Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-29 / 74. szám, szerda
4 | KÜLFÖLD 2017. március 29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN További 2 amerikai század Irakba Washington/Bagdad. Az Egyesült Államok további két századnyi katonát küld Irakba, akiknek feladata a Moszul felszabadításáért küzdő kormányerők támogatása lesz az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben. Az ABC News televízió szerint a két század összesen 200-300 fos kontingenst jelent. Joseph Scrocca ezredes, az Inherent Resolve fedőnevű, amerikaiak vezette művelet szóvivője elmondta: az átmenetileg átvezényelt erők tanácsadó és támogató feladatokat fognak ellátni az iraki haderő mellett. Sajtóértesülések szerint a Pentagon az elmúlt hetekben mintegy 1000 fős katonai kontingens átirányítását fontolgatta Irakba. (MTI) Phenjan tovább fejleszti rakétáit Szöul. Észak-Korea felszíni kísérletet hajtott végre egy rakétahajtóművel, s tovább fejleszti csapásmérő képességét ballisztikus rakéták révén - erősítette meg a dél-koreai védelmi tárca. A hajtómű feltehetően interkontinentális ballisztikus rakétákban is használható. Ez Észak-Korea második hajtóműkísérlete egy héten belül. Az észak-koreai állami sajtó március 19-én jelentette, hogy Kim Dzsong Un jelenlétében sikeres kísérletet hajtottak végre egy nagy teljesítményű rakétahajtóművel. A szöuli vezérkar tudatta, Washingtonnal együttműködve szorosan figyelemmel kísérik az eseményeket. (MTI) Montenegró NATO- tagsága a tót Washington. A korábbi két elutasító szavazás után az USA szenátusa elsöprő többséggel, 97:2 arányban megszavazta, hogy e héten döntő szavazást tartson Montenegró N ATO- tagságáról. A nemmel szavazó Rand Paul republikánus szenátor közölte, azért ellenzi a felvételt, mert túl drága lenne az amerikai adófizetőknek a 2000 fos hadse- regű Montenegró védelme, ha netán megtámadnák, ráadásul Montenegró csatlakozása feldühíti Oroszországot. (MTI) Ausztria nem akar több menekültet Bécs/Brüsszel. Ausztria nem akar menekülteket fogadni az áttelepítési program keretein belül, Christian Kém osztrák kancellár kérte az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésre. 2015-ben arról született uniós megállapodás, hogy a migrációs nyomásnak kitett országokból 160 ezer menekültet osztanak el az uniós államok között. Eddig 15 ezer embert telepítettek át ilyen formában. Ausztriának 2000 menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból. Az Európai Bizottság azonnal figyelmeztette Bécset, eleget kell tennie a kötelezettségeinek. (MTI) Visegrádi közös nevezőn Visegrádiak családi fotója: egységes stratégia a brexit ügyében (tasr/ap) Varsó. Fontos, hogy az európai menekültügyi rendszer figyelembe vegye az európai uniós tagállamok adottságait - hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő Varsóban, a visegrádi csoport (V4) miniszterelnöki egyeztetésén. A tárgyalások témáit ismertetve a házigazda Beata Szydlo lengyel kormányfő az EU aktuális ügyeit - a brexitet, az unió előtt álló reformokat, valamint a migrációt - emelte ki. Az utóbbit illetően hangsúlyozta: fontos, hogy az EU átfogó politikát folytasson e téren, az európai menekültügyi rendszer pedig a tagállamok álláspontját, adottságait vegye figyelembe. Fontosnak nevezte „a tagállamok közötti valódi kompromisszum” figyelembe vételét, az államok számára „különösen érzékeny területek” figyelembe vételét. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint „Európában közeledünk az észszerű migrációs politikához és intézkedésekhez”. Magyarországon éppen tegnap lépett hatályba a megszigorított jogi határzár. Orbán világossá tette, Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az észszerű migránspolitika mellett!”-javasolta V4-es kollégáinak. A brexit témájában Robert Fico szlovák kormányfő a V4-ek közös álláspontjaként mondta: a kilépési tárgyalások után az Egyesült Királyságnak „nem EU-tagként nem lehet jobb helyzete, mint amilyenben a tagállamok vannak”. Ellenkező esetben az EU zöld lámpát mutatna azoknak az országoknak, ahol a jövőben unióellenes erők kerülhetnek túlsúlyba - értékelte Fico. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő úgy fogalmazott: a V4- országoknak együtt kell működniük az április 29-i, a brexit feltételeivel foglalkozó EU-csúcstalálkozó előtt, hogy „minél nagyobb hatással legyenek az EU tárgyalási szempontjaira”. Ezeknek a szempontoknak tükrözniük kell az országcsoport érdekeit. (MTI) Mindenkinek árt a kemény brexit Brüsszel. Mindkét félnek ártana, ha az Európai Unió „megbüntetné” az Egyesült Királyságot a kilépés miatt, senkinek nem érdeke a „kemény brexit”, azaz, hogy a szigetország a belső piacról is kivonuljon szabadkereskedelmi egyezmény nélkül - mondta a londoni polgármester Brüsszelben, ahol Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság, és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is találkozott. Sadiq Khan arra sürgette Theresa May brit kormányfőt, hogy jó szándéka jeleként nyújtson szilárd biztosítékokat az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogainak garantálására. Khan hozzátette: a londoni City- ből esetleg távozó pénzügyi cégek nem maradnának Európában, hanem New Yorkba, Szingapúrba, Hongkongba helyeznék át a székhelyüket. A korábban a bennmaradás mellett kampányo- ló politikus kijelentette, London a kilépést követően is kulcsfontosságú partnere kíván maradni Brüsszelnek és az európai országoknak. A brit főváros mai sikere nem független attól, hogy az ország tagja volt az EU-nak és a belső piacnak. London jelezte, ma rajtol el a brexit folyamata. (MTI) Trumpék újabb kínos orosz kapcsolatára derült fény A legnagyobb orosz állami fejlesztési bank, a VEB megerősítette, hogy vezetői tavaly tárgyaltak Donald Trump amerikai elnök vejóvel, Jared Kushnerrel. A VEB bankot az előző elnök, Barack Obama kormányzata és az Európai Unió 2014-ben szankciókkal sújtotta. Moszkva/Washington. Miről tárgyalt Trump veje a Vnyeseko- nombank (VEB) orosz pénzintézet elnökével? Erre kíváncsi a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága. Jared Kushner, aki az USA elnökének nemcsak rokona, hanem a főtanácsadója is, jelezte, elmegy a meghallgatásra. Miért érdeklődik annyira a szenátus hírszerzési bizottsága a beszélgetés iránt? Azért, mert a VEB bank elnökét személyesen Vlagyimir Putyin nevezte ki. Szergej Gorskov pedig eredeti szakmája szerint nem bankár, hanem az államfőhöz hasonlóan titkosszolga. Onnan is érkezett a pénzintézetbe, ami nyílt titok. Olyannyira, hogy a VEB honlapja szerint megkapta a Haza szolgálatáért érdemrendet az FSZB-ben (Szövetségi Biztonsági Szolgálat - a KGB egyik utódszervezete) szerzett múlhatatlan érdemeiért. Nem ő az egyetlen titkos- szolgálati múltú alkalmazott a banknál. A VEB egyik munkatársa tavaly márciusban, New Yorkban a bíróság előtt bevallotta: bár a banknál dolgozott, de a valódi feladata a hírszerzés volt az Egyesült Államokban. Jevge- nyij Burlakovot emiatt elítélte a bíróság Manhattanben. Mindez igen kellemetlen akkor, amikor a demokrata ellenzék azzal vádolja Donald Trumpot, hogy orosz támogatással került hatalomra. Bizonyítani ezt eddig nem sikerült, de Trump első nemzetbiztonsági tanácsadóját már lemondatták amiatt, hogy túlságosan jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Oroszországot jelenleg szankciók sújtják a Krím annektálása miatt. A Vnyesekonom- bank is rajta van a szankciós listán. Ez már önmagában kínossá teszi a múlt decemberi találkozót Jared Kushner és Gorskov bankelnök között. Ráadásul az amerikai sajtó azt gyanítja: az oroszok felajánlották Kushner- nek, beszállnak a nagy New York-i építkezésbe a Fifth Avenue 666-ban, ha Trump veje elintézi, hogy feloldják a szankciókat Oroszországgal szemben. Ez kemény korrupciós vád. A VEB múltja meglehetősen kétes. Putyin megbízásából ők finanszírozták a téli olimpiát Szocsiban. A horribilis költségek és az óriási korrupció katasztrofális hatást gyakorolt a bank mérlegére. Az orosz állam arra kényszerült, hogy 2,6 milliárd dolláros gyorssegélyt nyújtson a VEB-nek a csőd elkerülésére. Mindezt akkor, amikor az olajárak mélyrepülése miatt amúgy is volt bőven pénzügyi gondja Putyinnak. Tavaly a bank egész vezérkarát kirúgták. Akkor jött Gorskov, aki rögvest találkozott Jared Kushnerrel és Flynn tábornokkal, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójával. Azóta a tanácsadó már megbukott. A Kushner család vagyonát 1,8 milliárd dollárra becsülte a Forbes. Jared Kushner még csak 36 éves. Saját vagyonáról nincs becslés. Most viszont veszélybe kerülhet pozíciója a Fehér Házban, ahol apósa főtanácsadója. Donald Trump pedig magyarázkodásra kényszerülhet. Ettől függetlenül a hírek szerint Rex Tillerson külügyminiszter a jövő hónapban Moszkvába látogat, és akkor kiderülhet, mit is akar elérni az új amerikai vezetés az orosz kapcsolatban. (MTI, hvg.hu) Melánia Trump - Donald Trump amerikai elnök felesége - és fiuk, Barron ősztől a Fehér Házban élnek - jelentette a Fehér Ház. Trump elnökké választása után hitvese és fiuk nem költözött a családfővel Washingtonba, hanem New Yorkban, a Trump-toronyban maradt, mert a First Lady meg akarta várni a tanév végét. Azóta Trumpék New York és Washington között ingáznak, ami a biztonsági szolgálatot rendkívüli módon megterheli. Barron Trumpot egy washingtoni magániskolába íratják be, ősztől ott folytatja a tanulmányait. (íasr/ap) Kiadják Kim holttestét Kuala Lumpur. Malajzia belegyezett abba, hogy átadja az északkoreai vezető meggyilkolt féltestvérének, Kim Dzsong Namnak a holttestét Phenj annak, cserébe a kommunista államban tartózkodó malajziai állampolgárok kiengedéséért - közölte a China Press kínai nyelvű lap Malajziában. Az újság szerint az alku részét képezi az is, hogy a gyilkosság három északkoreai gyanúsítottja is elhagyhatja a délkelet-ázsiai országot. A megállapodás - amennyiben megerősítik - csökkentheti a két állam között Kim Dzsong Nam halála kapcsán kialakult feszültségeket. Kuala Lumpur eddig hivatalosan nem jelentette be a megállapodást. Az ügynek több észak-koreai gyanúsítottja is van, akik közül hárman Észak-Korea Kuala Lumpur-i diplomáciai képviseletén rejtőzködnek. Vasárnap az észak-koreai nagykövetség a korábbi keményvonalas álláspontjával szöges ellentétben lehetővé tette a malajziai rendőrségnek, hogy a gyilkossági ügyben folytatott vizsgálataik keretében meglátogassák a diplomáciai képviselet területét. Kim Dzsong Namot, a néhai diktátor, Kim Dzsong II legidősebb fiát február 13-án gyilkolták meg a Kuala Lumpur-i repülőtéren. Két nő mérgező anyagot kent az arcára. A vizsgálatok során kiderült, hogy az ENSZ által vegyi fegyvernek minősített VX idegméreg okozta a halálát. Észak-Korea a két ország közötti diplomáciai viszály keretében március elején megakadályozta, hogy az ott tartózkodó malajziai állampolgárok elhagyják az országot addig, amíg az ügyben nem születik „tisztességes megoldás”. Malajzia ezt követően megtiltotta az észak-koreaiak távozását. (MTI)
