Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-28 / 98. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. április 28. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 Agy-gép kapcsolatot épít a Facebook A Facebook vezére a gondolatainkban turkálna (Fotó: SITA) INDEX-HÍR Mark Zuckerberg szerint hamarosan elérhetjük azt a technológiai szintet, aminek segítségével közvetlenül megoszthatjuk egymással a gondolatainkat. Nem meglepő tehát, hogy a Facebook a gondolatolvasással kísérletezik, és ennek a bemutatásáról szélt a F8 konferencia egyik előadása. A Building 8-at tavaly áprilisban hozta létre a Facebook, azzal az ígérettel, hogy „a világ legjobb szakembereit hozzuk össze, hogy olyan dolgokat hozzanak létre, amik lehetetlennek tűnnek, és új korszakot nyitnak”. Ennek egyik csúcsterméke lehet a közvetlen agy-gép kapcsolat. A Facebook szerint az agy másodpercenként terabájtnyi adatfeldolgozást végez, ami nagyjából annyi, mintha 40 HD-minőségű mozifimlet streamelnénk. A gondolkodás sebessége szinte összemérhetetlenül nagyobb, mint a beszédé, hiába utóbbi a leggyorsabb információátvivő eszközünk. Zuckerberg szerint pont ez a legnagyobb akadálya a tudomány fejlődésének. Egy okostelefonnal átlagosan kb. 20 szót tudunk leírni egy perc alatt, közel százat egy billentyűzettel. Regina Dugan, a Building 8 vezetője az előadásában elmondta, a cég terve az, hogy erre a 100 szóra a gondolatunkkal is képesek legyünk. Már el is kezdték a fejlesztést, laboratóriumi körülmények között már nyolc szót sikerült így legépelni, amit az agy beszédközpontját figyelő szenzorok segítségével sikerült elérni. Az agyi aktivitás keltette jeleket az érzékelők továbbítják a számítógépnek, ami azokat szöveges formává alakítja át. Ugyanúgy működik, mint az okostelefonokba épített beszédfelismerő rendszerek, csak ez nem a betáplált audioanyagot, hanem a neurális tevékenységet dolgozza fel. Azonban, mint minden hasonló esetnél, most is felmerülnek etikai és személyiségjogi kérdések. Valamilyen szinten ugyanis ijesztő egy olyan technológia, ami képes az emberek gondolatait dekódolni. Dugan szerint nem kell emiatt komolyan aggódni, hisz például az emberek sokkal több képet csinálnak annál, mint amennyit megosztanak, illetve a rendszer amúgy sem próbálna meg véletlen gondolatok értelmezni. Azonban a lehetőség benne van, és hiába építenének be egy kvázi „biztos el akarod küldeni ezt a gondolatot” funkciót, attól még a gondolatok egyszer már bekerültek egy rendszerbe, és ahogy a képeket ki lehet szivárogtatni, miért ne lehetne a gondolatokat is? Ráadásul a különböző kormányok és titkosszolgálatok vérre mennek az olyan cégekkel is, mint például az Apple, ha adatok megszerzése a cél. Agyrákot okoz a sok mobiltelefonálás ÖSSZEFOGLALÓ 1 — «L Hl % Bár a tudományos életben jelenleg is zajlik a vita a témában, egy olasz bíróság a napokban történelminek számító ítéletet hozott, amikor kimondta, hogy agyrákot okoz a mobil (Képarchívum) Az 57 éves Roberto Romeo hosszú éveken át dolgozott olyan munkakörben, ahol sokat kellett telefonálnia, mielőtt 2010-ben pedig agydaganatot diagnosztizáltak nála. A tudományos világban óvatosan megközelített témában a bíróság meglehetősen határozottan foglalt állást - írja a hvg.hu. Bár a tudományos életben jelenleg is zajlik a vita a témában, egy olasz bíróság a napokban történelminek számító ítéletet hozott, amikor kimondta, hogy agyrákot okoz a mobil - számolt be róla az AFP hír- ügynökség. Az ügyben érintett 57 éves Roberto Romeo 15 éven át dolgozott a Telecom Italia nevű telekommunikációs cégnek, ahol saját bevallása szerint napi 3-4 órán át kellett telefonálnia - így tudta ugyanis tartani a kapcsolatot a kollégáival. A férfi egy idő után azt vette észre, hogy a jobb fülére már kevésbé hall. Egy 2010-ben elvégzett vizsgálat kimutatta, tumor nőtt az agyában, és bár szerencsére jóindulatú volt, az operáció miatt a jobb fülére teljesen elveszítette a hallását. Abíróság a 23 százalékos egészségkárosodására havi 535 dolláros rokkantsági nyugdíjat ítélt meg, amit az olasz nemzeti biztosítótársaságnak, az INAIL-nek kell kifizetni. A bíró szerint ugyanis a tumor a munkája miatt alakult ki. Bár a döntés alapján egyértelmű lehet az összefüggés, a tudományos élet a bíróhoz képest jóval árnyaltabban látja a helyzetet. Míg a WHO 2011-ben úgy látta, valóban rákot okozhat a mobiltelefon, a patkánykísérletek után pedig hasonló megállapításra jutott egy kutatás, ez utóbbi esetében maguk a szakemberek is úgy látják, további kutatásokra van szükség a témában. (hvg.hu) Gyorsabb, olcsóbb lesz a jövő ruhaszárítója INDEX-HlR Világszerte sok millió eurónyi összeget költ el áramra az emberiség, hogy gépek szárítsák meg a kimosott ruhákat. A szárítógépek meleg levegővel dolgoznak, ám van ennél jóval hatékonyabb módszer is. Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium kutatói kifejlesztettek egy ultrahangos szárítót, és ebben nemcsak sokkal olcsóbban, de még gyorsabban is száradnak a ruhák. Az ultrahangos módszer 5- ször energiahatékonyabb, mint a meleg levegős módszer, ráadásul egy közepes adag ruhát 20 perc alatt megszárít. Az újfajta szárító gyakorlatilag kirázza a vizet a textilből. A módszer kevesebb szösszel jár, és kisebb a veszélye a színek kifakulásának. A General Electric és az amerikai energiaügyi minisztérium közös fejlesztőcsapata két éven át dolgozott a technológia kifejlesztésén, és 880 000 dollárt költöttek a projektre. Persze nem ez határozza meg a berendezések árát, de ezért jó volna tudni, legalább nagyságrendileg, hogy mennyibe kerül majd egy ilyen hipermodern szárító. Ehhez viszont előbb túl kell lépni a prototípuson, és le kell tenni egy gyártási tervet, ami valószínűleg csak a következő években fog megtörténni. Egy közepes adag ruhát 20 perc alatt megszárít. Az újfajta szárító gyakorlatilag kirázza a vizet a textilből. (Képarchívum) Biometrikus kártyákat tesztel a MasterCard ÖSSZEFOGLALÓ Egy korábban már beharangozott projektet léptetett új fázisba a MasterCard: bejelentették, hogy az új típusú, ujjlenyomat-olvasóval ellátott bankkártyáik tesztjét megkezdték Dél-Afrikában egy üzletlánc boltjaiban és egy pénzintézet bankfiókjaiban, és hamarosan hasonló teszteket indítanak Európában és Ázsiában is. Ha minden jól megy, e kártyák forgalmazását az Egyesült Államokban a jövő év elején meg is kezdik. Á kártya tartalmaz egy kis méretű ujjlenyomat-olvasót, és maximum két ujjlenyomatot képes a csipen tárolni. Ha a felhasználó igényel majd egy ilyen kártyát, akkor első lépésként a bankban vagy egy kijelölt központban rögzítik az ujjlenyomatát (a Mas- terCardnál már dolgoznak egy megoldáson, hogy a regisztrációt otthonról is meg lehessen tenni), majd ennek digitális, titkosított változatát eltárolják a kártya EMV-csipjén. Az ügyfél két különböző ujjlenyomatot rögzíthet, de csak a sajátjait, a társhasználat nem lesz megengedett. Amikor valaki behelyezi a kártyát egy ezzel a technológiával kompatibilis csipolvasó fizetési terminálba, közben ujját ujjlenyomat-olvasóra illeszti, így azonosítja magát és engedélyezi a tranzakciót - vagyis nincs szükség PIN-kód vagy aláírás megadására, a kártya pedig a szenzor kivételével pont olyan, pont akkora, mint a jelenleg használt eszközök. A MasterCard azért vezeti be az új megoldást, mivel az szerintük egyrészt egyszerűbb használatot biztosít, másrészt egy újabb biztonsági réteget jelent, ha esetleg ellopnák a kártyát. (MTI) Kód helyett az ujjlenyomat azonosításával engedélyezhetjük a tranzakciót (Fotó: MasterCard)
