Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-29 / 74. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. március 29. KULTÚRA I 5 Rejtekek a tájban Beszélgetés Kiss Márti képzőművésszel a természetábrázolásról Kiss Márti: „Minden lehetőség vonz, amit a természet kínál" (Képarchívum) TALLÓSI BÉLA Április 13-ig láthatók Kiss Márti festményei a komáromi Limes Galéria Ez van! című kiállításán. A fiatal dunaszer- daheiyi festő e tárlaton közö­sen állít ki Kovács Csonga Anikóval. Kiss Márti a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének tagja. Több csoportos kiállításon tűnt ki erős ábrázolásmódjával: a termászetet megörökítő és a vidéki létet állatképeken bemutató vásznaival. Mivel ajánlanád a közönség fi­gyelmébe a komáromi kiállítást? Kovács Csonga Anikó beszédes, tartalmas installációkat, konceptuá­lis alkotásokat, grafikákat állít ki. Mondanivalójával eggyé vegyül az ő anyaga az enyémmel. Ugyanazt ábrázolja más eszközökkel, amit én a festményeimen. Azt mutatjuk meg, ami körülöttünk van, amit látunk és érzékelünk a nagyvilágból. A berek, a rét, a nádas, a sás, a vadon hajtó bozótos rejtekeit, a hajtás erejét, növekedését, a zöld indák burjánzását, a csupasz fa­ágak téli túlélését, a természetes élettér háborítatlanságát fested meg. Olyan élők a tájrészleteid, hogy szinte lélegeznek. Ehhez na­gyon kell ismerni a tájat. Ebben nőttem fel, falusi, vidéki környezetben, a természettel szoros kapcsolatban. Gyerekként olyan helyeken bújócskáztunk, olyan zu­gokban játszottunk, mint amilyenek a képeimen is megjelennek a táj ré­szeként. De dolgoztunk is, segítet­tünk a szüléinknek a mezőgazdasági munkákban, a kukoricatörésben, a szénagyűjtésben. Közel áll hozzám minden, ami a gazdálkodással, a pa­raszti léttel, életformával összefügg. A festészetben azt szeretem, ha a látvány erősen kifejezi a művész egyéniségét, sugározza azt, amilyen valójában. Mert igazából akkor van az ábrázolásnak olyan kisugárzása, hogy megérint, ha a képből követ­keztetni tudok az alkotó személyi­ségére. Ha benne van, beleadja ön­magát. Én az vagyok, ami a képei­men van. Szeretek erdőbe elvonul­ni, fogékony vagyok a természet energiáira. Imádok kempingezni, sátorozni, túrázni a vadonban, és túlélőtáborban is jártam már. Min­den lehetőség vonz, amit a termé­szetkínál. Úgy ábrázolsz, olyan reális le­képezéssel, mintha magát a ter­mészetet vinnéd fel részleteiben a vászonra, egymásra rétegezve le­velet, ágat, talajt. Bevonzod a né­zőt a rejtekbe, amely valóban árulkodik az alkotó személyiségé­ről is. Olyan részleteket választok és festek meg, amelyeknek van dina­mikájuk, energiájuk. A mindenna­pokban észre sem vesszük ezeket, pedig annyi állandóan változó, gyönyörű szép zegzuga van a ter­mészetnek, amelyekből energiákat meríthetünk. Nem romantikus táj­képet akarok festeni, hanem a rész­let hangulatát igyekszem megra­gadni, a maga töménységében vagy légiességében és anyagiságában, hogy a képen autentikussá váljon a helyszín, érzékelhető legyen a sár, a mocsár is. Olyan anyagot keverek ki a festéshez, és belekomponálom képbe, hogy a vásznon is jelen le­gyen a természet materiális esszen­ciája. A teljes kép realisztikusan áb­rázolt tájat mutat, de a részleteket, a táj sűrűjét, a búvó rejtekeket absz­trakt motívumok fedik el. A természet mellett a fogyasztói társadalom visszásságai is foglal­koztatnak. Igen, a konzumról is festettem ké­peket. Arról, mennyire befolyásol­nak bennünket a reklámok. És arról, milyen nagy mértékben pazarlunk az étellel. Ez a sorozat volt a diploma- munkám. Már akkor is rétegről ré­tegre építettem fel a képet, és arra tö­rekedtem, hogy az ábrázolás a sze­méttároló helyét a maga förtelmes anyagiságában adja vissza. Legfrissebb műved egy nagy méretű vászon pusztuló napra­forgótáblával. Mégis azt adtad címnek, hogy Remény. Apokaliptikus panorámakép ez elkorhadt, elszáradt napraforgótáb­láról. De vittem bele egy kis zöld lendületet, egy kis reményt a túl­éléshez, mert ilyen a személyisé­gem. Nagyon pozitív ember va­gyok. Ezért jelenítek meg a pusztu­lás látványában olyan energiát, ami visszalendít az új kikeletbe. A re­mény ott van a magokban. A kör­forgás energiáját, a természet erejét nem lehet elpusztítani. A természet rendje, minden beavatkozás ellené­re is működik. A képeimen azonban nem mindig csak azt kell érzékelni, ami konkrétan megjelenik rajtuk. Valamilyen globális problémát is igyekszem megfogalmazni. Itt pél­dául a napraforgók kapcsolatba hozhatók, helyettesíthetők embe­rekkel is. Pozitív magatartásodból faka­dóan keresed az örök szépséget? A múlhatatlan szépséget. Ami ott van mindenben, ha öreg, ha lepusz­tult, ha kihajtó, ha friss. Ahogy az energiák is ott vannak minden kis részletben. Mindenben ott a túlélés energiája, az ősziben és a tavasziban is. Ha virágzik a táj, ha csupasz és zöldjét vesztett, akkor is megvan a maga gyönyörűsége. Ennek ábrázolásához fontosak a színek is. Szeretem a természetes színeket, amelyek visszaadják a helyszínt, és amelyekkel megteremthető a harmó­nia. Nemcsak a zöldben, hanem a szürkében is benne van ennek a le­hetősége. Alaposan kell ismerni a ter­mészetet, állandóan figyelni a válto­zásait, hogy meg tudjam fogni a zöld és a szürke árnyalati különbségeit. Erős témád a baromfiudvar is, malaccal, tyúkokkal. Szarkasztikus képek ezek, ironi­kusan közelítek az emberi közössé­gekhez, a társadalomhoz. Komiku­sán igyekszem megfogni a helyzete­ket. A helyszínt olyannak ábrázolom, mint egy falusi színházat, amelyben zajlik az élet. Tehát ne azt nézzem, hogy mi történik a tyúkkal az ólban, ha­nem hogy... .. .milyen emberi tulajdonságokra utal a póz, amelyben látható. A figurális ábrázolás nem vonz? Egyelőre nem, de festményeim absztraháló részleteiben van némi figuralitás. RÖVIDEN A Mercedes Benz Debrecenben Debrecen. Ma este tekinthető meg Esterházy Péter Mercedes Benz című történelmi revüje a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatá­nak előadásában a debreceni Cso­konai Nemzeti Színház Deszka Fesztiválján. Az előadás a tavaly elhunyt író legutolsó színpadi műve alapján készült, amelyet ki­fejezetten a pozsonyi Nemzeti szá­mára írt, és Magyarországon elő­ször Debrecenben látható. A Mer­cedes Benzzel magyarul csak nyomtatásban és felolvasószínházi formában találkozhatott a közön­ség. A debreceni szemle egyébként a kortárs magyar dráma legújabb alkotásait bemutató programsoro­zatot kínál az érdeklődőknek. A válogatás kiterjedt a teljes Kárpát­medencére: a szlovák produkció mellett egy ukrajnai és négy romá­niai előadás is látható, közülük egy román nyelven (ez utóbbi Székely Csabától az Idegenek - Négy poli­tikai gyerekdarab a Marosvásárhe­lyi Nemzeti Színház Liviu Rebrea- nu Társulata előadásában). (ú) A V4-ek a budapesti könyvfesztiválon Budapest. Idén is kiemelt szerep­ben lesznek jelen a szlovák szerzők a Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválon: miután tavaly Szlová­kia volt a rendezvény díszvendége, és erre az alkalomra több mint negyven fordításkötet jelent meg, idén a visegrádi négyekre fókuszál a program egy jelentős része. A V4-es díszvendég stand lehetősé­get kínál arra, hogy minél több lengyel, cseh és szlovák író, műfordító, könyves szakember lá­togasson el Közép-Kelet-Európa egyik legrangosabb könyves ese­ményére. Az idei, immár 24. Bu­dapesti Nemzetközi Könyvfeszti­válon 28 ország képviselteti magát, a három és fél nap alatt közel 850 vendég - művészek, írók, tudósok -részvételével. 150 kiállító várja a közönséget színes könyvkínálattal, valamint író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálások­kal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal április 20. és 23. között a Millenárison. A díszven­dég szerző Orhan Pamuk. (ú) Magyar filmek a zsolnai Fest Ančán Zsolna. A magyar animációs ter­més színe-javát is bemutatja idén a zsolnai Fest Anča nemzetközi ani­mációs filmfesztivál. A rendez­vény számos szekciójának egyike évről évre egy-egy nemzetre fóku­szál - a szervezők idén úgy gon­dolták, a gyors egymásutánban begyűjtött két Oscar elég ok arra, hogy a magyar filmművészetben rejlő potenciált mutassák be a kö­zönségnek. így aztán - az Oscar jegyében - nem hiányozhat a zsol­nai válogatásból Rófúsz Ferenc A légy című 1980-as rajzfilmje, amely elnyerte az amerikai film­akadémia díját, valamint Jankovics Marcell 1974-es, Sisyphus című, Oscarrajelölt animációja sem. Be­mutatja a szekció a magyar animá­ció első nagy generációjának jeles alkotóit—például Macskássy Gyula és Kassowitz Félix munkáit -, valamint az újabb nemzedékek törekvéseit is. Egyebek mellett lát­ható lesz a Fest Ančán Vácz Péter 2013-as Nyuszi és Őz című ani­mációja, amely több mint 120 díjat gyűjtött be nemzetközi fesztiválo­kon, és bemutatkozik a MOME Anim, azaz a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció tan­széke, amelyet ma a közép-európai régió legjelentősebb animációs oktatási műhelyeként tart számon a szakma. A zsolnai Fest Anča fesz­tivált június 29. és július 2. között rendezik meg. (ú) Megvan a POSZT versenyprogramja Pécs. Tizennégy produkció, köztük hét nagyszínpadi és hét stúdióelőadás került be az idei Pé­csi Országos Szinházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába, a mustrát június 8. és 17. között ren­dezik meg. A két idei válogató, Árkosi Árpád rendező és Kovács Dezső kritikus a 2016. március 1. és 2017. március 5. között bemu­tatott magyar nyelvű színházi pre­mierek közül választotta ki a 14 produkciót. A nagyszínpadon lát­ható a debreceni Csokonai Nem­zeti Színház Jadviga párnája című előadása (rendező: Mezei Kinga), a Budapesti Operettszínház pro­dukciójában A chicagói hercegnő (Béres Attila), a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című előadása (Radu Afrim), a Gyulai Várszínház III. Richárdja (ifj. Vidnyánszky Attila), a Víg­színház Bűn és bűnhődése (a cseh Michal Dočekal rendezésében), az Örkény István Színháztól a Mesél a bécsi erdő (Bagossy László) és a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában A falu rossza (Mohácsi János). A kamaraelőadások között be­válogatták a versenybe a Katona József Színház Nóra - karácsony Helmeréknél (Székely Kriszta), a Radnóti Miklós Színház Futótűz (Alföldi Róbert), a Miskolci Nem­zeti Színház Kivilágos kivirradtig (Rusznyák Gábor) című előadá­sát. Látható lesz a kecskeméti Ka­tona József Színház Apátlanul (Platonov) című produkciója (Szász János), a Kolozsvári Álla­mi Magyar Színház A mélyben (Jurij Kordonszkij) és a Nemzeti Színház Részegek (Viktor Rizsa- kov) című előadása, valamint a Proton Színház és a Trafó Látszat­élet című produkciója (Mundru- ezó Koméi). A 2017-es válogatás lezárultával megkezdődött a 2018-as ciklus. A versenybe jelentkező társulatok és bemutatóik számának megnöve­kedésére való tekintettel a 2018-as POSZT két válogatója, Regős Já­nos színpadi szerző, szakíró, szí­nész, rendező, valamint Térey Já­nos, író, költő, drámaíró, műfordító segítőket is választott maga mellé: Balog Józsefet, a MASZK Egye­sület elnökét, vala mint Bazsányi Sándor esztétát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents