Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-30 / 75. szám, csütörtök

6 KÜLFÖLD 2017. március 30.1 www.ujszo.com Nincs visszaút, indul a brexit Nagyon sok kérdést vet fel a britek kiválása. Londonnak 60 milliárd eurót kell befizetnie Theresa May kormányfő álarcában. Tüntetők a Westminster toronyórájánál. RÖVIDEN Montenegró NATO- tagállam lehet Washington. Az Egyesült Álla­mok szenátusa elsöprő többség­gel, 86:2 arányban megszavazta, hogy Montenegró aNATO- tagállama lehessen. A felvétel ügye ezzel a Fehér Házba kerül, hogy Donald Trump elnök aláírja a 650 ezres lélekszámú Monte­negró csatlakozásának támoga­tását. Montenegró a májusi NATO-csúcsértekezletig szeret­né elnyerni a katonai szervezet mind a 28 tagállamának jóváha- ■ gyását taggá válásához. (MTI) Trump ós a klíma: jöhet újra a szén Washington. Donald Trump amerikai elnök aláírta az elődje, Barack Obama által hozott klí­mavédelmi intézkedéseket eltör- lő elnöki rendeletét. Az elnöki rendelet aláírásakor - szénbá­nyászok gyűrűjében - mondott beszédében Trump ismét hitet tett az olajkitermelés és a szén­bányászat fontossága mellett, s leszögezte: „kormányom véget vet a szénbányák ellen indított háborúskodásnak”. Az elnök hangsúlyozta, rendelete törté­nelmi lépés, mert eltörli a mun­kahelyeket felszámoló szabály­zókat. Ez Obama egy sor intéz­kedésének a megsemmisítését jelenti. így például eltörli a glo­bális felmelegedés egyik kivál­tójának tartott üvegházhatású szén-dioxid gáz kibocsátásának felső határát, feloldja az eddig bezáratott szénerőművekre vo­natkozó zárlatot. Laurent Fabius volt francia külügyminiszter, a párizsi klímamegállapodást tető alá hozó ENSZ-klímacsúcs el­nöke „súlyos visszalépésnek” nevezte T rump rendeletét. (MTI) Megölhették az ENSZ jogvédőit Béni. Holtan találtak rá az ENSZ két jogvédőjére és kongói tolmá­csukra a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Mindhárman március 12-én tűntek el, miköz­ben azt vizsgálták, hogy az or­szág katonái elkövettek-e jog­sértéseket. Az egyik ENSZ- alkalmazott - Michael Sharp - amerikai volt, a másik - Zaida Catalan - svéd. Az ország rend­őrfőnöke szerint a 3 elföldelt holttestre a Moyo-folyó közelé­ben, Kasai tartományban, Csim- bulu városnál bukkantak rá. (MTI) Az Iszlám Állam lőtte a Tabka-gátat Tabka. Az Iszlám Állam terror­szervezet tűz alá vette tegnap az Eufráteszen emelt a Tabka-gátat, és ezzel arra kényszerítette a lé­tesítményen dolgozó mérnökö­ket, hogy egy időre megszakít­sák a munkájukat. A gát állapo­táról nincsenek megbízható ér­tesülések: a Szíriái Demokrati­kus Erők (SDF) nevű ellenzéki emyőszervezet szerint nincs ve­szély, míg a kormány vasárnap azt közölte, hogy az amerikai bombázások miatt beomolhat, és ha ez bekövetkezik, katasztro­fális árvíz fenyeget. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. Tegnap indította el hivatalosan a brit EU-tagság megszűnósóhez vezető folyamatot Theresa May brit miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. Az 50. cikkely szabályozza - és ak­tiválása hivatalosan elindítja - a ki­lépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbitásá- ról. Ehhez az Európai Unióban ma­radó 27 többi ország egyhangú bele­egyezésére lenne szükség. Jogilag nincs visszaút, ezért volt szükség a brit parlament jóváhagyására, mivel az 50. cikk végső soron a csatlako­zásról szóló törvényt is felülírja. Mit veszítenek a britek? Először is 60 milliárd eurót - eu­rópai politikusok szerint ennyi pénzt mindenképpen be kell fizetniük az EU-kasszába. Ezen túl azonban konkrét számokat nehéz mondani például a font árfolyamáról, a távo­zó és érkező cégekről, beruházók­ról, személyekről. Közismert, hogy Az április végi francia elnök- választás konzervatív jelölt­jének, Francois Fiiionnak a felesége ellen is vádat emel­tek a vizsgálóbírók, akik az elnökjelölt családtagjainak feltételezett fiktív parlamenti alkalmazására vonatkozó gyanút vizsgálják. Párizs. Penelope Fiiiont közpénz elsikkasztásában, hivatali vissza­élésben és súlyos csalásban való bűnsegéllyel gyanúsítják. Az ügyészség január végén egy lapérte­sülés alapján indított eljárást az el­nökjelölt feleségének és gyerekeinek tisztázatlan parlamenti foglalkozta­tása miatt. A gyanú szerint a család­tagok csaknem egymillió eurót vet­tek fel a parlamentben, de feltételez­hetően nem végeztek munkát. Pene­lope Fiiion 1986 és 2013 között - hosszabb szünettel - felváltva állt félje és annak utóda alkalmazásában, amiért összesen nettó 680 ezer eurót Frankfurt, Amszterdam, Párizs és Dublin máris csalogatni kezdte a Londonban tevékenykedő banko­kat, hogy helyezzék át hozzájuk a székhelyüket. A brit kormány a ne­hezebbik utat választotta: az úgyne­vezett kemény brexitet, ami azt je­lenti, távoznak az EU belső piacáról is. Ha maradnának, akkor tisztelet­ben kellene tartania az EU szabálya­it is - például a bevándorlással kap­csolatban -, így nem. A kemény brexit során olyan jogok elvesztésé­re is számítani kell, amelyek már természetesek az európaiak számá­ra. A briteknek újra hozzá kell szok­niuk a csillagászati roamingdíjak- hoz, és le kell mondaniuk a fapados repülők szolgáltatásairól. Utóbbiak ugyanis az EU-n belüli korlátlan re­pülési jogok alapján építették fel jö­vedelmező üzletüket. Az sem vilá­gos egyelőre, hogy a vámmentes ke­reskedelemmel mi lesz. Arról nem is szólva, hogy nehezebben átjárható­vá válhat az ír-északír határ. Mi lesz a kint élőkkel? A britek távozása az EU-ból nem csak a szigetország lakóit érinti, ha­nem 3 millió ott élő európait, köztük több mint százezer magyar és szlo­vák polgárt is. Összesen 4 millió emberről van szó, és ezek közül egy­millió ráadásul olyan brit, aki az EU valamelyik országában él. Itt is számtalan kérdésre kell választ adni. kapott, havonta átlagosan nettó 3600 eurót. Francois Fiiion és utódja, Marc Joulard ellen már korábban vádat emeltek. A vizsgálóbírók gyanúja szerint a Fiiion és felesége által aláírt munkaszerződések utólag készített hamis dokumentumok, amelyek azért születtek, hogy megpróbálják igazolni az igazságszolgáltatás előtt: Penelope Fiiion ténylegesen végzett asszisztensi munkát félje mellett. Az ügyészség ezért két héttel ezelőtt ki­terjesztette a vádakat hamisítás és sú­lyos csalás gyanújára is. Először tör­tént meg Franciaországban, hogy el­nökválasztási kampány alatt az egyik fö jelölt ellen eljárás indult. Fiiion azt állítja, hogy összeesküvés áldozata, a baloldal akarja mindenáron megaka­dályozni ajobboldal győzelmét. Egy, a héten megjelenő könyvre hivatkozva az elnökjelölt azt mondta, hogy Francois Hollandé államfő a sa­ját politikai céljaira használja fel a rendőrséget és az igazságszolgálta­tást, és az ellene indított eljárásról az Például mi lesz a már említett ideig­lenes munkavállalókkal? Hogyan kapnak családi pótlékot azok, akik­nek a családja egy másik országban él? Különbséget tesznek-e a már több éve ott tartózkodók és a most érke­zők között? Mi lesz az EU valame­lyik országában élő (de nem dolgo­zó) több százezer brit nyugdíjassal? Ma még abszurdnak tűnhet, de elő­fordulhat az is, hogy valaki illegáli­san tartózkodik majd a szigetor­szágban - ma ugyanis az unión be­lüli szabad mozgás mellékhatása­ként nem tartják számon a külföldön élőket, és egy ilyen regiszter aligha tud elkészülni 2019 előtt. Jöhet a skót függetlenség A skót parlament a várakozások­nak megfelelően felhatalmazta Ni­cola Sturgeon skót kormányfőt az újabb skóciai függetlenségi népsza­vazás előkészületeinek megkezdé­sére. Az edinburghi törvényhozás többséggel, 69:59 arányban szavazta meg Nicola Sturgeon indítványát. A keddi parlamenti szavazás koránt­sem jelenti az újabb referendum tényleges kiírását. Sturgeon arra kért és kapott felhatalmazást, hogy enge­délyt kérhessen a brit kormánytól a függetlenségi népszavazás előkészí­tésére és meghirdetésére. A skót füg­getlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, ame­Elysée-palota szivárogtatja ki a rész­leteket a sajtóba. Az államfő, az igaz­ságügyi minisztérium és a kötet szer­zői is cáfolták a szerintük hazug állí­tásokat. A jobbközép Köztársaságiak azt kérték az ügyészségtől, hogy vizsgálja ki a szerintük az elnöki hi­vatalban működő házi titkosszolgálat működését. A jobboldal novemberi jelöltállító előválasztásán közel 5 milliós részvétel mellett elsöprő győ­zelmet aratott, és a januárban még fa­voritnak számító Fiiion a botrány ja­nuár végi kitörését követően a 3. helyre csúszott vissza a felmérése­ken. Jelenleg nincs esélye bejutni az elnökválasztás 2. fordulójába, ahol várhatóan Emmanuel Macron, a szo­cialista kormányzat korábbi, centris­ta gazdasági minisztere és Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke mérkő­zik majd meg egymással. Manuel Valis, Franciaország volt szocialista miniszterelnöke (2014-2016) kije­lentette, hogy Emmanuel Macront támogatja az elnökválasztáson. (MTI) Menetrend Március 31. Donald T usk, az Európai Tanács elnöke elkül­di a tagországoknak a fő tár­gyalási irányvonalakat. Április4. Az Európai Parla­ment határozatot fogad el a brexitről. Április 29. Kormányfői EU- csúcs a brexitről. A tárgyalásokat már jövőre lezárnák, a kilépés pedig elvi­leg két évvel a kérelem után, 2019. március 29-én követ­kezik be. lyen az elszakadást ellenzők győztek 55%-os többséggel. Az újabb refe­rendum kiírására a közeljövőben nem lehet számítani. Sturgeon maga is hangsúlyozta: az új népszavazást legkorábban 2018 őszén, legkésőbb 2019 tavaszáig lehetne megtartani. Theresa May brit miniszterelnök azonban már a keddi edinburghi par­lamenti szavazás előtt gyakorlatilag kizárta, hogy engedélyezzék az újabb skóciai függetlenségi népszavazást a brit EU-tagság megszűnésének fel­tételeiről szóló tárgyalássorozat le­zárása előtt. (MTI, hvg, ú) Lőtték a lengyel konzulátust Kijev. Ismeretlen tettesek teg­nap éjjel feltehetően gránátvető­vel rálőttek a nyugat-ukrajnai Luck városában a lengyel fökon- zulátus épületére. A támadásban senki nem sérült meg, mivel ab­ban a tetőtéri helyiségben, ame­lyet a találat ért, senki nem tar­tózkodott. A helyiség egyik ab­laka fölött beszakadt a tetőszer- kezet. Az ukrán hatóságok terror- cselekménynek minősítették a támadást, szerintük az elkövető vagy szándékosan nem akart sen­kit megölni, vagy rosszul célzott. Krzysztof Sawicki lengyel kon­zul kijelentette, hogy szerinte is terrorcselekmény történt, a táma­dók embereket akartak megölni. A rendőrség a helyszínen egy RPG-22 típusú kézi páncéltörő gránát-vető darabjait találta meg. Pavlo Klimkin ukrán külügymi­niszter a Twitteren felháborodá­sának adott hangot, és provoká­ciónak nevezte az incidenst. (MTI) Nem a brexitre. Az idősebbek is inkább az unióban maradnának. (TASR/AP) Az elnökjelölt Fiiion neje is pácban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents