Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-08 / 56. szám, szerda
6 | RÖVIDEN Felújítják az Anna Frank Házat Amszterdam. Két évig tartó felújításnak vetik alá az Anna Frank Házat. Az amszterdami intézmény a munkálatok alatt is fogadja a látogatókat. Új bejáratot alakítanak ki, továbbá egy olyan új teret, amelyben a fiataloknak szóló programok kapnak helyet, és bővebben akatják bemutatni a második világháborús történelmi környezetet a házban, ahol a naplójáról ismert zsidó lány családjával bujkált. A ház igazgatója szerint azért fontos mélyíteni a történelmi kontextust, mert sok 25 év alatti látogató érkezik az Európán kívüli országokból, és ők kevésbé ismerik a kontinens történelmének e fejezetét. A múzeum tavaly 1,2 millió látogatót vonzott. (MTI) Oroszországban 16+-OS a musical Moszkva. Csak a 16 éven felüliek nézhetik meg a Disney filmstúdió A szépség és a szörnyeteg című új zenés filmjét Oroszországban -jelentette be tegnap az orosz kulturális minisztérium, azzal indokolva a döntést, hogy egy meleg karakter is szerepel a mese élőszereplős változatában. A szaktárca az után döntött a 16- os korhatár elrendeléséről, hogy Vitalij Milonov ultrakonzervatív politikus a film betiltásáért indított petíciót. Az elmúlt napokban egyébként egy alabamai autós mozi is úgy döntött, hogy nem fogja vetíteni a produkciót, amelyben Emma Watson alakítja a fiatal lányt, aki beleszeret a sötét titkokat rejtegető szörnybe (Dan Stevens). (MTI) George Michael halálának oka London. Szívbetegség okozta az 53 éves korában elhunyt George Michael halálát a tegnap közzétett végleges halott- kémi vizsgálati jelentés szerint. A popsztárt karácsony első napján, az angliai Oxfordshire megyében lévő otthonában érte a halál. Menedzsere akkori közlése szerint halálát hirtelen szívmegállás okozta. A részletes vizsgálati jelentés szerint az énekes halálának elsődleges oka elégtelen szívműködéshez vezető kitágulásos szívizomelfajulás volt, amelyhez egyéb szív- és májfunkciózavarok is járultak. Mivel a haláleset természetes okokból következett be, azaz idegenkezűség gyanúja nem merült fel, a hivatalos vizsgálat lezárult. (MTI) KULTÚRA 2017. március 8.1 www.ujszo.com Akiknek nem adnak randitanácsot a színes magazinok: Endre (Morcsányi Géza) és Mária (Borbély Alexandra), a Testről és lélekről két főszereplője (Képarchívum) Szarvasokkal álmodok Nincs Enyedi Ildikó filmjében korszakos nóvum - de nincs benne egy üres pillanat sem Mária és Endre álombéli alteregói (Picur és Góliát) ALMÁSI SÁRA Van kegyetlenség is, kegyelem is Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Berlinale-fődijas filmjében, amelyet néhány napja vetítenek a magyarországi mozik. Érzelemgazdag, finomra hangolt alkotás egy nő és egy férfi egymás felé mozdulásáról, akiknek nem adnak randitanácsokat a színes magazinok. Van benne beteljesülés is - olyan, amilyet a két főszereplő személyisége determinál. Az első jelenetben havas-ködös téli tájon járunk, azt látjuk, ahogy az óvatos elszántsággal közeledő szarvasbika elfoglalja helyét a riadt elfogadással moccanó ünő mellett. Aztán rögtön egy húsipari oktatófilm képsorait engedi ránk a rendező: végigjár uk a vágóhíd stációit, ahogy az utolsó pillanatban beletörődéssel a kamerába bámuló névtelen szarvas- marha zsigerekké, vérré, tőkehússá alakul át. Másodosztályú termékké, mert a vállalathoz frissen kiküldött minőségellenőr szigorúan a szabályok szerint jár el. Nem is tudna másként: a harminc körüli Rácz Mária (Borbély Alexandra) szinte autista, a maga egyszemélyes világában él, a kapcsolat- teremtés a környezetével komoly erőpróba a számára. A múltjáról semmit nem tudunk meg, csak gyerekkori pszichológusa (Jordán Tamás) tűnik fel a filmben, aki szabadulna túlkoros támogatottjától, mert nem érzi kompetensnek magát, hogy a felnőtt élet kérdéseiben adjon tanácsot. Endre (Morcsányi Géza), a vágóhíd gazdasági igazgatója talán többet is élt a kelleténél, de már jó ideje feladta, kiszállt a nemek játszmájából. Vágyai azért még lennének - a szikár, idősödő, fél kaijára béna férfi éhes szemmel követi a női alkalmazottakat, és a pillantása Márián is megakad. Kettőjük egymás felé mozdulása a süketek és némák párbeszédére emFILMKOCKA Testről és lélekről ■ Színes magyar játékfilm, 2017,116 perc ■ Rendező: Enyedi Ildikó ■ Forgatókönyvíró: Enyedi Ildikó ■ Operatőr: Herbai Máté ■ Szereplők: Borbély Alexandra, Morcsányi Géza, Schneider Zoltán, Nagy Ervin, Tenkí Réka, Jordán Tamás, Békés Itala A film előzetesét megnézhetik az ujKo.com-on. lékeztet: hol Mária képtelen reagálni Endre gesztusaira (aztán otthon sótartókkal, régi Lego-figurákkal tervezi meg a „sikeres” beszélgetést), hol a férfi értelmezi (illetve súlyozza) félre a nő ügyetlen válaszait. A kezdeti tapogatózás akkor válik elszá- nássá, amikor elszabadul a kis vállalati groteszk (valaki ellopja a nem egészen legálisan tartott búgatóport), a személyiségrajzzal megbízott pszichológusnő (Tenki Réka) előtt pedig kiderül, hogy Mária és Endre éjszakánként közös álmot lát: élelmet kereső szarvasok a téli erdőben... Persze, van az úgy, hogy az elszánás is kevés, hogy levetkőzzük a félelmeinket, visszahúzzuk a tüskéinket. Ilyenkor marad a csoda. Enyedi Ildikó tizennyolc év kihagyás után leforgatott nagyjátékfilmje kapcsán rendre azt nyilatkozta, egyszerű történetet mesél el, egyszerű szerelmes filmet készített. Es valóban: nincs a Testről és lélekrőlben korszakos nóvum, filmnyelvi újítás (sőt, megkockáztatnám, még egy kis retrófílinget is hoz magával). Az viszont vitathatatlan, hogy a közel kétórás játékidőben a feszes dramaturgiának, a viszonylag rövidre vágott jeleneteknek köszönhetően nincs egy üres vagy öncélú pillanat; a két főszereplő fokozatosan kibomló, a film nagy részében egymástól külön futó, majd egymás mellé/egymásba rendeződő mikrokozmoszára különleges érzelmi töltetet, lehetséges jelentésrétegeket vetítenek rá a „párhuzamos világok” (a mindennapi realitás és az álmok) képei. Mindenképpen magunkkal visszük a moziból a kegyelem érzését, a film szívvel teremtett, kesernyésen gyengéd humorát; Borbély Alexandra arcát, ahogy finom rezdülésekkel is nagy érzelmi amplitúdókat mutat meg; Morcsányi Géza sóvár pillantását... És persze Laura Marling What He Wrote című dalát (amelyből Enyedi Ildikónak köszönhetően valószínűleg generációs szerelmes sláger született). A megvalósított álmokat, a sikereket, a győzelmeket gyakran látjuk az újságok hasábjain. Mindezt azonban megelőzi az álmodozás, a tervezés, a rákésziilés, és, bizony a sok-sok álomból, a nagy tervekből nem mindig sikerül minden. De mi len a meg nem valósult álmainkkal! Kudarcként éltük me vagy a mai napig is dédelgetjük őket! Beszéltünk róluk azóta valakinek! Esetleg gondoltunk arra, hogy y nem valósult, nem valósítonu Kedves Olvasó! Fogadja szeretenel vasárnapLélek - a Belső Valóság szerzőinek írásait, őszinte beszámolóit, riportjait ebben az ismeretlen témakörben! Beszéljünk róla! Keresse az újságárusoknál! fa
