Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-27 / 72. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2017. március 27. RÉGIÓ I 3 A támogatási rendszert bírálták a képviselők Mindenkinek egyenlő esély jár - hangsúlyozta Antal Ágota (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Antal Ágota, dunaszerdahelyi városi képviselő kifogásolta, hogy néhány felhívásról csak a kiválasztott szervezetek tudnak. DUNASZERDAHELY Az önkormányzat által nyújtott tá­mogatásokról is tárgyalt a plénum a soron kívüli képviselő-testületi ülé­sen. Felmerült, hogy módosítani kell a dotációk elosztásának módját, né­hány képviselő szerint ugyanis a je­lenlegi rendszer nem átlátható. Hájos Zoltán polgármester el­mondta, az ezer euró alatti támoga­tásokról a bizottságok döntenek, a nagyobb összegekről a bizottságok javaslata alapján az önkormányzat. A pályázatok külön kategóriájába tar­toznak az ún. felhíváson kívüli bead­ványok. Ezeket kritizálta Antal Ágo­ta képviselő, aki szerint a nem meg­hirdetett pályázatok nyertesei a vá­roshoz közeli szervezetek, amelyek „valamilyen úton-módon tudomást szereznek a lehetőségről”. „Körülbe­lül 40 ezer eurót 43 kérvényező kö­zött osztottunk szét. A nem meghir­detett pályázatok keretösszege 78 500 euró, erre 16 kérvény érkezett” - ma­gyarázta a képviselő. Hozzátette, mindenkinek egyenlő esély jár. „Ezek nem kiemelt támogatások, kérvé­nyezni kell, de ezt nem mindenki tud­ja” - közölte a képviselő. Antal azt is kifogásolta, hogy a kérvényekről a polgármester egyedül dönt. Hájos Zoltán elmondta, 2015-ben módosí­tották a pályáztatási rendszert, koráb­ban Jarábik Gabriella képviselő ne­hezményezte, hogy a kiemelt rendez­vényeket nem egyénileg bírálja el az önkormányzat. ,A hagyományos fesztiválok szervezőinek ne kelljen arra várniuk, kapnak-e pénzt. Auto­matikusan különítsék el számukra az összeget” - reagált Jarábik Gabriella. A képviselő példaként említette a Duna Menti Tavaszt, a zenei napo­kat, vagy a harmonikafesztivált. A képviselők elfogadták a beter­jesztett anyagot, és jóváhagyták, hogy az 1000 eurót meghaladó kiemelt pá­lyázatokat is nyilvánosságra hozzák a hivatal honlapján. Ellenőrizték az utcai árusokat Két stand bérlője a korábbi figyelmeztetés ellenére sem tett rendet a bódéja körül, ezért szerződést bontott velük a város. POZSONY A napokban ellenőrizte a főváros önkormányzata, rendet tartanak-e az árusok az utcai standok környékén. Két árusítóhelyet becsukatott a ma­gisztrátus. Az standok, utcai bódék alatti te­rület a város tulajdona. Az árusok­nak a szerződés értemében a bérleti díj befizetése mellett arra is ügyel­niük kell, hogy rend és tisztaság le­gyen a standon és környékén, fal­firkák sem csúfíthatják a falait. Po­zsonyban több mint 70 ilyen stand van, a legutóbb ellenőrzött 22-ből 4- nél találtak szabálytalanságot. Két bérlővel szerződést bontanak, mi­vel azok már többször figyelmen Pozsonyban 72 stand működik (Gabriel Kuchta felvétele) kívül hagyták szerződésben foglal­takat - olvasható a városi hivatal honlapján közzétett tájékoztatás­ban. Ivó Nesrovnal főpolgármester rámutatott, már több mint két évvel ezelőtt figyelmeztették a bérlőket. „Ha valaki nem teljesíti a köteles­ségeit, figyelmeztetjük. Aki nem reagál a felszólításra, azzal a város felbontja a bérleti szerződést” - magyarázta Nesrovnal. 2015-ben tájékoztatták az áruso­kat arról, hogy rendet kell tartaniuk a bódék körül. Utána ellenőrizte a város a 72 stand környékét. Akkor 23 problémás árusítóhelyet talál­tak, közös megegyezéssel - útfel­újítás miatt - eggyel szerződést bontottak. Mintegy 50 boltos kita­karította a standja környékét, és ki­küszöbölte a hibákat. Á magisztrá­tus közölte, további ellenőrzéseket terveznek, mivel a közterületek tisztasága, az illegális reklámok és az épületeket borító falfirkák eltá­volítása a városvezetés prioritásai közé tartozik. (béva) Miért tiltották be a burkát európai munkahelyeken? A hírekből értesültem, hogy az Európai Unió betiltotta a burka viselését európai munkahelye­ken. Gondolom, az utóbbi évek­ben végbement iszlám radikali- zálódás miatt sok hétköznapi ember örömmel veszi ezt a fej­leményt, főleg Franciaország­ban, Németországban és a többi nyugati országban, ahol nagy­számú muszlim közösségek ala­kultak ki az elmúlt évtizedek­ben. Milyen érveket hozott fel a bíróság? VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL Az Európai Unió Bírósága ítélete a C-l 57/15 és a C-l 88/15 ügyekben arra ad iránymutatást, hogy egy munkáltató arra vonatkozó tiltása, hogy alkalmazottai iszlám fej ken­dőt (vagy más vallási, politikai vagy filozófiai szimbólumokat) viseljenek, mikor tekinthető hátrá­nyos megkülönböztetésnek. A tagállambeli bíróságok előzetes döntéshozatali eljárásban kérdést teijeszthetnek az uniós jog értel­mezésére az Európai Unió Bírósá­ga elé. Esetünkben a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalma­zott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelv értelmezésé­re kérték az uniós bíróságot a belga, illetve francia semmítőszékek. A jogvitát a tagállami bíróságok döntik el - tekintettel a fenti irány- mutatásra, az alkalmazandó nem­zetijogra és az eléjük tárt bizonyí­tékokra. A C-157/15-ös ügyben Saruira Achbita, a G4S Secure Solutions NV alkalmazottja recepciósként egy idő után elkezdett iszlám ken­dőt viselni a munkahelyén. Azon­ban már Achbita felvételekor ér­vényben volt az az íratlan szabály, mely szerint a cég alkalmazottai munkavégzésük során nem visel­hetik a vallási vagy politikai meg­győződésük látható jeleit vagy gyakorolhatnak azokból eredő szertartást. E szabály később írott formában is bekerült a cég belső szabályzatába. AC-188/15-ös ügy főszereplője pedig Asma Bougnaoui, aki pro- jektmémökként dolgozott a Mic­ropole SA cégben. Egy ügyfél azt kívánta a munkáltatójától, hogy olyan projektmémököt rendeljen mellé, aki nem visel fátylat, mivel a fátyol viselete zavarja némely dol­gozókat. Ezért a munkáltató meg­kérte Asmát, hogy az ügyféllel való érintkezés során ne viselje a fátylat. A muzulmán vallású alkalmazottak vallásszabadságra hivatkozva megtagadták az iszlám jel látható viselésének tiltására irányuló munkáltatói utasítást, így mind­kettőjüket elbocsátották. Az EU Alapjogi Chartája kimondja a vállalkozás szabadságát is. A magánszektorban működő mun­káltatónak joga van ügyfeleinek semleges arculatot mutatni - így megkövetelheti a velük érintkező alkalmazottaitól, hogy munka közben mellőzzék a vallási, politi­kai vagy filozófiai jelek látható vi­seletét. A semlegességi politikának - és gyakorlati alkalmazásának - azonban objektívnek és arányos­nak kell lennie. Ha egy vállalat belső szabályai nem tartalmaznak vallási jelek viseletét tiltó rendel­kezést, és ilyen helyzetben kéri va­lamely ügyfél a fejkendő mellőzé­sét, akkor meg kell vizsgálni, hogy e kívánság valódi és meghatározó foglalkozási követelménynek tekinthető-e. (pl. egy projektmér­nök teljesítményét nem befolyá­solja a híj ab viselése, de egy gyári munkást akadályozhatja egyes műveletek elvégzésében). A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK A dunaszerdahelyi polgármester 132 000 euróért venne szolgálati autót. Mit szól hozzá? Ollári László: Az utakon kitörik az autók kereke, éjjel tele a város ré­szegekkel, drogosokkal, hajléktala­nokkal, autókat gyújtanak fel stb. Ezeknek a problémáknak megoldá­sára kellene azt a pénzt fordítani! A polgármester vegyen saját pénzé­ből autót! Štefan Tóth: A hazug polgármester dolgozna 300 euróért, megtudná, mi az élet, és nem lenne szolgálati autója 132 000 euróért. Méry János: Csodálom, hogy nem lett ez a hír címlapsztori. A Tisztelt Most-elnök telekbizniszéről mikor lesz olvasói kérdés? Varga Zoltán: Kövezzetek meg, ha nincs igazam, de ő tett érte, hogy ott legyen, ahol. Legyen az becsü­letes pénz avagy piszkos... Minden­kinek megvan az esélye, hogy job­ban éljen... Hajdók Ákos: Én olvasok a gon­dolataiban, bizonyára egy páncélo­zott Teslát akar venni töltőállomás­sal a klímaváltozás jegyében. Na­gyon helyes. Nagy Viola: Ám legyen neki, ha megígéri nekem, hogy a főutcán meg sok más nyilvános helyen a városban eltakaríttatja a sok szeme­tet, csikket, törött üveget, melyeket lépten-nyomon kerülgetek az én 100 eurós autómmal / biciklimmel. Bertók Robi: Én a helyében kettőt vennék, ha az egyik szervizbe ke­rülne, ne kelljen gyalog járnia. Norbert Kováčik: Nincs olyan polgármester, aki ellenne lehetne valamit felhozni. Botosne Trenka Valika: Ha ő meg­engedheti magának, és hagyják is, vegye meg, nem? Bodon László: Maffiaállam Duna- szerdahely, jól megy ott a biznisz. Sanyi Alexander László: Fejenként 6 euró a lakosoktól nem is rossz. Nekem 1 euró is elég len­ne, abból is lehetne venni valami szépet. Czakó Zoltán: Ha Bécs polgár- mestere volna!? Cserge Eugen: Adnék neki egy 120-as Skodát, azzal feszeregjen, nem azzal az autóval, amit az adó­fizetők pénzéből vett magának. Tóth Mária: Szép példakép. El kellene verni csalánnal, hogy ne tudjon beleülni. Vagy üvegvattás üléseket kell beszerelni a 132 ezer eurós kocsijába. Orosz László: És mivel járjon, vá­rosi busszal? Purczell Tamás: Egy zsebkendőnyi városnak kell ilyen verda. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kislány forrázta le magát a hétvégén Dernő (Drnava). Hároméves kislányhoz riasztották a légi mentőegységet szombat dél­után a Rozsnyói járásban fekvő Demőre. A kis Nikoleta forró vizet borított magára, a mentő­orvos közlése szerint testének 40-50 százalékán szerzett égési sérüléseket, főleg a hátán és a lábán. A kassa-sacai kórház égési sérüléseket ellátó osztá­lyára szállították, az orvosok közlése szerint állapotát stabi­lizálták, de hosszú időre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen felépüljön sérüléseiből. (SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents