerben lesz a legkisebb, ahol a két esemény egy időben történik, minden más, ehhez a rendszerhez képest mozgó megfigyelő a két eseményt egymástól távolabbinak ítéli. Életünk minden eseményét önmagunk vonatkoztatási rendszerében éljük meg. Ebben a rendszerben minden egy helyen van, ott, ahol éppen vagyunk. Ebből következően életünk eseményei „időszerűek”. Ezen események között eltelt idő a „saját idő”. Mivel életünk során sokat változtatjuk helyünket, azaz sokat mozgunk, ezért a mi időnk, a mi „saját időnk”, el fog térni másokétól, akik másképpen mozognak a téridőben. El fog térni, hiszen az ő életeseményeik a mi megítélésünk szerint nem azonos helyen történtek, (ahogy a miénk sem azonos helyen szerintük, mivel mozogtak hozzánk képest), így nem az általunk mért idő telt el közöttük. Ha összefutunk egymással néha, akkor konstatálhatjuk, hogy a megelőző találkozásunk óta nem azonos mértékben öregedtünk. Ez, ha még oly szokatlanul is hangzik, következik a speciális relativitáselméletből, nem ellentmondás, hanem tény. De azért egy komoly nehézséggel szembe keíl néznünk, amit a híres-nevezetes ikerparadoxon mutat be. Egy ikerpár egyike a Földön marad, a másik elutazik nagy sebességgel messzire, majd visszajön. A kérdés az, hogy amikor ismét találkoznak, melyikük lesz az öregebb. Aki nem hagyta el a Földet a követezőképpen gondolkodhat: ikertestvérem életének pillanatai nem azonos helyen történnek (hiszen mozog hozzám képest), tehát az én időmben ezek az események nagyobb időbeli távolságra vannak egymástól, mint az övében, tehát ha találkozunk, ő lesz a fiatalabb. De az ikerpár másik tagja is hasonlóan gondolkodhat. Szerinte ugyanis a Földön „maradt” testvér életeseményei történnek különböző helyeken (hiszen a Föld mozog hozzá képest), tehát az űrhajó idejében ezek időbeli távolsága nagyobb lesz, mint a földi sajátidő, tehát a Földön maradt testvért vélheti az űrhajós fiatalabbnak. Egy biztos: a mozgóról az álló joggal állítja, hogy az lassabban öregszik. De nincs abszolút mozgás, nem dönthető el, hogy ki mozog igazából! így nem tudjuk, melyik álláspont igaz. Pontosabban: mindkettő. (A „mozgó” és „álló” kifejezéseknek nincs abszolút jelentése, tehát róluk sem tehetünk általános érvényű igaz állításokat.) De mindkét álláspont nem lehet egyszerre igaz, a találkozáskor ki kell derülnie, hogy ki mennyit öregedett! Na ez paradoxon! Ha az ikerpár relatív mozgásának sebessége a fény sebességének 86%- a, akkor a mozgó személy fele olyan gyorsan öregszik, mint az álló. Ha az eíőző példára vonatkoztatjuk ezeket az adatokat, akkor a Földet 86% fénysebességgel haladó űrhajóval elhagyó, majd ugyanekkora sebességgel visszatérő ikertestvér fele annyit öregszik, mint Földön maradt testvére, ha a Földön maradt testvér logikáját követjük. Azaz, ha a Földön 10 év telt el, akkor az utazó órája 5 év elteltét mutatja. Csakhogy az ikerpár Földet elhagyó tagja joggal vélheti úgy, hogy a Földön maradt testvér öregedik lassabban (ld. az előző érvelést), akinek így (a (éleződés miatt) 2,5 évvel kell öregebbnek lenni az űrhajó visszatértekor. Mennyit öregedett a Földön maradt ember? 10 évet vagy 2,5 évet? Ez nagyon nem mindegy. A válasz könnyen megadható! Ha találkoznak a testvérek, kiderül. A helyes válasz a 10 év. Csakhogy ez a válasz új kérdéseket vet fel. Miért helytelen az űrhajóra szálló ikertestvér könyvelése? Hiszen egész elméletünk arra épült, hogy nem állapítható meg: ki mozog igazából! Mi az aszimmetria az ikerpárok mozgásában? Hogyan dönthető el, hogy ki fog az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben lassabban öregedni? Döntő kérdés! Egy súlyos betegség 5 év életesélyt ad valakinek, és a gyógyszer kifejlesztéséhez 8 évre van szükség. Hozzájuthat az életmentő gyógyszerhez? Ha az eltérő öregedés mérlegén jó oldalra kerül, akkor igen. De honnan tudhatjuk biztosan, hogy melyik a jó oldal? Sorozatunk következő részéből kiderül. (Horányi Gábor)
