Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-29 / 74. szám, szerda

2 I KÖZÉLET 2017. március 29. I www.ujszo.com Amnesztiák: nehéz egyezségre jutni „Ne használják az alkotmányt kényük-kedvük szerint" - üzente Simon Zsolt független képviselő Lucia Žitňanskának (TASRfotó) IBOS EMESE Pozsony. A kormánykoalíció az ellenzék tiltakozása ellenére megszavazta, hogy a plénum gyorsított eljárásban tárgyalja a Smer-SNS-Híd javaslatát a mečiari amnesztiák eltörlésére. Egyelőre kérdés, egyezségre jut-e a két tábor. Lucia Žitňanská (Híd) igazság­ügyi miniszter az alkotmánytörvény gyorsított eljárásának beterjesztése­kor úgy fogalmazott: „ha van rá esély, hogy eltöröljük a mečiari am­nesztiákat, mindent meg kell tenni érte. A köz érdekében javasolja a kormány a gyorsított eljárását, hogy mielőbb leszámoljunk a mečiari amnesztiákkal”. Szerinte nem hatna pozitívan, ha a szavazásra csak júli­usban kerülne sor. Miroslav Beblavý (független) szerint semmi nem in­dokolja a gyorsított eljárást. „Csak politikai okok vannak” - konstatálta a képviselő. Rámutatott, az elismert alkotmányjogász és koalíciós kép­viselő Peter Kresák (Híd) sem tudott azonnal válaszolni arra a kérdésre, milyen következményekkel jár a koalíciós javaslat elfogadása. „Kresák úr kiváló szakember, de még neki is időre és konzultációra van szüksége bizonyos részletekkel kapcsolatban” - zárta Beblavý. A barátokat védjük Grendel Gábor (NOVA) azt rótta fel a koalíciónak, hogy egy szintre akarja emelni a mečiari amnesztiá­kat Michal Kováč államfő kegyelmi rendeletével, ráadásul úgy, hogy csak a fiára vonatkozó rendeletet tenné semmisé, miközben a volt ál­lamfő a Technopol ügyben 6 sze­mélynek adott kegyelmet. Köztük a kétes múltú Marian Kočner vállal­kozónak is, aki az utóbbi időben többször lépett a sajtó elé a Smer ol­dalán. „Mert a barátokat nem tá­madjuk” - magyarázza Grendel, miért ellenzi a koalíció Kočner ke­gyelmi rendeletének eltörlését. A gyorsított eljárást egyébként nyolcvan képviselő támogatta; a ko­alíciós honatyákkal szavazott a Sme rodinából tavaly kivált három kép­viselő is. Egyelőre nem világos, hogy a ko­alíció elfogadja-e az ellenzék öt mó­dosító javaslatát, mert a tegnapra összehívott házbizottsági ülés elma­radt. Az ellenzék biztosítékot akar arra, hogy az ifj. Kováč elrablása és a Remiáš-gyilkosság nem évülhet el. Javasolják, hogy az Alkotmánybí­róság (AB) előtti eljárásban a parla­mentet mindkét fél által elfogadott személy képviselje. A mečiari am­nesztiák eltörlésével egy időben a Technopol ügyben hirdetett összes elnöki kegyelmet eltörölnék. Java­solják továbbá, hogy az AB ne hi­vatalból, hanem harminc képviselő beadványa kapcsán vizsgálódjon, és hogy az AB élj árásának az államfő és a kormány is részese legyen. A koa­líció ellenzi az elnöki kegyelemre és az Alkotmánybíróság vizsgálódásá­ra vonatkozó javaslatokat. Ma egyeztetnek Sajtóértesülések szerint az ellen­zék javaslatairól ma délelőtt tárgyal a koalíciós tanács. Andrej Danko (SNS) házelnök várhatóan 14 órára hívja össze a házbizottságot. Az al­kotmánytörvény jóváhagyásához 90 szavazatra van szükség, viszont a Sme rodinából kivált három függet­len képviselővel és a sieťes Alena Bašistovával együtt is csak 83 sza­vazata van a koalíciónak. Marian Kotleba pártja első olvasatban tá­mogatja a koalíciós javaslatot, de a másodikban ők is ragaszkodnak majd Michal Kováč volt államfő összes kegyelmi rendeletének eltör­léséhez. Miroslav Beblavý bizonyos feltételek mellett támogatná a koa­líciós tervezetet, a hozzá közel álló hat független képviselő szavazata értékes lehet a koalíció számára. Májustól újra fizeti az állam a periratok fordítását Pozsony. Május elsejétől újra az állam fizeti majd a fordítási költségeket a polgári peres eljá­rásban, ha a beadvány és a bizo­nyítékok valamelyik nemzeti ki­sebbség nyelvén készültek el. A parlament tegnap elfogadta a hi­das képviselők által benyújtott törvénytervezetet, amely a ta­valy hatályba lépett polgári per- rendtartást és a közigazgatási el­járásról szóló jogszabályt módo­sítja. A tavaly júliusig érvényes szabályozás szerint ugyanis a bí­rósági iratok fordítási költségeit az állam fedezte, az előző válasz­tási ciklusban átdolgozott jog­szabályokból azonban ez a ren­delkezés kimaradt. A feleknek jelenleg még maguknak kell biz­tosítani a beadványok és a bizo­nyítékok fordítását, vagy az ál­lam is biztosíthatja, de a költsé­geit már nem téríti - figyelmez­tetett Gál Gábor, a Híd frakció- vezetője. Ez ellentétben áll Szlo­vákia nemzetközi kötelezettsé­geivel is. „Mindenkinek joga van az anyanyelvén vagy az általa ér­tett más nyelven lefolytatott bí­rósági eljáráshoz” - áll a tegnap elfogadott módosításban. A problémára az MKP figyelmez­tetett tavaly, a hidas képviselők ezt követően készítették el a ja­vaslatukat. (Ipj.TASR) Egészségügy: az 500 Mi változik a boltzárral? Júniustól ünnepnapokon az üzletközpontokban található boltok jelentős ré­szét is be kell majd zárni (Vladimír Simlčekfelvétele) millió euró LAJOS P. JÁNOS A betegek is megérzik ősszel, ha nem biztosít az állam legalább 150 millió euró kiegészítő támogatást az egészségügynek, állítja a kórházszövetség. Az egészségügyi minisztérium ígéri, lesz pénz, de még egyeztetnek a pénzügy­minisztériummal. Pozsony. Nem lesz elég pénzük az egészségbiztosítóknak a kórhá­zak finanszírozására, ha az állam nem egészíti ki legalább 150 millió euróval az egészségügyi költség- vetést, állítja a 74 regionális kór­házat tömörítő Szlovákiai Kórhá­zak Szövetsége (ANS). A biztosí­tók ugyanis csak azzal a feltétellel kötöttek szerződést, hogy az állam év közben kiegészíti az egészség- ügyi büdzsét. „Az Általános Egészségbiztosítónak nincs pénze arra, ami az aláírt szerződésben szerepel” - magyarázta Marián Petko, az ANS elnöke, aki szerint ez érvényes a másik két egészség- biztosítóra is. Az egészségügyi minisztérium szerint is szükséges a 150 millió eurós kiegészítés, de egyelőre még tárgyalnak a pénz­ügyminisztériummal. „A két tárca a VšZP pénzügyi átvilágítása után értékeli a 2016-os évet március vé­gén, majd javaslatot tesznek az ágazat kiegészítő költségvetésére” - tájékoztatta lapunkat az egész­ségügyi minisztérium. Érezhető feszültség A betegek is komolyan meg- éreznék, ha nem pumpálna több pénzt az egészségügybe a kor­is kevés mány, állítja az ANS. A pénzhiány ugyanis komoly feszültséget okozhat a kórházakban, ami meg­mutatkozik majd a gyógykezelés­ben is. „Akár 2000 munkahely is veszélybe kerülhet” - állítja Petko. A pénzhiány megmutatkozhat a növekvő várólistákban, de aka­dozhat a kórházak ellátása is. „A beszállítók egyelőre azzal a felté­tellel hiteleznek, hogy több pénz jut a rendszerbe, amiből ki tudjuk majd fizetni a számlákat. Ha nem lesz több pénz, akkor előfordulhat, hogy csak akkor szállítanak majd, ha előre fizetünk” - magyarázta az ANS elnöke. Ez megmutatkozhat például a fertőtlenítőszerek szállí­tásában, de hiány lehet bizonyos egészségügyi anyagokból is. Mennyit fizet ez áilem A kórházszövetség és a Magán­orvosok Társulása azt szeretné, ha az állam a saját biztosítottjai - vagyis a gyerekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb. - járulékát emelné. „Az állami biztosított já­ruléka egy hónapra számítva 35,32 euró, miközben az átlagfizetésből számított járulék egy dolgozó ese­tében 127,68 euró” - mutatta be a különbséget Petko. Az ANS szá­mításai szerint a szlovák egész­ségügy finanszírozása akkor érné el a csehországi szintet, ha az ál­lam legalább 500 millió euróval növelné az egészségügyi költség- vetést. „Még akkor is az uniós át­lag alatt lennénk GDP-arányosan” - véli az ANS igazgatója. Idén az 500 millió is kevés lenne, ha az ál­lam ki akarná fizetni a kórházak tartozását és a VšZP hiányát: az előbbi ugyanis már közelít a 600 millió euróhoz, az utóbbi pedig mintegy 200 millió euró lesz. DEMECS PÉTER Kérdések és válaszok a munkatörvénykönyv módosításáról, amely az év minden ünnepnapjára kiterjeszti a boltzárat. Mely üzleteket érinti a módosí­tás? Azokat, amelyekben termékeket árulnak. Júniustól az ünnepnapokon így nem vehetünk majd cipőt, ruhát, élelmiszert vagy bútort. Kivételt kaptak a kisebb vállal­kozók? Igen. Azon vállalkozók, akiknek nincs alkalmazottjuk, illetve akik az üzletben maguk árulnak, ünnepna­pokon is nyitva tarthatják üzletüket. Lesznek más kivételek is? Igen. Azon túl, hogy december 24-én délben kell csak bezárni az üzleteket, kivételt kaptak még a vi­rágárusok: szeptember 1-jén, no­vember 1-jén és május 8-án a to­vábbiakban is vehetünk majd virá­got. A boltzár ugyanúgy nem vo­natkozik a benzinkutakra, a gyógy­szertárakra, a repülőtereken, kikö­tőkben és kórházakban levő üzle­tekre, menetjegyek és szuvenírek eladására. Érinti a változás a szolgáltatá­sokat is? Nem. A szolgáltatásokra a boltzár nem vonatkozik, így kávézók, étter­mek, kocsmák és a mozik is nyitva maradhatnak ünnepnapokon. Érvényes lesz a boltzár a pia­cokra? A törvénymódosítás a piacokkal nem foglalkozik. A piacok esetében ezért az lesz a kulcsfontosságú, hogy ki árul. Ha a vállalkozó, akkor árul­hat, ha alkalmazott, akkor nem. Mi lesz a bevásárlóközpontok­kal? A központok menedzsmentje dönti el, hogy az egész üzletközpon­tot bezátják-e, vagy csak azokat az üzleteket, amelyeket érint a kötelező zárvatartás. Milyen hatással lesz az Uzletzár a gazdaságra? Szakértők szerint az emberek vá­sárlási szokásai megváltoznak, előre fognak bevásárolni az ünnepekre, a változás ezért különösebb hatással nem lesz az államkasszára és a gaz­daságra sem. Elesnek az alkalmazottak a bérpótléktól? Mivel ünnepnapokon zárva lesz­nek az üzletek, alkalmazottaik eles­nek ettől a kereseti lehetőségtől. A munkatörvénykönyv szerint az ün­nepnapon és munkaszüneti napon az alkalmazottak az órabér 50 százalé­kának megfelelő bérpótlékra jogo­sultak. Milyen büntetés fenyeget a jog­szabály megszegéséért? Maximum 100 ezer eurós bírság.

Next

/
Thumbnails
Contents