Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-03 / 52. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017. március 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Újra Palmürában a szír kormányerők Damaszkusz. Az orosz légierő támogatása mellett tegnap bevonultak a szíriai kormányerők az ókori romjairól nevezetes Palmüra város területére - közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A hadsereg katonái a város nyugati szektorában foglaltak el állásokat az Iszlám Állam fegyvereseitől, a katonák bevették a város peremén fekvő régi citadellát is. A szélsőségesek először 2015 májusában foglalták el a sivatagi települést, ahol műemlékeket semmisítettek meg, és tömeges kivégzéseket hajtottak végre az ókori amfiteátrumban. (MTI) Két feltételezett terroristát fogtak el Berlin. Elfogtak Németországban két feltételezett szíriai terroristát, egyiküket háborús bűncselekményekkel is gyanúsítják. Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes hatóság szerint mindkét gyanúsított az al-Kaida terrorhálózat szíriai szárnyaként számon tartott Fatah as-Sám tagja volt. Egyiküket, egy 35 éves férfit azzal is gyanúsítják, hogy 2013 márciusában részt vett a szír kormány 36 alkalmazottjának lemészárlásában. (MTI) Malajzia lépése Észak-Korea ellen Kuala Lumpur. Malajzia úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági megfontolásokból jövő hétfőtől megszünteti az észak-koreaiakra vonatkozó vízummentességet. A döntés összefügg azzal, hogy február 13-án a Kuala Lumpur-i repülőtéren meggyilkolták Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor féltestvérét, Kim Dzsong Namot. A hatóságok egyúttal úgy döntöttek, hogy szabadon engedik az ügyben őrizetbe vett észak-koreai Ri Dzsong Csőit, mert nincs ellene elégséges bizonyíték. A férfi - akit négy nappal a gyilkosságot követően vettek őrizetbe - máris szabadulhat. A gyilkosság miatt viszály bontakozott ki Malajzia és Eszak-Korea között. (MTI) LMP: népszavazás Paks bővítéséről Budapest. A paksi atomerőmű bővítésének (Paks 2) megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be tegnap a Nemzeti Választási Irodának az LMP. Szél Bernadett társelnök elmondta: a céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, de ha kell, annál tovább is. A politikus közölte: meg kell változtatni az alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot ítjanak ki ebben a kérdésben, emlékeztetve, az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak ajog- szabályon. A baloldal pártjai felsorakoztak az ügy mögé, az MSZP, a DK, az Együtt segíti az aláírásgyűjtést, ha elindul. (MTI) Északírek: megoszt a brexit Az északír Sinn Féin nem támogatja a brexitet, a britpárti unionisták kilépnének az EU-ból ÖSSZEFOGLALÓ Belfast. Előrehozott választásokat tartottak tegnap Északírországban. Január elején robbant a bomba: lemondott az azóta már vissza is vonult miniszterelnök-helyettes. Martin McGuinness (Sinn Fáin) így akarta kikényszeríteni Arlene Foster (Demokratikus Unionista Párt, DUP) miniszterelnök lemondását. Észak-írországban semmi sem a hagyományos módon működik. A katolikusok és protestánsok, más néven az elszakadáspárti ír köztársasági nacionalisták és a britpárti unionisták 30 évig tartó polgárháborújában 3500 ember halt meg. A gyűlölködést, legalábbis papíron, az 1998-as nagypénteki egyezmény zárta le. Az egymással harcoló felek kimerültek, így nem volt nehéz megérteniük: mivel a protestánsok alig vannak többen a katolikusoknál, fő politikai pártjaik pedig vallási alapon szerveződtek, így Észak-írország kormányzásában egymásra vannak utalva, vagyis kizárólag katolikusokból vagy protestánsokból kormány nem alakulhat. 1998 óta a miniszter- elnök mindig unionista, helyettese pedig köztársasági volt. Leegyszerűsítve: akik 1998 előtt egymásra lőttek a barikád két oldalán, azok onnantól kezdve egy kormányban dolgoztak. Visszatérve a január elején történtekhez: a köztársasági Martin McGuinness azért akarta lemondatni saját távozásával az unionista miniszterelnököt, mert évekkel ezelőtt, üzleti ügyekért felelős államtitkárként szerepe volt a fíítőanyagforrások használatának ösztönzését célzó programban. Ez amiatt problémás, mert a program súlyos visszaélésekre adott lehetőséget. McGuinness lemondása után pár nappal Arlene Foster mandátuma automatikusan megszűnt, így kiírták a választást. A két nagy párt olyan sarkalatos kérdéseket ítél meg ellentétesen, mint a brexit (a DUP támogatta, a Sinn Féin ellenezte), az azonos neműek házassága (a DUP ellenzi, a Sinn Féin támogatja), valamint értelemszerűen a Sinn Féin által támogatott ír nyelvtörvény. A brexittől való félelmek meghatározzák a kampányt. Az Egyesült Királyságban csak London és Skócia szavazói támogatták az északíreknél (55,8 %) nagyobb arányban az Európai Unióban való maradást. Az Európai Unió ellenezné, ha az Egyesült Királyság kilépése a „kemény határok”, azaz a korábban jellemző teljes körű ellenőrzések visszaállítását eredményezné Észak- írország és az ír Köztársaság között - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az előrejelzések szerint megismétlődik a 2016. májusi választás eredménye. Az Észak-írországot 2007 óta koalícióban vezető két ősi ellenség, a DUP és a Sinn Féin szerzi a legtöbb szavazatot. (index, MTI) Ellenkező Lordok Háza A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a Lordok Háza a kormányt. London. A brit törvényhozás felső kamarájának többségi döntése vereséggel ér fel a kormány számára. Theresa May miniszterelnök hivatalos álláspontja ugyanis az, hogy a külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon kell majd megállapodni, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését. A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a részletes vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az Európai Unióból. A felsőházi módosító döntés azonban nem végleges, mert a tervezet a következő hetekben visszakerül az alsóház elé, amely érvénytelenítheti a Lordok Házának módosító határozatát. A Lordok Háza döntésével tehát csak késleltetheti a kilépési folyamat kezdetét, azonban nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat március végi elkezdésére kidolgozott menetrend. A brit kormány az unió többi 27 tagállamával folytatandó brexittárgya- lások kezdetén akaija rendezni a bevándorlási kérdéseket. (MTI) USA: bajban a miniszter Washington. Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter határozottan cáfolta a The Washington Post lap arról szóló információit, hogy a kampány idején találkozott a Washingtonban akkreditált orosz nagykövettel, és leszögezte, hogy nem vitatott meg kampánytémákat a diplomatával. Sessions össztűz alá került, miután a lap a megjelentette, hogy a kampány idején - még alabamai szenátorként és a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagjaként - kétszer is találkozott Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel, s e megbeszélésekről nem számolt be a kinevezése előtti szenátusi meghallgatáson. Sessions és az amerikaiak által kémként elkönyvelt Kiszljak közötti egyik magánmegbeszélés tavaly szeptemberben történt, amikor - az amerikai hírszerzés szerint- tetőfokára hágott az orosz kiber- hadjárat, amellyel Moszkva befolyásolni próbálta az amerikai elnökválasztás eredményét. A Demokrata Párt vezető kongresszusi tagjai lemondásra szólították fel a minisztert. Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi csoportjának vezetője azzal vádolta meg a minisztert, hogy eskü alatt hazudott. Sessions és a nagykövet titokban tartott megbeszélései miatt felerősödhetnek a kongresszusi követelések, hogy egy külön bizottság vizsgálja Oroszország állítólagos szerepét az amerikai elnökválasztási kampányban. Michael Flynn-nek, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának már le kellett mondania, miután fény derült arra, hogy az Oroszország elleni amerikai szankciókról tárgyalt az orosz nagykövettel még Trump hivatalba lépése előtt. (MTI) Az ostromgyűrűbe zárt Moszulból már tömegesen menekül a polgári lakosság. Néhány szélsőséges iszlamistának a harcok elől menekülők közé vegyülve sikerült az iraki egységek közelébe férkőznie. Az Iszlám Állam terrorszervezet számos harcosa mellett civilek is halálukat lelték az iraki hadsereg légitámadásában Moszul nyugati részén, ahol a dzsihádisták egyik mecsetét érte találat. A kormányerők az óvárosi al-Fárúk kerületben találhatóOmaral-Aszvad mecsetet vették célba. Az iraki kormányerőket támogatja az észak-iraki nagyvárosfelszabadításában az USA vezette nemzetközi koalíció is. (TASR/AP) Vizsgálat Le Pen ellen BrUsszel/Párizs. Felfüggesztette Marine Le Pen francia elnökjelölt, európai parlamenti (EP) képviselő mentelmi jogát a testület brüsszeli plenáris ülése. Le Pen mentelmi jogának felfüggesztését a francia hatóságok kezdeményezték, miután a Nemzeti Frontot vezető politikus az Iszlám Állam terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren, és ezért, „erőszakos tartalmú fotók közzététele” miatt 2015 végén vizsgálatot indítottak ellene. A képviselő három ilyen fényképet tett közzé a 830 ezer követővel rendelkező Twitter-csatomáján, az egyiken James Foley amerikai riporter lefejezett holtteste volt látható. Le Pen a mentelmi jogára hivatkozva eddig visszautasította, hogy vallomást tegyen a rendőrségen. A bűncselekmény elkövetőire bizonyos körülmények között akár három év börtön és 75 ezer euró pénzbírság is kiszabható Francia- országban. Az április végén esedékes francia elnökválasztás egyik nagy esélyesének számító független jelölt, Émmnanuel Macron megtiltja a képviselőknek hozzátartozóik parlamenti asszisztensi alkalmazását és szigorítja a kiadásaik ellenőrzését, ha megválasztják államfőnek. Ez lett az elnökválasztási kampány egyik fő témája, miután Francois Fiiion konzervatív jelölt ellen ügyészségi vizsgálat indult, amiért feltételezhetően fiktív módon alkalmazta asszisztensként a feleségét 2002-ig, amikor képviselő volt, majd két nagyobb gyerekét, akik diákkorukban hivatalosan a szenátusban dolgoztak az apjuk mellett. A család így közel egymillió euró jövedelmet kapott a francia parlamenttől. (MTI) Még mindig puskaporos a hangulat Észak-lrországban (Tasr/ap)
