Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-03 / 78. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2017. ÁPRILIS 3. GYÓGYHÍREK- HIRDETÉS 13 A rákot okozó mutációk többségéért a balszerencse a felelős Világméretű vizsgálat erősítette meg, hogy a rákhoz vezető génmutációk nagyjából kétharmadáért a biológiai balszerencse a felelős, és a kialakulásuk zöme nem a környezethez vagy az életstílushoz kapcsolható. s a beteg bereked. Lehet, Hogy csak bizonyos időre, de lehet, hogy örökre. A sebészt minősíti, hogy hány olyan betege van, akinél műtét után rekedtség lépett fel. • Önnek hány ilyen páciense van? Kevesebb, mint egy százalék. Praxisom alatt három páciensem volt, akiknek károsodott az említett idegszála. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor a hangszalagok mozognak, közöttük elegendő hely marad a légzésre. Amikor beszélünk, a hangszalagok egymás mellett vannak, amikor lé- legzünk, a hangszalagok eltávolodnak egymástól. Ha az egyik hangszalag megbénul, a légzés akadályba ütközik, ám ha mindkettő mozdulatlanná válik, a bér teg képtelen lélegezni. Ezt a szövődmény tracheotómiával, vagyis légcsőmetszéssel kell megoldani. • Meddig tart egy pajzsmi- rigyműtét? Az én tapasztalatom szerint a beteg egyik nap bejön a kórházba, a második napon kerül sor a műtétre, s ha csak a pajzsmirigy felét kell eltávolítani, akkor a harmadik, ha az egészet, akkor a negyedik napon távozhat - persze ha nincsenek szövődmények. • Azt olvastam, hogy ön évente 70 műtétet végez. A szlovákiai viszonyokhoz képest ez sok vagy kevés? Ha valaki keveset vagy csak ritkán vezet autót, a környezet számára veszélyes lehet, mert nem magabiztos, hiányoznak az automatikus mozgások, és nem tudja a váratlan helyzeteket megoldani, így van ez a műtéttel is, főleg a pajzsmirigyműtéttel, mert az olyan struktúrákat, mint az idegszálak vagy a mellékpajzsmirigyek, gyakran nem lehet köny- nyen felismerni. Minél gyakrabban operál valaki, annál jobb, ügyesebb, biztonságosabb, annál kevesebb a szövődmény. Angliában, ahol vezető orvosként (consultant) dolgoztam, pajzsmirigyet önállóan csak olyan sebész műthetett, aki évente 25 és több ilyen operációt végzett. Ilyen tekintetben az évi 70 műtét elég rendes szám. • Ezenkívül még milyen műtéteket végez? Orr-fiil-gégészeti daganatos betegségeket, mint például nyelőcső-, gége- és nyelvrákot, a szokásos fül-, nyak- és orrműtéteket, aztán orr-, torok- és mandulaműtéteket, továbbá fülplasztikát, dobhártyaplasztikát, néhány középfülműtétet, külső orrműtétet, beleértve az orr esztétikai műtétjeit, orrsövény-műtétet, endoszkóp segítségével orrüreget, hangszálakat, nyálmirigyeket és másokat műtök. • Két év után hazatért Angliából. Miért? A családommal együtt jól érzem magam Szlovákiában. Elég érdekes és sok munkám van. Itt él a családom, a barátok, szóval otthonosabban érzem magam Szlovákiában. Sok betegem van. A jövedelem ugyan alacsonyabb, mint külföldön, de az elmúlt években azért volt némi fizetés- emelés. • Összehasonlítva az angliai állapotokkal, milyen a szlovákiai kórházak felszereltsége? A mi osztályunk a vezetésnek köszönhetően eléggé jól felszerelt. A különbség az, hogy Angliában, amikor például daganatos beteget kezeltünk, folyamatosan rendelkezésünkre állt dietetikus, logopédus, specializált nővér. Szlovákiában kisebb szakembercsapattal dolgozunk, ami mondjuk fej- vagy nyakrákot követő funkciós zavarok kezelésében rosszabb eredményekhez vezet. Vannak osztályok, ahol gond van a nővérekkel és az egyéb kisegítő személyzettel, akik rosszul fizetettek, túlterheltek, s ez gyakran kiégéshez, később pedig a kórház elhagyásához vezet • Az interneten különféle „biztos" módszerek terjednek, amelyekkel állítólag műtét nélkül meg lehet szabadulni a pajzsmirigyen lévő csomótól... Ismert például az úgynevezett radiofrekvenciós ablációs módszer. Lényege, hogy a göbbe elektromos áramot fejlesztő tűt szúrnak, és ez az energia megsemmisíti a göböt. A mindennapi gyakorlatban nem nagyon elterjedt ez a módszer. Ami a pajzs- mirigyműtétet illeti, fontos, hogy olyan sebészt találjunk, akinek megfelelő tapasztalata van. Pozsonyban például több olyan munkahely van, ahol ilyen műtétet végeznek, de csak 1-2, ahol nagyobb számban. Ha az orvos évente mindössze 5 ilyen műtétet végez, gyakrabban fordulhatnak elő szövődmények. Az én szakterületem az orr-fül-gégészeti műtét, azon belül pedig a hangszálműtét. A hangszálakon látom a pajzsmirigyműtét szövődményeinek nyomait. A betegnek az a legfontosabb, hogy ott műtsék meg, ahol kellő számú operációt végeznek, és az eredményeket meg is tudják mutatni. Nekem minden betegről pontos információim vannak, táblázatba rendezem őket, feljegyzéseket végzek a műtétről, az esetleges szövődményekről. Ezek nem kitalált vagy vélt, hanem pontos és ellenőrizhető számok, a korszerű gyógyászat ugyanis elsősorban a nyilvántartásról szól. Azt bárki mondhatja, hogy ha ő műt, soha nincs szövődmény, ám ezt be is kell bizonyítani. Sokak szerint amit a sebész a műtétek számáról mond, azt el kell osztani, a szövődmények számát pedig meg kell szorozni kettővel. A mi adataink viszont pontosak. n Minél gyakrabban operál valaki, annál jobb, ügyesebb, biztonságosabb, annál kevesebb a szövődmény. • Amikor az orvos közli a beteggel, hogy a műtét elkerülhetetlen, ez végleges, megváltoztathatatlan döntés, vagy van esélye arra, hogy más szakembert is megkérdezzen? Mi a véleménye erről a lehetőségről? Egyértelmű, hogy ezt támogatom. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban ez normális dolog. A diagnosztika és a kezelés szempontjából néha nem egyértelmű a helyzet. A betegnek vagy műtétet, vagy nem műtéti kezelést ajánlanak például rák esetében, s mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Ha nem tud dönteni, segít, ha más szakember véleményét is kikéri, aki segíthet neki a döntés meghozatalában. Ez az úgynevezett másodvélemény intézménye, amit Szlovákiában nem térít a biztosító. Jó lenne, ha az orvos felhívná a beteg figyelmét erre a lehetőségre. Én már többször javasoltam másodvélemény kérését. Nálunk viszont ez még szokatlan. Ha másik véleményért küldöm a beteget, gyakran azt hiszi, hogy meg akarok tőle szabadulni. Szerintem az orvosi másodvélemény kérésének Szlovákiában is elfogadott szakmai eljárássá kellene válnia. Kovács Ilona Az egészségügyi szakemberek gyakran hivatkoznak arra, hogy a tumorok kialakulása a helytelen táplálkozással, a testmozgás hiányával vagy a szülőktől örökölt hibás génekkel magyarázható. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem tudósai, Bert Vogelstein és Cristian Tomasetti azonban egy 2015-ös vizsgálat során a szövetek regenerálódásában találtak magyarázatot a rák kialakulására. A kutatók akkor csak az amerikai lakosságra fókuszálták a vizsgálatukat, és kimutatták, hogy a rákot okozó mutációk kétharmadát a sejtosztódás során fellépő véleden hibák váltják ki, ami kívül esik az emberi befolyáson. A Science című tudományos folyóiratban közölt mostani tanulmányuk elkészítésekor a páros a világ 69 országára kiterjedően vizsgálta a rákos megbetegedések előfordulását. A 4,8 milliárd embert - vagyis a bolygó népességének kétharmadát - lefedő elemzés során a kutatók egy sor különböző környezeti tényezőt vettek számításba a tumorok kialakulását illetően, míg az Egyesült Államokra vonatkozó korábbi tanulmányukban a környezeti tényezők viszonylag szűk körével volt dolguk. A mostani vizsgálatuk során 32 ráktípushoz kapcsolódó mutációkat elemeztek, és megállapították, hogy az esetek 66 százalékában a sejtosztódás során bekövetkező véleden hibák, 29 százalékban a környezed hatások és az életmódbeli tényezők, 5 százalékban pedig az öröklött gének a felelősek a mutációkért. A hasnyálmirigyrákot okozó mutációk 77 százaléka írható például a biológiai balszerencse, 18 százaléka a környezeti és életmódbeli tényezők, úgy mint a dohányzás, és 5 százalékuk az öröklött gének számlájára. A prosztata-, az agy- vagy a csontrák esetében a mutációk több mint 95 százalékát okozzák a sejtosztódás során fellépő véleden hibák. A tüdőrák esetében azonban más a helyzet: ilyenkor a mutációk 65 százaléka a környezeti tényezőkre, elsősorban a dohányzásra, 35 százalékuk a balszerencsére vezethető vissza. Az öröklött tényezők pedig nem játszanak szerepet a tüdőrák kialakulásában. „Azt reméljük, hogy ez a kutatás vigaszt nyújt annak a több millió páciensnek, aki annak ellenére rákkal küzd, hogy szinte tökéletes életet él, vagyis nem dohányzik, kerüli a fényvédők nélküli napozást, egészségesen táplálkozik, rendszeresen sportol, egyszóval minden olyat megtesz, amiről jelenleg úgy véljük, hogy a rák megelőzését szolgálja, de még így is megbetegedett” - húzta alá Vogelstein. „Nekik meg kell érteniük, hogy az a rákripus, amelyben szenvednek, nem volt megelőzhető” - tette hozzá a szakember. (MTI) • A HÓNAP TÉMÁJA • GyÓGYHÍREK Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • 10 kérdés Major Tímea fitneszbajnoknak • Mozogjunk, de okosan, mértékkel • Gerincferdülés: mindenfajta mozgás hasznos • Milyen legyen a krónikus beteg otthoni környezete? • Babát szeretnék, de félek a trombózistól • A gyógyszerszedéstől függ a kezelés hatása Április 6-án keresse kedvenc 111 n y/\ napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ J 3ZA_/ UJSZÓ Ne hagyja, hogy az óraátállítás megzavarja alvását! lehetőségeink és korlátáink is egyben 10 KÉRDÉS Major Tímea FITNESS-BAJNOKNAK
