Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám, csütörtök

6 KÜLFÖLD 2017. április 20. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Terroristákat lőttek le orosz területen Brit vokscsata megszavazva Juncker: a brit előrehozott választás után kezdődhet a valódi tárgyalás a brit kilépésről Theresa May a brit törvényhozás alsóházában. Tegnap csatát nyert. (Sita/ap) Moszkva. Két, terrortámadások előkészítésével gyanúsított sze­mélyt „semlegesített” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Moszkvától keletre fekvő Vlagyimiri megyében. A két, közép-ázsiai származású gyanúsított az őrizetbe vétel so­rán fegyveres ellenállást tanúsí­tott. Mindketten kapcsolatban álltak nemzetközi terrorszerve­zetek toborzóival, érdeklődést mutattak a robbanószerkezetek összeállítása iránt, és „kifejezték készségüket, hogy terrortámadá­sokat hajtsanak végre az Orosz- országi Föderáció területén”. A 26 és 30 éves gyanúsítottnál po­kolgépek előállítására alkalmas összetevőket és egy AK-47-es gépkarabélyt találtak. -(MTI) Trump szigorítja a munkavállalást Kenosha. Donald Trump ame­rikai elnök elrendelte a jól kép­zett külföldiek Egyesült Álla­mokba vonzását elősegítő mun­kavállalási vízumok program­jának felülvizsgálatát, mert azt szeretné, hogy az amerikai cé­gek elsősorban amerikai mun­kaerőt alkalmazzanak. Az elnök felhívta az ilyen vízumot kül­földi munkavállalói számára rendszeresen kérő technológiai, illetve a munkaerő-kihelyezést alkalmazó cégek figyelmét arra, hogy változások várhatók a ví­zumprogramban. (MTI) Venezuela elnöke és az államcsíny Caracas. Nicolás Maduro ve­nezuelai elnök kijelentette, „ál­lamcsínyre való felbujtás” miatt eljárást kell indítani az ország 2015 óta ellenzéki többségű par­lamentjének elnöke, Julio Bor­ges ellen. Az ország szocialista államfője szerint Borges meg­sértette az alkotmányt azzal, hogy „nyíltan államcsínyre szó­lította fel a fegyveres erők tagja­it”. Julio Borges valójában arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy tartsák magukat az alkot­mányhoz, és engedjék békésen felvonulni az ellenzéket. (MTI) Mégis maradhat a székely zászló Bukarest. Elutasította a buka­resti képviselőház a zászló- és himnusztörvény módosításáról szóló törvényhozói kezdemé­nyezést, amely elfogadása esetén ellehetetlenítette volna a székely zászló kitűzését, illetve a székely himnusz megszólaltatását, nem­csak közintézményekben, ha­nem az ország egész területén. A tervezet célja az volt, hogy be­tiltsa a Románia által el nem is­mert államok, vagy „az országon belüli hivatalosan el nem ismert régiók” zászlóinak kitűzését, il­letve az „alkotmányellenes, szegregációs célokat követő en­titások” himnuszának megszó­laltatását. A törvénymódosítást tavaly februárban kezdemé­nyezte 58 szociáldemokrata és liberális törvényhozó. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. Hatalmas többséggel jóváhagyta tegnap a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parlamenti választások kiírását június 8- ára.Theresa May kormányfő szerint a parlamenti választás „nem új népszavazás lesz" a brit EU-tagságrél. A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel jóváhagyta tegnap a brit törvényhozás alsóháza az előre­hozott választások kiírását június 8- ára. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak. A brit kor­mányfő kijelentette: azért döntött „hosszas vonakodás” után a válasz­tások kiírásáról, hogy a konzervatív párti brit kormány - ha újjáválasztják - az új választói felhatalmazás birto­kában a lehető legerősebb tárgyalási pozícióból kezdhesse el a brit EU- tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot. Ugyanis az utób­bi időszakban azt tapasztalja, hogy az ellenzék a többségi választói döntés ellenében megpróbálja akadályozni a brexit folyamatát, és ezért vált szük­ségessé a kormány számára az új vá­lasztói mandátum. Theresa May sze­Belgiumban is körözték a Franciaországban őrizetbe vett feltételezett dzsihádisták egyikét, aki a gyanú szerint társával együtt merényletet tervezett a vasárnapi francia elnökválasztás előestéjén. Párizs/Brüsszel. „Clement Baurt ki akarták hallgatni, de annak nincs nyoma, hogy 2015 vége óta járt vol­na Belgiumban” - közölte a vádha­tóság szóvivője a kedden őrizetbe vett dzsihádisták egyikéről. A belga hatóságok együttműködtek a francia társszervekkel Baur megtalálásában. A francia hatóságok két feltételezett dzsihádistát vettek őrizetbe kedden Marseille-ben, akik a gyanú szerint merényletre készültek a vasárnapi Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet fegyveresei mustár­gázt vetettek be az észak-iraki Moszulban egy iraki egység, valamint ausztrál és amerikai katonai tanácsadóik ellen. Moszul. Az amerikai CBS News beszámolója szerint a gáztámadás miatt 25 iraki katonát kellett egész­ségügyi ellátásban részesíteni. A ta­nácsadóknak nem esett bajuk, amit Malcolm Tumbull ausztrál kor­mányfő is megerősített. Elmondta, hogy az ausztrál katonák tanácsadó­ként működtek az iraki katonák mel­lett. Az amerikai védelmi miniszté­rium szerint a támadás nem érte el célját. A vegyi fegyverek bevetése azt jelzi, hogy a dzsihádista fegyve­resek kétségbe vannak esve, mert nem képesek megtartani állásaikat az iraki hadsereg offenzívájában. Az Iszlám Állam két nap leforgása alatt rint ez az ellenzéki hozzáállás külö­nösen feltűnő azóta, hogy a kormány a múlt hónapban bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyé­nek aktiválását, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság meg­szűnéséhez vezető folyamatot. Az új felmérések alátámasztják May reményét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felméréssorozatában ki­mutatta, hogy jelenleg a választók 43%-a voksolna a konzervatívokra, 24%-uk a legnagyobb ellenzéki erő­re, a Munkáspártra, 11% pedig a Li­berális Demokratákra. Ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvé­nyesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Ez azt is jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfö­lénye az összes többi frakció együt­tes létszámához képest 114 főre bő­vülne a jelenlegi 17-ről. A „valódi politikai” tárgyalások a június 8-ai brit előrehozott választás után kezdődhetnek meg az Egyesült Királyság uniós kiválásáról (brexit) - tolmácsolta Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testületet vezető Jean- Claude Juncker szavait. Juncker előtte telefonon beszélt Theresa May kormányfővel. Szkínász hangsú­elnökválasztás előestéjén. A gyanú­sítottak mindketten francia állam­polgárok, lakásukon 3 kilogramm TATP típusú robbanóanyagot, egy géppisztolyt, két pisztolyt, egy grá­nátot, lőszert találtak, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet zászla­ját és egy újság címlapját az egyik el­nökjelölt fényképével. Az elnökvá­lasztás négy legfontosabb jelöltjét, Francois Fiiion konzervatív jelöltet, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökét és a centrista Emmanuel Macront is tájékoztatták a titkosszolgálatok arról, hogy táma­dást tervezhetnek ellenük. Marine Le Pen és-Emmanuel Macron környe­zete elárulta, hogy az őrizetbe vett személyek fotóit megkapták a jelöl­tek biztonsági szolgálatai. (MTI) most másodszor vetett be vegyi fegyvereket. Egy iraki tiszt elmon­dása szerint korábban a dzsihádisták klórral töltött lövedéket lőttek ki Moszul nyugati részére. A katoná­kat gázmaszkokkal és más eszkö­lyozta, a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna. A szak­értők korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén meg­kezdődhetnek. A bizottság a benn­maradó „huszonhetek” vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követő­en tesz majd javaslatot az egyezteté­sek megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő ta­nácsnak is jóvá kell hagynia. Semmiképp nem maradhat Lon­donban az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség az Ankara/Strasbourg. A török Legfőbb Választási Tanács (YSK) tegnap visszautasította az elnöki rendszerről szóló vasárnapi nép­szavazással kapcsolatban benyúj­tott ellenzéki panaszokat. Az al­kotmánymódosítást ellenző ke- malista Köztársasági Néppárt (CHP) kedden a népszavazás ér­vénytelenítését kérvényezte az YSK-nál, mivel állításuk szerint a testület 2,5 millió pecsét nélküli borítékot és szavazócédulát érvé­nyesnek fogadott el a voksok összesítésénél, ami befolyásol­hatta a referendum kimenetelét. Erdal Aksünger CHP-alelnök kedden arról beszélt, hogy a sza­vazóhelyiségként szolgáló 57 ezer iskola közül 10 900-ból érkezett panasz hozzájuk. zökkel látták el hasonló támadások esetére. Marija Zaharova orosz kül­ügyi szóvivő szerint rendszeressé vált a vegyi fegyverek használata a terroristák által Moszulban, még a békés lakosság ellen is bevetik őket. Egyesült Királyság uniós kilépését (brexit) követően - szögezte le Mar­garítisz Szkínász. A szóvivőt David Davis brit miniszter azon kijelenté­séről kérdezték, miszerint a két uniós ügynökség esetleges költözése még vita tárgyát képezi, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság. Szkínász hangsúlyozta, hogy az uni­ós ügynökségeknek az Európai Unió területén kell működniük. London­nak nem lehet szava a költözésben, az Egyesült Királyságnak mindössze az a feladata, hogy megkönnyítse a fo­lyamatot - fogalmazott. Az adatok teljes feldolgozottsá­gát követően a szavazók 51,41 %-a igennel, 48,59%-a nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amely­nek révén megszűnne a miniszter- elnöki tisztség, és a kormányfő ha­táskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két sza­vazótábor közötti voksok különb­sége 1,379 millió. A halálbüntetés esetleges vissza­állítása Törökországban össze­egyeztethetetlen lenne az ország európa tanácsi tagságával - közöl­te Yves Cruchten, a nemzetközi szervezet Parlamenti Közgyű­lésének jelentéstevője. A jelentés­tevő arra emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Ta­nács 47 tagországának egyikében sincs halálbüntetés. (MTI) Moszulban Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák tavaly október 17-én indítottak támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen, amelyet 2014-ben rohantak le a szél­sőségesek, és ahol vezetőjük, Abu Bakr al-Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam „kalifá- tusát”. Az iraki hadsereg januárban visszafoglalta Moszul keleti felét, jelenleg pedig a város nyugati részét ostromolja, amelynek nagyjából fe­lét már sikerült ellenőrzése alá von­ni. Az iraki hadsereg új pontonhidat nyitott Moszultól délre a Tigris fo­lyón a nyugati városrészekben zajló összecsapások elől menekülők szá­mára, miután a heves esőzések ki­váltotta áradás elvágta útjukat a múlt héten. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága (UNHCR) szerint a köz­lekedési eszközök hiánya ellenére az elmúlt négy napban 20 ezren me­nekültek el Moszulból. (MTI) Francia terrorkockázat Kérdéses török voksok Mustárgázt vetettek be a dzsihádisták Összesen mintegy 330 ezren hagyták már el az ostromlott várost (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents