Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-21 / 92. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017. április 21.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Rex Tillerson nem bízik Iránban Washington. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a Teheránnal két éve kötött nukleáris megállapodás végső soron nem alkalmas arra, hogy céljának megfelelően korlátozza Irán atomhatalmi törekvéseit. „Egy ellenőrizetlen Irán ugyanazt az utat járhatja be, mint Eszak-Korea, és magával sodorhatj a a világot” - mondta az amerikai diplomácia vezetője. A nukleáris megállapodás csak hátráltatja, de nem fogja megfékezni Teherán az irányú erőfeszítéseit, hogy nukleáris fegyverre tegyen szert - hangsúlyozta Tillerson. (MTI) Szentpétervár: tizedik gyanúsított Moszkva. Elfogták a szentpétervári metróban elkövetett öngyilkos robbantásos merénylet szervezésével gyanúsított férfi fivérét, ő a tizedik, akit a terror- támadással kapcsolatban őrizetbe vettek - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A merénylet megszervezésével és az öngyilkos merénylő kiképzésével gyanúsított Abror Azimovot héttőn fogták el Moszkva közelében. Csütörtökön a bátyját, Akram Azimovot a kirgizisztáni Osban vették őrizetbe, és azonnal átszállították Moszkvába. Őt a merénylethez szükséges pénz átutalásával és a nemzetközi terroristákkal való kommunikáció megszervezésével gyanúsították meg. (MTI) Szíriának 3 tonna vegyi fegyvere van Jeruzsálem. A damaszkuszi kormányerőknek több tonna vegyi fegyverük van - közölte az izraeli hadsereg egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó tisztje, aki mintegy 3 tonnányira becsülte a Szíriái kormányerőknél maradt készlet mennyiségét. Szíria 2013-ban ratifikálta a Vegyi- fegyver-tilalmi Egyezményt, valamint a 4 évvel ezelőtti amerikai-orosz megállapodás keretében kötelezettséget vállalt vegyifegyver-arzenáljának megsemmisítésére. A Vegyi- fegyver-tilalmi Szervezet megerősítette, szarint vagy ahhoz hasonló gázt vetettek be a szíriai Idlíb tartomány Hán Sejkún nevű településén április 4-én. (MTI) Ukrán hadgyakorlat a Krím közelében Kijev. „Hadüzenet nélküli háborúra” felkészítő hadgyakorlatot kezdett az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget közelében, a dél-ukrajnai Miko- laj iv megyében az ukrán hadi- tengerészet. A gyakorlatban egy tengerészgyalogsági zászlóalj mellett részt vesz a parti őrség tüzérsége és a légierő is. A katonák vízi akadályok felállítását, valamint rajtaütések végrehajtását gyakorolják. A kelet-ukrajnai Harkiv megyében a nemzeti gárdához tartozó gránátvetősök is gyakorlatoznak. (MTI) Venezuela: milliók tüntettek Maduro elnök bejelentette a Nemzeti Gárda félmillió civil tagjának felfegyverzésének tervét Milliók tiltakoztak Caracasban Maduro elnök politikája ellen (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Venezuelában milliók vettek részt az újabb kormányellenes tüntetéseken. Az ellenzék bejelentette, hogy az erőszakos összecsapások ellenére, amelyek már kilenc ember halálával jártak, folytatja megmozdulásait. Az ellenzékhez közeli Meganalisis közvélemény-kutató intézet szerdán országosan 6 millióra tette a Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók számát, mintegy 2,5 millióan a fővárosban, Caracasban vonultak fel. Egy 17 éves tüntető diákot fejbe lőttek a fővárosban, egy 23 éves egyetemista lányt pedig San Cristóbalban lőttek le. A rezsim egyik magas rangú tisztségviselője bejelentette, hogy a békésnek mondott tüntetők megölték a Nemzeti Gárda egyik katonáját a fővároshoz közeli San Antonio de los Altosban. Caracasban a rohamrendőrök mindent bevetettek annak érdekében, hogy a város különböző részeiből érkező menetek ne egyesülhessenek. A hatóságok több mint 400 embert vettek őrizetbe. A tüntetők új elnökválasztást és a bebörtönzött ellenzéki politikusok szabadon engedését követelik. Nicolas Maduro viszont a rendőrség elleni agresszióval vádolja a tüntetőket, és azzal, hogy boltokat rabolnak ki, ami miatt már több mint harminc embert letartóztattak. Kormánypárti szimpatizánsok mindeközben ellentüntetést tartottak Caracasban. Henrique Capriles ellenzéki vezető az újabb áldozatok ellenére további tömegtüntetésekre buzdított. Az évek óta válsággal küzdő országban a mostaniak az utóbbi három év legnagyobb demonstrációi, a kormányellenes tüntetők szerint ez Venezuela második függetlenségi napja. Az ellenzék az elnök távozását követeli, és előrehozott választásokat szorgalmaz. Madurót 2013-ban hat évre választották meg, Hugo Chá- veznek, a venezuelai szocializmus rákban elhunyt létrehozójának utódaként. Az elnök, aki erőszak szításával vádolta a tüntető ellenzéket, a hét elején bejelentette a Nemzeti Gárda félmillió civil tagjának felfegyverzésére vonatkozó tervet, amelyet azonnal elítélt az Amerikai Államok Szövetsége. Március végén a legfelsőbb bíróság előbb minden jogkörétől megfosztotta az ellenzéki többségű parlamentet és a mentelmi joguktól egyes képviselőket, majd a tiltakozások hatására visszavonta ezt a határozatát. A belpolitikai krízis mellett a hatalmas olajtartalékokkal rendelkező ország súlyos élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek kétharmadából hiány van a boltokban. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett. A venezuelai jegybank 2015 decembere óta nem közöl inflációs adatokat, de a Nemzetközi Valutaalap szerint hiperinfláció tombol az országban. Becsléseik szerint csak idén 1600 százalékos volt az áremelkedés. Egy washingtoni becslés szerint a venezuelai gazdaság 10%-ot zsugorodott tavaly. Hatalmas a hiány gyógyszerekből is, a szükséges gyógyszereknek csupán 3%-ával rendelkeznek. A szerdai tüntetéssel párhuzamosan váratlanul megszállták az ország hatóságai az amerikai General Motors Venezolana üzemét, amelynek nyomán lehetetlenné vált a termelés, járműveket foglaltak le és vittek el az üzem területéről. (MTI, index, Origó) A Kreml agytrösztje segítette Trump győzelmét Az orosz kormány egyik háttérintézménye 2016 nyarán tervet készített az amerikai elnökválasztások befolyásolására, írja 3 jelenlegi ás 4 egykori amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva a Reuters brit hírügynökség. Washington/Moszkva. Az információ bizalmas jellegére hivatkozva nevük elhallgatását kérő szakértők szerint a Kreml által alapított, egykori hírszerző főtisztek vezette Stratégiai Kutatások Oroszországi Intézete (RISS) a tanulmányban lényegében azokat a lépéseket vázolta fel, amelyek aztán a jelek szerint meg is valósultak. Az első dokumentum a legfelsőbb orosz vezetésnek célzott anyag volt még tavaly júniusban arról, hogy a Kreml hogyan indítson propagandatámadást a közösségi médiában az amerikai választók felé, hogy olyan elnökre szavazzanak, aki engedékenyebb lesz Putyinnal, mint Obama volt. Ehhez pedig az orosz állami tartalomgyártó egységeknek, mint a külföldre sugárzó Russia Today hírtévé vagy Sputnik hírügynökségnek is be kellett volna dolgozniuk a terv szerint. A második, októberi keltezésű tanulmányban az akkori közvéleménykutatások alapján elkerülhetetlennek vélték Hillary Clinton győzelmét, ezért azt javasolták, hogy az amerikai választások tisztaságának megkérdőjelezésével előre hiteltelenít- sék elnökségét. Talán véletlenszerű egybeesés, de ezután az amerikai szélsőjobboldalon széles körben terjedni kezdtek pletykák a készülő választási csalásról. Annyira, hogy kampányában maga Trump is előre csalásgyanút emlegetett. Mindezek egyébként némileg egybecsengenek az amerikai hírszerzés év elején nyilvánosságra hozott anyagával, ami szerint például a Russia Today és a Sputnik propagandaanyagai mellett a Putyin-párti bloggereket is ráküldték a Twitterre, hogy vonják kétségbe a várható Clinton-győzelem tisztaságát. Illetve Trumpról egy olyan ábrázolást kellett átültetniük az állam által pénzelt tartalomgyártóknak, mint akit tisztességtelen módon kezel minden hagyományos médiatermék. A Kreml 2016 tavaszán utasította a két említett médiumot, hogy pozitív hangvételű riportokat készítsenek Trump elnöki törekvéseiről. Az Obama-kormány alapvetően e két dokumentum alapján jutott arra a következtetésre, hogy Oroszország hamis híresztelésekből álló „fake news”-kampányt folytatott, és ki- bertámadásokat hajtott végre a Demokrata Párt csoportjai, illetve Clinton kampánystábja ellen. A tanulmányokat író intézetet a Reutersnek nyilatkozó amerikai kormányzati források közül öten is a Kreml házi kutatóintézeteként jellemezték. A tanulmányok írásakor az intézetet az orosz külföldi hírszerzéstől, az SZVR-től 33 évnyi szolgálat után altábomagyi rangban távozó Leonyid Reszetnyikov vezette. Reszetnyikov januárban távozott, utódj a az a Mihail Fradkov, aki 2004- 2007 között Putyin miniszterelnöke, utána pedig 2016 októberéig az SZVR igazgatója volt. Fradkovot gyakran emlegetik Putyin egyik lehetséges utódaként is. (MTI, index) Donald Tuskot hívei várták a varsói főpályaudvaron. Több mint nyolc órán át hallgatták ki lengyel ügyészek az Európai Tanács jelenlegi elnökét, akit tanúként idéztek be a katonai elhárítás hatásköri túllépéssel gyanúsított, két egykori főnökének az ügyében. A volt lengyel kormányfőt Jaroslaw Kaczynskinak, a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt nagyhatalmú vezetőjének legfőbb ellenfeleként tartják számon. Kaczynski azzal is vádolja Tuskot, hogy „erkölcsi felelősséget" visel a Szmolenszknél történt, és ikertestvére, Lech akkori államfő halálát is okozó 2010-es légi katasztrófáért. (TASR/AP) Tárgyalások a brexitről Brüsszel. Theresa May brit miniszterelnök meghívására Londonba látogat április 26-án és előkészítő megbeszélést folytat a Nagy- Britannia európai uniós kiválásáról (brexit) folytatandó tárgyalásokról Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - közölte Mina Andreeva bizottsági szóvivő. Junc- kert az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkének megindítását előkészítő londoni megbeszélésére elkíséri Michel Bamier, a kilépési feltételekről Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának az uniós bizottság által delegált vezetője. ANagy-Britahnia kilépésével 27 tagúra csökkenő unió intézményeinek vezetői közül Juncker a harmadik, aki Londonba látogat, hogy megbeszéléseket folytasson a kilépési tárgyalásokról. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke április 6- án, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pedig tegnap találkozott Theresa May miniszter- elnökkel. May kedden bejelentette, előrehozott választásokat kezdeményez, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A brit törvényhozás alsóháza szerdán jóváhagyta a parlamenti választások kiírását június 8-ára. Az Európai Unióban maradó huszonhetek vezetői április 29-én terveznek rendkívüli brexit csúcstalálkozót Brüsszelben. A kilépésről folytatott tárgyalások a brit választás után kezdődhetnek meg. (MTI)
