Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-28 / 73. szám, kedd
8 KÜLFÖLD 2017. március 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb ukrán katonák estek el Kijav. Három ukrán katona halt meg és nyolc megsebesült vasárnap a kelet-ukrajnai fronton, Do- nyeck közelében - közölte And- rij Liszenko, a védelmi minisztérium hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője. A hétvégén összesen 88-szor lőtték a katonák állásait, a támadások kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára. A szakadárok harckocsikat és a minszki egyezmény által tiltott nehéztüzérségi fegyvereket is bevetettek. A legtöbb tűztámadás a frontvonal déli szakaszán, Ma- riupol azovi-tengerparti kikötőváros térségét érte. (MTI) Iszlamisták szíriai térvesztése Damaszkusz. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) bejelentették, hogy visszafoglalták az Iszlám Állam nevű terrorszervezettől a Tabka város melletti katonai repülőteret az Egyesült Államok vezette szövetségesek légi támogatásával. Az SDF novemberben indította meg az Eufrá- tesz Haragja kódnevű offenzívát a Tabkától 50 kilométernyire keletre fekvő észak-szíriai Rákká, az Iszlám Állam „fővárosának” visszafoglalásáért. (MTI) Trump kedvez a szénerőműveknek Washington. Az amerikai környezetvédelmi hivatal vezetője szerint Donald Trump új elnöki rendelet kiadására készül, amelyben eltörli Obama elnöknek a globális felmelegedés csökkentését célzó eddigi intézkedéseit. Scott Pruitt, a környezetvédelmi hivatal elnöke szerint Trump ma aláírja az új elnöki rendeletet, amelyben eltörli az Obama-kormányzat Tiszta Energia Tervét, amely szabályozta a káros üvegházhatású gázok kibocsátását és korlátozta a szénerőmüvek működését. Ezt a rendelkezést az Obama- adminisztráció 2015-ben hozta, ám tavaly felfüggesztették. (MTI) Személycsere a román kormányban Bukarest. Dániel Constantái román miniszterelnök-helyettes leváltására tesz javaslatot az államfőnek Sorin Grindeanu szociáldemokrata román miniszter- elnök, miután a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE megvonta politikai támogatását a párt társelnöki tisztségét betöltő Constantáitól. A környezetvédelmi tárcát is vezető Constantin helyére Gratiela Gavrilescu parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert javasolja az ALDE, aki automatikusan megkapná a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is. Gavrilescu korábban már vezette a környezetvédelmi tárcát. A személycserét az tette szükségessé, hogy az ALDE-ben hatalmi harc robbant ki, amelyben Constantin alulmaradt a párt másik társelnökével, Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnökkel szemben. (MTI) Szófia: marad a nyugati irány Az eddig kormányzó jobbközép párt nyert a bulgáriai előrehozott parlamenti választásokon MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. A mostanáig kormányzó unió párti Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt nyerte meg Bulgáriában az előrehozott választásokat - közölte a választási bizottság a leadott voksok 97%-os feldolgozottsága alapján. A GERB viszont nem szerezte meg az abszolút többséget. A GERB a vasárnapi választásokon a szavazatok 32,63 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a korábbinál 12-vel több, azaz 96 képviselőt küldhet a 240 tagú törvény- hozásba. Az abszolút többség tehát hiányzik, így a párt élén álló Bojko Boriszov a kormányalakításhoz kénytelen lesz szövetségeseket találni. A második helyen az oroszbarát ellenzéki Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP) végzett a voksok 27,10%- ával, s ezzel több mint kétszeresére növelte jelenlétét a parlamentben, ahol 79 mandátummal rendelkezik majd. A BSZP viszont már a választási kampány során leszögezte, hogy nem hajlandó koalícióra lépni a GERB-bel. A parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt további három párt lépte át a választási bizottság adatai szerint: a bevándorlás- és muszlimellenes Egyesült Hazafiak nevű nacionalista pártszövetség a szavazatok 9,08%- ával 27 mandátumra tett szert, amivel megkerülhetetlen erővé vált a koalíciós tárgyalásokon. Partnere lehet a GERB-nek az ötödik helyen végzett Akarat (Volja) nevű új populista párt is, amely a voksok 4,16%- át kapta meg, így 12 képviselői helyhez jutott. Boriszov már korábban leszögezte, hogy nem óhajt szövetségre lépni a negyedik legtöbb mandátumhoz - a voksok 8,98%-val 26 képviselői helyhez - jutó Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) nevű párttal, amely a balkáni országban élő török kisebbség támogatója. A hivatalos végeredményeket három napon belül ismertetik, és a következő napokban Rumen Radev elnök felkéri majd Boriszovot a kormányalakításra. A választásokat Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki tavaly novemberi lemondásával, miután az általa támogatott jelölt a tavaly őszi elnökválasztáson alulmaradt az ellenzéki szocialisták által támogatott, oroszbarát Radewel szemben. 2013 óta harmadszor kellett parlamenti választásokat kiírni Bulgáriában. 2017. január 27. óta ügyvivő kormány van hivatalban Ognyan Ger- dzsikov vezetésével. Körülbelül 6,5 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatta le voksát tizenegy pártra és kilenc koalícióra. Mintegy négyezer megfigyelő ellenőrizte a voksolás tisztaságát. A 2016 áprilisában elfogadott törvény értelmében a választásokon a részvétel kötelező, de a voksolás elmulasztása nem jár szankciókkal. Saar-vidék: erősödött Merkel pártja Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerte meg a német Saar-vidóken vasárnap rendezett tartományi törvényhozási (Landtag) választást. SaarbrUcken/Berlin. Az előzetes végeredmény szerint a CDU a szavazatok 40,7%-át szerezte meg, 5,5 százalékponttal meghaladva a legutóbbi, 2012-ben tartott választáson elért 35,2%-ot. Az eddigi, és várhatóan jövőbeni koalíciós társ, a szociáldemokrata párt (SPD) 29,6%- kal a második helyen végzett, 1 százalékponttal elmaradva az öt évvel ezelőtti 30,6%-tól. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 12,9%-át szerezte meg, 3,3 százalékkal elmaradva a 2012-es eredménytől. A CDU-tól jobbra álló, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 6,2%-ával jutott be a saarbrückeni Landtagba. A Zöldek az öt évvel ezelőtti 5% után 4 százalékos eredményt értek el, kiestek a tartományi gyűlésből. Nem érte el az 5%-os bejutási küszöböt a Kalózpárt sem, amely a 2012-es 7,4 százalék után a szavazatok 0,7%-át szerezte meg. A Saar-vidék a legkisebb német tartomány, a választásra jogosultak száma 775 ezer volt, ami alig 1 százaléka az ország teljes lakosságának. A részvételi arány 69,7%-ra emelkedett a 2012-es 61,6%-ról. Több mint 540 ezren adták le voksukat, az öt évvel ezelőtti 491 ezer után. A CDU szavazóinak száma csaknem 50 ezerrel emelkedett, 169 ezerről 217 ezerre. Az SPD is növelte szavazói számát, 147 ezerről 157 ezerre. Az 51 fos Landtagban a CDU 24, az SPD 17, a Baloldal 7, az AfD 3 képviselői helyet szerzett. Annegret Kramp- Karrenbauer tartományi miniszterelnök a választás után kiemelte, a Saar- vidék a 2012-ben alakított CDU-SPD koalíció folytatására szavazott, és elutasította az SPD és a Baloldal kilátásba helyezett együttműködését. A tartományi szavazás országos jelentőségű, fontos üzenet a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választásra tekintve. A miniszterelnöki tisztséget hat éve betöltő, rendkívül népszerű politikus hangsúlyozta: a választók azt is kifejezték, hogy elégedettek a munkájával és azt szeretnék, ha továbbra is ő vezetné a tartományi kormányt, és Saar-vidék baloldali fordulat helyett kitartana „a közép” politikája mellett. Martin Schulz SPD-elnök, kancelláijelölt elismerte, hogy pártja nem érte el célját a tartományban, de ez nem azt jelenti, hogy nem éri el legfőbb célját, a politikai fordulatot egész Németországban. Az SPD-nek kitartásra és egységre van szüksége, hiszen a Bundestag-választás kampánya „nem sprint, hanem maraton- futás”-mondta. (MTI) Letartóztathatják a koreai exelnököt Szöul. A dél-koreai ügyészség bejelentette, kezdeményezi a volt államfő, Pák Gun Hje letartóztatását. A 65 éves politikust egyebek mellett vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és államtitoksértéssel gyanúsítják. Pák Dél-Korea első olyan demokratikusan választott elnöke, akit a parlament elmozdított hivatalából. Tíz évnél is hosszabb börtönbüntetéssel sújthatják, ha bebizonyosodik, hogy kenőpénzeket fogadott el nagyvállalatok vezetőitől. Múlt szerdán 14 órán keresztül hallgatták ki az ügyészségi hivatalban a leváltásához vezető korrupciós botrány ügyében. Dél-Koreában a botrány miatt május 9-én előrehozott elnök- választást tartanak. A várható győztes a liberális Mun Dzse In emberi jogi aktivista, aki a legutóbbi, 2012-es elnökválasztáson Pák fő ellenfele volt. (MTI) Több mint félezer tüntetővel együtt őrizetbe vették és 15 napi elzárásra Ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust (képünkön) az általa szervezett, a hatóságok szerint törvényellenesen megtartott moszkvai vasárnapi korrupcióellenes megmozduláson. Az Eho Moszkvi rádió szerint a „tiltakozó sétán" 30 ezren vettek részt. A többtucatnyi városra kiterjedő tüntetésekre a szervezők nem kaptak engedélyt. Szentpéterváron közel 10 ezren, Novoszibirszkben 2 ezren, Irkutszkban, Tomszkban, Krasznojarszkban és Cseljabinszkban pedig ezren tüntettek. A Kreml elutasította az amerikai külügyminisztériumnak és az Európai Uniónak azt a kérését, hogy bocsássák szabadon a tüntetőket. (TASR/ap) Szavazó külföldi törökök Ankara. A külföldön élő, választásra jogosult török állampolgárok az ország külképviseletein, valamint a törökországi határátkelőhelyek és nemzetközi repülőterek vámhelyiségeiben tegnaptól már leadhatják szavazataikat az elnöki rendszer kiterjesztéséről döntő népszavazás keretében. Törökországban a referendumot április 16-án tartják. A következő három hét során 57 országban összesen 120 képviseleten voksolhatnak a külföldön élő törökök. Tegnap Európa 6 országában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Dániában és Svájcban nyíltak meg az urnák. Áz Anadolu török hírügynökség szerint külföldön jelenleg 2 millió 927 ezer szavazásra jogosult török állampolgár lakik. Németországban 1,423 millió török választó él, Franciaországban 323 ezer, Hollandiában 251 ezer, Belgiumban 136 ezer, Ausztriában pedig 107 ezer. A szavazócédulákon az elnöki rendszer bevezetését támogató „igen” felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző „nem” felirat pedig barna háttér előtt szerepel. A Sözcü ellenzéki napilap értesülése szerint a külföldön élő törökök körében nem készült arra vonatkozóan felmérés, hogy milyen arányban oszlanak meg a szavazatok. Amennyiben a legutóbbi, tehát a 2015. november 1-jei előrehozott parlamenti választások pártpreferencia-eredményét veszik mintának, az igenek aránya 61%- ra, a nemeké pedig 39%-ra jön ki - írta az ellenzéki újság. A referendum miatt az utóbbi időben Ankara éles konfliktusba került több uniós tagállammal is. (MTI) Megköszönte a választóknak. Bojko Boriszov újra kormányfő lehet. (TASR/ap)
