Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-22 / 93. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. április 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Megbélyegzés „Veszélyeztetheti az ország politikai érdekeit" LAJOS P. JÁNOS A Országgyűlés „felf JV ismerve, hogy az LA egyesülési jog X alapján létrejött szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, továbbá figyelemmel arra, hogy ez veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését...” Az idézet nem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tollából származik, hanem a Fidesz által beteijesztett, „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény pre- ambulumában szerepel. A törvény vitájában elhangzott, hogy Soros György és „szervezetei” ellen találták ki, de a jogszabály a civil szférát fogja agyoncsapni. Ez a törvény mondja ki, hogy minden olyan szervezet köteles magára ragasztani a külföldről támogatott szervezet bélyegét, amely legalább 7,2 millió forintnak megfelelő támogatást kapott külföldről, legyen az adományozó magánszemély vagy alapítvány. A Fidesz gondolkodásmódja egyértelmű: aki pénzt ad, azért adja, hogy a szervezet az ő politikáját valósítsa meg, bármilyen eszközzel. Szerinte az ilyen szervezet kézi vezérléssel működik, a Soros által támogatott szervezetek aktivistáit Soros György mozgatja marionettbábuként, saját akaratuk nincs. Az fel sem merül, hogy vannak olyan külföldi donorok (Soros is), akik azért adnak támogatást civileknek, mert hasznosnak tartják munkájukat, egyébként pedig nem akarnak beleszólni abba, hogy saját területükön milyen módszerekkel dolgoznak, ha ezek a módszerek nem ellenkeznek az adott ország törvényeivel. Ezeknek a szervezeteknek a megbélyegzése egyértelműen bolsevik tempó. Ennél is veszélyesebb azonban, hogy a Fidesznek ez a gondolkodás- módja megnyilvánul a határon túli magyar szervezeteknek adott támogatásokban is. Itt valóban a kézi vezérlést alkalmazzák, ha valamely szervezet saját elképzelését szeremé megvalósítani saját módszerei alapján, egyszerűen nem kap pénzt az egyébként viszonylag bőkezű magyarországi forrásokból. Ezért is álságos, ahogyan az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának vezetői mellébeszélnek a „sorostörvény” kapcsán. Tokár Géza szóvivő szerint a Kerékasztalnak nincs és nem is lesz hivatalos véleménye erről. Mikor szólaljon meg a Kerékasztal, ha nem akkor, amikor egy másik ország kormánya - amelyikkel ráadásul jó viszonyt ápol - a hozzá hasonló szervezeteket tapossa a földbe? Az MKP, amely ugyancsak a magyar kormány és a Fidesz partnere, ,.kívülállóként” fogalmazza meg véleményét. Menyhárt József pártelnök szerint a törvény „az adatközlés egységesítésére irányul”. Tessék elképzelni, hogy a szlovák parlament ilyen preambulummal hoz egy törvényt. Különös tekintettel arra a mondatra, hogy az ilyen szervezet „veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”. És utána tessék felragasztani a bélyeget... Mert most például a szlovák kormány által támogatott magyarországi szlovákok szervezeteire felkerül a bélyeg. Viselné ezt az MKP vagy a Kerekasztal? Franciaország elnököt választ ' (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Pozsonyban ingyenes, Dunaszerdahelyen fizetünk? Felemás érzéssel olvastam a tudósítást, hogy Tomáš Drucker egészség- ügyi miniszter és a kórházak előtti parkolók részbeni ingyenessé tételéért küzdő civilszervezet (Fel a sorompókkal, fizetés nélkül - Hore rampy bez platenia) tárgyalt. Méghozzá eredményesen, ugyanis a tárcavezető április közepén megígérte: két héten belül olyan tervezetet dolgoz ki, amely lehetővé teszi, hogy az ellátásra, kivizsgálásra érkező járóbetegek és kísérőik ingyen parkolhassanak. Az orvos, akinél a beteg járt, pecséttel igazolná ezt a tényt, ezután pedig a páciensnek nem kellene fizetnie a parkolásért. A műszaki kivitelezésen a miniszter utasítására már dolgoznak. Örömömbe üröm is vegyült. Ugyanis a tárcavető közölte azt is, hogy az ő jogköre csak az állami kórházakra terjed ki, azoknak megszabhatja, hogy a betegek ne fizessenek a parkolásért. A magánkézben levő intézményekkel, illetve a fizetős parkolást üzemeltető társaságokkal legfeljebb csak tárgyalhat, de nem utasíthatja őket a szerződés felbontására. így aztán könnyen előfordulhat, hogy a pozsonyligetfalui, vagy más állami kórház parkolója a Csallóközből érkező beutaltak számára is ingyenes lesz, Dunaszerdahelyen viszont továbbra is fizetnie kell a betegnek. Nyugdíjához, vagy nem túl nagy béréhez képest nem is keveset, hiszen nem ritkán öt-hat órát is a várótermekben és a kivizsgálásokon tölt. És olykor bizony rövid időn belül többször kell ellenőrzésre, újabb kivizsgálásra mennie. A dunaszerdahelyi járási kórházat korábban megyei részvénytársaság üzemeltette, amelynek igazgatótanácsa 2014-ben suttyomban szerződést kötött egy magáncéggel. Az alku szerint ez a társaság állítólag legalább 15 évig jogosult a parkolódíjak beszedésére. Érdemes felidézni, hogy kik kötötték meg ezt a betegeket sújtó egyezséget. Ki tudja, milyen érdekből és milyen feltételekbe egyeztek bele, amelyek miatt alighanem most nem lesz egyszerű nagy összegű kártérítés nélkül legalább módosítani a szerződést. Mégsem nyugodhatunk bele abba, hogy gátlástalan magán- társaságok és kiszolgálóik még a betegekből is hasznot húzzanak! Ezért kell támogatnunk a fentebb említett pozsonyi civilszervezet és az igazságszerető polgárok követelését! Kovács Kristián Az illiberális propaganda vége(?) BEKEZSOLT A liberális demokráciák sajtójának fontos feladata a hatalom ellenőrzése az olyan szempontok szerint például, mint az emberi jogok, a jog előtti és a szociális egyenlőség, a gazdaság tisztasága stb. Ezzel szemben az illiberális propaganda célját nem a felsorolt értékek mentén lehet meghatározni, hiszen az illiberális rendszer épp ezek ellenében fejlődik ki. Fontos, hogy ebben az esetben már sajtóról sem beszélhetünk, hiszen a médiumok többségének működése inkább ahhoz áll közel, amit a kommunizmus évei alatt Közép-Európa is megtapasztalhatott - a propagandához. Adva van tehát egy ország, amely sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem fejlődik a lehetőségeihez mérten (vagy utóbbi esetében árral szemben, pénztelenül), ahol a szabadságjogok veszélyben vannak, a hatalom mindent megtesz azért, hogy ellenőrizhetetlen legyen, nő a korrupció, nyílik a társadalmi olló... Teljesen logikus a hatalom azon lépése ebben a helyzetben, hogy a nyilvános teret uralja. Akár a témákat, akár azok megközelítését, akár a közvetlenebb befolyást tekintve. Láthattuk legutóbb, milyen témák jellemezték azt a népszavazási kampányt, amely a török elnök jogköreinek kibővítése, egy autokratikus rendszer kiépítése érdekében zajlott. Egyrészt a stabilitás és a hatékonyság szerepelt a szótárban, másrészt pedig maximálisan kihasználták a belföldi és a külföldi ellenség kijelölésében, felnagyításában és a vele vívott harcban rej lő lehetőségeket - hogy ennek a beszédmódnak csupán két jellemzőjét emeljem ki. Erdoganék szerint, aki ellene volt a fékek és ellensúlyok nélküli elnöki rendszerre történő átállásnak, az a puccsistákat és a terroristákat (például az Iszlám Államot és a Kurdisztáni Munkáspártot) támogatta. Émlékezetesek a török elnök nácizós beszólásai is a német és a holland kormánynak. Tette mindezt egy olyan országból, ahol az ellene szervezett „puccs” óta tízezerszámra tartóztatnak le ellenzékieket, sorra zátják be a független médiumokat, szüntetik meg a civilszervezeteket, vesznek őrizetbe számtalan újságírót. Nem véletlen innen nézve, hogy míg az EU szinte egyöntetűen Erdogan terve ellen foglalt állást, addig a magyar kormányfő gratulált a választás tisztaságát ellenőrző megfigyelők által is vitatott győzelemhez. Orbán rendszerében is az állami propaganda részei a médiumok. Az ő illiberális rendszere már túlnyomórészt narancssárgává tette a médiumokat, a párt- hűséget a szakmai tudás fölé helyezve. így lehetett egy április elsejei tréfa komoly híranyag a köztévénél. Ä híradásokban nagy hangsúly van a stabilitáson, valamint az erős és hatékony államon. Másrészt az ellenséggyártás is maximális fordulatszámon működik, a keletre fordulással adott lett a rothadó Nyugat (EU) rémisztő képe, ehhez jöttek/jönnek még a bal- libek, Bajnai és az ő legényei (erre már alig emlékszünk...), a migránsok, multik, Merkel, Soros és az ő bérencei. (Annyit például a rendszer ellenzői közt is sikerült elérniük, hogy az egyes véleményeket sokan ott sem önmagukban, hanem valamiféle háttérhatalom/erősember képviseletében elmondottként értékelik.) Ugyanakkor a fenti ellenségsorból is látszik, hogy a mennyiség növekedésével egyre kevésbé vehető komolyan a kormány - főleg ha mindez felületesebb-gőgösebb viselkedéssel, zavaros és visszavont döntésekkel párosul. Idővel minden propaganda kiürül, nevetségesé válik, amit takart, az meg elviselhetetlenné. Talán az orbáni most ér el ehhez a ponthoz a szélesebb tömegek közt is. A cél Orbán számára természetesen a 2018-as választások megnyerése, hogy a NER addig mindenképpen megőrizze a komolyság látszatát, még ha a fenti sor újabb nevekkel bővül is. A következő választás már valószínűleg úgysem számít, ugyanis privatizálható EU-támogatások 2022-ben már nem fognak érkezni, sőt, a befizetések ideje kezdődik el. FIGYELŐ Magyar nővér megvétózva Megtámadták a román ellenzéki pártok az alkotmánybíróságon azt a törvénymódosítást, amely a kisebbségek anyanyelvét beszélő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és a szociális intézményeket - közölte a Ma- szol.ro hírportál. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) 124 képviselője azt állítja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett módosítás nem biztosítja a törvény előtti egyenlőséget a társadalomban. A tervezet megköveteli a kisebbség nyelvét beszélő dolgozók alkalmazását ott, ahol a kisebbségiek száma legalább ötezer fő, vagy arányuk eléri a 20 százalékot. Áz RMDSZ javaslatát múlt héten ellenszavat nélkül fogadta el a képviselőház, és hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírása hiányzott. Az RMDSZ érthetetlennek és elfogadhatatlannak minősítette a pál- fordulását. „Ha segíteni nem tudnak, legalább ne akadályozzák munkánkat, kisebbségi törekvésünket mondvacsinált érvekkel. Alkotmányossági kifogásaik egyértelműen kisebbségellenesek” - áll az RMDSZ állásfoglalásában. Az RMDSZ azután teijesztette be indítványát, hogy tavaly márciusban a koíozsvári gyermekkórház egyik orvosa megalázott egy székelyföldi lányt és annak hozzátartozóit hiányos román nyelvtudásuk miatt. Az RMDSZ nem tagja a román PSD-ALDE kormánykoalíciónak, de pártjaival parlamenti együttműködési megállapodást kötött. (MTI)
