Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-06 / 81. szám, csütörtök

Genetika WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP0VASARNAP.COM ■ WWW.VASARIMAP.COM AHONAPTEMAJA GÉNJEINK lehetőségeink és korlátáink is egyben Sokszor halljuk, hogy fogsorunk egészsége, csípőnk mérete nagymértékben életvitelünktől függ. De mi van akkor, ha felmenőinknek sem volt keskeny csípőjük, nádszálvékony lábuk, és mi még rendszeres mozgás, étrendbeli korlátozások árán sem tudjuk elérni a megálmodott alakot? N éhány kérdé­sünkre a ge­netika, vagyis az örökléstan, a gének variációjának tu­dománya adhat választ. A genetika mindazt a kódot jelenti, amit még szüle­tésünk előtt molekuláris szinten megkapunk. Sok érdekes információt tud­tunk meg dr. Tóth Tar Éva humángenetikustól, a po­zsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kará­nak doktorandusz hallgató­jától. Valójában mi a genetika? Miért felelősek a génje­ink? A gén egy tulajdonság átörökítéséért felelős egy­ség. Minden testi tulajdon­ságunkat valamilyen gén, illetve több gén is befolyá­solhatja. Vannak betegsé­gek, melyek egy hibás gén mutációja által egyértelmű­en felszínre kerülnek. Ilyen esetben bizonyos terápiák­kal csak a beteg életminő­ségén tudunk javítani. Melyek azok a tulajdon­ságok, amelyek öröklöt­tek? A derékbőséget vagy az allergiát is örökölhet­jük? Minden tulajdonságunk öröklött, legyen szó a szemszínről, a hajszínről, a testmagasságról, de akár a derékbőségről. Termé­szetesen belső tulajdonsá­gokat is ide sorolhatunk, amire a környezet nagy hatással van. Lássunk egy példát: a zenei hallásra való hajlam csak akkor bontakozik ki, ha pl. a gyer­mek zeneiskolába jár, de az ellenkezője is igaz: ha nem született ilyen adott­sággal, gyakorlással még kifejleszthető. Ugyanez vo­natkozik az egyes betegsé­gekre is, mint pl. a magas vérnyomásra, az allergiára, a cukorbetegségre. Leg­gyakrabban a gének köl­csönhatása és a környezet is formáló erővel bír, pél­dául a terhesség lefolyása, később a kulturális környe­zet, a táplálkozás vagy akár a környezet, amelyben az emberéi. Korlátokat is szabhat­nak a gének? Ha nincs jó zenei hallásom, valószí­nűleg nem lesz belőlem zongorista, vagy esetleg lehet, de jóval többet kell gyakorolnom? Igen, korlátokat is szab­nak. Tehát ha valakinek nincs jó hallása, de nagyon sokat gyakorol, akkor zene­ileg fejleszthető, viszont ha nem jó a memóriája vagy rövidek az ujjai, akkor sok­kal nehezebb lesz jó ered­ményeket elérnie, ám így sem lehetetlen. Ez is, mint minden az életben, több tényezőtől függ. Mekkora a valószínűsége annak, hogy cukorbeteg lesz az, aki hajlamos a hízásra, vagy családtagjai között több cukorbeteg van? Nehezen számíthatnánk ki ennek a valószínűségét, mivel tipikusan többfakto- ros betegségről van szó, ami azt jelenti, hogy kiala­kulásáért több génmutá­ció felelős. Ezek bizonyos hajlamot kialakítva a kör­nyezeti hatásokkal együtt (pl. helytelen táplálkozás, dohányzás, mozgássze­gény életmód, stressz) okozzák a betegségeket. Ha a családban többen is szenvedtek/-nek bizonyos betegségekben, ez intő jel arra, hogy a genetikai kód hordozza a hajlamot. Mennyire függ az egész­ségünk életvitelünktől és genetikai kódoltságunk- tól? Az arányt nem könnyű meghatározni, de segíthet a személyre szabott terá­pia, aminek a molekuláris diagnosztika az alapja. A különböző korszerű mo­lekuláris eljárások segítsé­gével elkészítik az ember genetikai térképét, amiből kiolvassák, hogy milyen betegségekre lehet hajla­mos a jövőben. Ily módon nagyobb hangsúlyt helyez­hetünk a megelőzésre, és a 4 Egészség EXTRA 2017. Április m MHHHnHHMHHHHMHHMiHMM

Next

/
Thumbnails
Contents