Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-28 / 73. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. március 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Jog és érdektelenség Sajnos az ombudsmané az egyik legsúlytalanabb hivatal TOKÁR GÉZA év után távozik tisztségéből Jana Dubovcová, Szlovákia második ombudsmanja. Ha valami megragadt az emlékezetünkben a tevékenységéről, akkor az talán a Facebookot bejáró képek hada az üresen tátongó parlamenti padsorokról, miközben az ombudsman éppen beszámol valamilyen visszásságról. Az emberjogi biztos hivatala ennél jóval többre lenne hivatott. Dubovcová 2012-ben vette át a hivatal vezetését Pavol Kandráčtól, aki teljes tétlenséggel figyelte, mi történik Szlovákiában az első Fico- kormány alatt. Passzivitása következtében sokan felvetették azt is, hogy egyáltalán mi szükség van om- budsmanra. Dubovcová ugyan az SDKU egyik első politikai menekültjeként kaphatta a kinevezést, de elődjével ellentétben tartalommal is sikerült megtöltenie a tisztséget - azaz a hivatal idővel a korlátozott lehetőségei ellenére elkezdett azzal foglalkozni, amire való. Azoknak a jogsértéseknek és visszaéléseknek a felgöngyölítésével, amelyeket az állami intézmények, iskolák, önkormányzatok, vagy a rendőrség követ el az állampolgárok kárára. Dubovcová a Smerrel is nyílt konfliktusba került az előző választási időszakban, miután bírálta a kormánypártot és a belügyminisztériumot a romák elleni eltúlzott rendőrségi fellépés miatt. A Smer ezért nemcsak az intézmény szűkös költségvetésének további csökkentését lebegtette meg, hanem egyenesen a hivatal átköltöztetését a fővárosból Kassára. Dubovcová végül maradt Pozsonyban, de a parlament azóta sem sok figyelmet szentelt a tevékenységének, egyfajta súlytalan, szakmai ellenzéki szerepbe szorították. Mária Patakyová váltja a tisztségben, aki az üzleti jogok szakértője - és vélhetően a szőkébb értelmében vett emberi jogi dimenzióknak kevesebbjelentőséget fog tulajdonítani. Végigtekintve az ombudsmani hivatal működésének eddigi tizenkét évét, a legfőbb kérdés az, hogy egy ilyen intézményre milyen formában van igény. Dubovcová a tevékenységének mérlegét megvonó interjúkban rendre rámutat, hogy Szlová- kiábanjelenleg nem működikjól a demokrácia. A leginkább érintett tárcák, köztük a belügyminisztérium továbbra is a Smer teljes irányítása alatt áll, különösebb változás a megfogalmazott bírálatok hatására nem történt. Nem is történhetne, hiszen az ombudsmani hivatal a gyakorlatban súlytalan intézményként működik, csak ajánlásokat fogalmazhat meg, és jelentéseket dolgoz ki. Nincs egyetlen olyan ügy, szimbolikus győzelem a hivatal mögött, amely az állampolgárokat arra késztetné, hogy többen forduljanak az ombudsmanhoz. És végül, de nem utolsósorban, a hivatal semmilyen módon nem tudta átvenni a magyar kisebbségi jogvédelmi szerepkört, ami a bizalmatlanságnak és az intézmény alulfinanszírozottságának egyaránt betudható. (Cartoon izer) Trump 346 milliárd eurós számlát adott át Merkelnek ÖSSZEFOGLALÓ Donald Trump horrorisztikus összegű számlát nyújtott be Angela Merkelnek a március 17-i washingtoni találkozójukon, írta a brit Sunday Times német kormányzati források alapján. Az amerikai elnök szerint Németország 346 milliárd euróval tartozik a NATO-nak. A tartozást cáfolta Ursula von der Leyen német védelmi miniszter. „Nincs NATO-tartozásunk. Hibás elképzelés kizárólag a NATO-ra vonatkoztatni a következő évtized közepére elérendő, német katonai kiadásokra vonatkozó két százalékos célkitűzést” - tette hozzá a német védelmi tárca vezetője. „A védelmi kiadásoknak ugyanúgy része az ENSZ békefenntartó misszióihoz, az európai missziókhoz és az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni harchoz való hozzájárulás” - szögezte le a terhek tisztességes elosztásáért is szót emelő kereszténydemokrata politikus. Áz amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral tartott washingtoni találkozója után Twitter mikroblogján azt írta: Németország óriási összeggel adós, és jóval több pénzt kellene fizetnie az Egyesült Államoknak azért a „nagyszabású és rendkívül drága védelemért”, amelyet Washington nyújt Németországnak. Eközben Trump szóvivője cáfolta, hogy az amerikai elnök a kamerák előtt elutasította a kézfogást Merkellel. Azt mondta, Trump nem hallotta, mit mond a mellette ülő Merkel. „Nem hiszem, hogy hallotta a német kancellár javaslatát, hogy rázzanak újra kezet a fénykép kedvéért” - mondta Sean Spicer a Der Spiegel című német folyóiratnak. A Bild című német napilap viszont valószínűtlennek nevezte, hogy Trump nem hallotta az Ovális Irodában közvetlenül mellette ülő német vezető kérését. (mti, index) Fico mondott már mindent GÁLZSOLT A kormányfő római nyilatkozata komoly államférfiúi kijelentésnek is elmenne, ha nem tudnánk, hogy mondott ő már mindent, aztán meg az ellenkezőjét is... Szóval nehéz komolyan venni egy közvélemény-kutatásokra hangolt szélkakast. Kezdjük egy tipikus példával, az egységes adóval. A 2002-es választások előtt Fico még támogatta. Az első kormánya idején már ellenezte, de nem szüntette meg. A második kormánya alatt továbbra is ellenezte és már meg is szüntette. Igazán következetes hozzáállás... Aki kicsit is ismeri politikai múltját, az tudja, tele van ilyen 180 fokos fordulatokkal, nagyszájú kijelentésekkel, amikből később semmi sem lett, és persze egy sor rágalommal, hazug vádaskodással, konfliktusokat élező kemény szavakkal. Mondta már, hogy 2014-ben nem lesz a politikában, hogy 2010-re autópályával köti össze Pozsonyt meg Kassát (2017 van, jó reggelt!), meg hogy egy zsák krumpli is legyőzi Kotlebát a megyei választáson. Legutóbb az Európai Unió elődje, az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításának 60. évfordulójára tartott római megemlékezésen azt nyilatkozna, hogy „Szlovákia számára nincs más élettér, mint az Európai Unió, és hazudik mindenki, aki azt állítja, hogy Szlovákia valamilyen semleges államként is túlélne”. Kezdjük azzal, hogy talán nem szerencsés a náci Harmadik Birodalom szótárából való élettér kifejezés használata egy magát szociáldemokratának nevező párt elnökétől, de ne legyünk igazságtalanok, ne keressünk a kákán is csomót. A fontosabb kérdőjel ahhoz kapcsolódik, hogy a semlegességet általában a NATO-n, és nem az EU-n kívüli államokra értjük. Más szóval a semlegesség és az EU-tagság nem zárja ki egymást - lásd Svédország, Finnország és Ausztria, de részben az EU-hoz ezer szállal kötődő Svájc is ide tartozik. Azzal csak egyet lehet érteni, hogy egy demokratikus és szabadpiaci, az emberi szabadság- jogokat és a jólétet biztosító Szlovákia túlélési esélyei semleges államként minimálisak. Mert ugye mi hiába deklaráljuk a semlegességet, ha azt a nagyhatalmak nem ismerik el, akkor fabatkát sem ér. Márpedig a nagyhatalmak nem vállalnak ilyen garanciát. Helyette be lehet lépni a NATO-ba vagy az Eurázsiái Unióba és az orosz érdekszférába. Jelenleg Közép- Európában reális harmadik alternatíva nincs, ha csak valaki nem akar Grúzia, Moldova és Ukrajna sorsára jutni... A helyes megállapítás tehát úgy hangzana, hogy Szlovákia számára az EU-n és NATO-n kívül nincs (a többség által elviselhetőnek tartott) élet. Nyilván ez azért nem hangzik el Fico szájából, mert a NATO-val szemben eléggé szkeptikus híveinél nem akar rossz pontokat szerezni. De még az EU esetében - ahol még megvan a tagságunk viszonylag magas támogatottsága - sem lehet hiteles a nyilatkozata, mert bő másfél évtizede maga is gyakran hecceli választóit az unió ellen. Már a belépéskor azzal sütögette a politikai pecsenyéjét, hogy az alapvető élelmiszerek jelentős drágulásáról beszélt, majd rendszeresen felrótta az EU-nak (brüsszeli bürokratáknak, politikusoknak), hogy eltávolodtak az emberektől, miközben Brüsszelt gyakran tette bűnbakká, például a költségvetési megszorítások, az Oroszország elleni szankciók vagy a migránsválság kezelése miatt. Mindezek után a római nyilatkozat kissé zavaros, túl későn jött és túl kevés. Sokkal gyakrabban és sokkal határozottabban kellene kiállni az EU - továbbá hangsúlyozottan a NATO-tagság-mellett, és civilizációs-kulturális szinten a Nyugathoz tartozás mellett. De akkor nem lehetne annyit Moszkva felé kacsintgatni (majd a hívekkel összekacsintani), diktatúrákat magasztalni Líbiától Kubán keresztül Kínáig, és folyton előhúzni a populistakártyát egyebek között Amerikát, a Nyugatot és Brüsszelt kritizálva. Valljuk meg, ezek nélkül Fico nem lenne Fico. FIGYELŐ A német befogadási politika vége Végleg elfordul a menekültek befogadásának politikájától a szeptemberi parlamenti választás kampányában Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) — írta a Der Spiegel hírmagazin. Értesülése szerint a CDU belügyi szakpolitikai bizottságában készült tervezetben a kancellár pártja hitet tesz a menekülthullám további csillapítása mellett. „Mindent meg akarunk tenni azért, hogy a menekültek száma tartósan alacsony maradjon” - áll a dokumentumban, amelyben hangsúlyozzák: „nem alakulhat ki ismét olyan helyzet, mint 2015 őszén”, amikor tömegesen és ellenőrizetlenül áramlottak menedékkérők Németországba. Ezért folytatni kell a határok ellenőrzését, és szükség esetén még intenzívebbé kell tenni. A CDU választási programjának részeként készült tervezetben az is szerepel, hogy automatikusan le kell állítani a menekültügyi eljárást azok esetében, akik megpróbálják elfedni valódi személyazonosságukat. Továbbá meg kell hosszabbítani a 2018-ban lejáró család- egyesítési moratóriumot az úgynevezett oltalmazotti státusban lévőknél. Ok azok, akik nem felelnek meg a menekültként való elismerés feltételeinek, de nem lehet haza- küldeni őket, mert súlyos sérelem érheti őket. A CDU szerint erélyesen fel kell lépni az elutasított menedékkérők visszafogadásától elzárkózó országokkal szemben. A nyomást minden eszközzel fokozni kell, akár a fejlesztési segélyek csökkentésével. Merkel pártja azt is szorgalmazza, hogy Németország az EU-Török- ország megállapodás mintájára egyezzen meg az afrikai államokkal. A Földközi-tengerből kimentett embereket nem Olaszországba kellene szállítani, hanem vissza az észak-afrikai partokra, és afrikai regionális befogadóközpontokban kellene elhelyezni őket - áll a tervezetben a Der Spiegel szerint. (MTI)
