Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-25 / 71. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. március 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Eurovíziós háború Krími koncertje miatt nem léphette! Kijevben az orosz énekesnő JUHÁSZ KATALIN A Eurovíziós Dal­r~mr fesztivál elneve­J zésü, idejétmúlt, A. M m A teljesen felesleges, sőt némiképp ízlésromboló nemzet­közi giccsparádé nem sok vizet zavar normális ízlésű zenerajongók köré­ben. Az állami közmédia sem min­denütt tartja kulturális szempontból indokoltnak azt a pénzkidobást, amibe egy „versenyző” kiküldése kerül. Másutt viszont óriásira fújják a lufit, többfordulós nemzeti dalválo­gatót rendeznek az adófizetők pén­zéből, szóval országa válogatja, ki hogyan viszonyul ehhez a dologhoz. A héten viszont újfajta önprezen­tációs lehetőség adódott a fesztivál kapcsán Oroszország és Ukrajna számára: a politikai konfliktus de­monstrálása. A nemzetközi sajtó attól hangos, hogy a hazája válogatóját megnyerő orosz énekesnőt két hó­nappal a Kijevben tartandó fesztivál előtt kitiltották Ukrajnából. Julija Szamojlova bűne az, hogy külön uk­ránjóváhagyás nélkül lépett fel az Oroszország által elcsatolt Krím fél­szigeten, és az sem tisztázott, hogyan adózott az ott kapott gázsi után. Kijev szerint Moszkva szándékosan pro­vokálta Ukrajnát az eurovíziós jelölt krími felléptetésével. Ráadásul ennek a szép hangú lánynak izomsorvadása van, kere­kesszékben énekel. Egyébként meg hosszú, szőke hajú, versenydala pe­dig abszolút Eurovízió-kompatibilis, szóval akár győzelmi esélyei is len­nének, ha részt vehetne a fesztiválon. De persze nem ő itt a főszereplő, ha­nem két, egymással civakodó ország. Napok óta folyik az adok-kapok, a Duma vezetői, a Kreml illetékesei, diplomaták és jogászok csaptak össze, élvezve és meglovagolva a nemzetközi figyelmet. Nyilvánvaló provokálásról van szó, hiszen az Ukrán Biztonság Szol­gálat simán kivételt tehetne Szamoj- lovával. A 27 éves énekesnő olyas­mit nyilatkozott, fogalma sincs, ho­gyan és honnan utaztatták őt a Krím­re 2015-ös turnéja során, sőt magára a koncertre sem igazán emlékszik, az ukránok viszont azt pedzegetik, hogy anno olyasmiket posztolt közösségi oldalára, hogy „a Krím az oroszoké”. Ezt ugyan eddig nem tudták bizo­nyítani, de a két ország vezetése lát­hatóan „élvezi” a csetepatét. A dalfesztivált szervező European Broadcasting Union (EBU) már ke­vésbé örül az ingyenreklámnak, két­ségbeesetten igyekszik oldani az orosz-ukrán feszültséget. A szerve­zet ugyanis trendi módon a sokszí­nűséget és az összefogást hirdeti, a versenyzők származására, bőrszíné­re, nemi és szexuális hovatartozására való tekintet nélkül. És persze nem szeretné elveszíteni a nézettségi ada­tokat növelő orosz rajongókat, pon­tosabban inkább azt a pénzcsomagot, amelyet az orosz tévécsatornáktól kasszírozhat közvetítési díj címén. Az orosz szövetségi televíziók ugyanis bejelentették, hogy ha Sza- mojlovát kitiltják Ukrajnából, nem közvetítik az Éurovíziót. Tegnap pe­dig mindkét fél elutasította az EBU kompromisszumos javaslatát, hogy az orosz énekesnő műholdas kap­csolaton keresztül, Moszkvából ve­gyen részt a versenyen. Hát mi ez, ha nem háború? Brazíliai szállítmány érkezett a húsfestészetbe (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nimuno, avagy legóvá leszünk BEKE ZSOLT A utóbbi időben r**y tobzódunk a le- f % m góval kapcsolatos A. m iW Á hírekben. Mintha egy gigakampány kellős közepén élnénk, pedig csak az derült ki, hogy idén már több legófigura lesz a Föl­dön, mint ember, meg hogy Bil- lundban a világszerte elismert dán építész, Bjarke Ingels tervei alapján őszre megépül a Lego House. Meg hogy Magyarországra is megérke­zik a Lego oktatási programja, ami segíti a gyerekek motiválását, erősíti a hátrányosabb helyzetű régiók fel­zárkózását célzó oktatási stratégiát. Arról is lehetett olvasni, hogy a cég annak lehetőségeit kutatja, hogy 2030-raúj, újrahasznosítható anyagból készülhessenek a legóda- rabok és a csomagolás is. Ha el- bomlóra sikerül az új játék, valószínűleg nem lesz már olyan, mint Ausztrália partjainál, ahol az évtizedekkel ezelőtt elsüllyedt le- górakomány darabjait a mai napig a fövenyre sodorja a hullámzás. Talán ennek az igyekezetnek a terméke az az új építőelem, ami a Nimuno nevet kapta. Lényegében olyan, amilyet megszoktunk, csak éppen haj lik, vágható és szinte bár­milyen felületre ragasztható. A promójához készített reklámfilm­ben azt állítják róla, hogy más játé­kokat is Legóvá tesz. Lényegében egy olyan vírusként telepedik rá, amely felülírja a gazdasejt működését. Égy mutációt hoz létre, egy megváltozott gén-, pontosabban mémtérképpel. Emlékezzünk arra, hogy mikor Richard Dawkins angol etológus, evolúcióbiológus megal­kotta a mém, vagyis egyfajta kultu­rális gén fogalmát, a mintát a bioló­giából vette, figyelembe véve a gén átörökítő képességét, változékony­ságát, amivel mutációkat képes lét­rehozni. Ha jobban meggondoljuk, így működnek mindennapjainkban az alternatív tények, az álhírek, a hoa- xok is. Nem elég korán kezdeni a szoktatást - vagy épp az oktatást. Szülője válogatja. A reklámfilmben egy dínóra - vagyis egy másik mí­tosz sokjelentésű elemére - ragasz­tanak egy darab nimunót, így vál­toztatják legóvá. Az őskort kap­csolják össze a jelennel, hogy egy jövőbeli mutációt modellezzenek. A popkultúra nem semmisíti meg, ha­nem bekebelezi az ellenfelét. És ne feledjük, több a legófigura, mint az ember! A spájzban vannak FINTA MÁRK H ibrid fenyegetésnek hívják. És (dez)információs háború­nak. Na és van még egy csomó, többé-kevésbé helytálló, baljós neve is annak, ami most zajlik errefelé az interneten, a közösségi oldalakon, vagy épp az utcákon. A baj csak az, hogy az ember ezeket az elnevezéseket, meghatározá­sokat olvasva legfeljebb a vállát vonja meg, aztán kortyol egyet a kávé­jából, és továbblapoz az újságban vagy továbbgörget a Facebookon a következő cicás képre. Igen, itt is a média a hibás, mert nem szögezi le egyszerűen és közért­hetően, hogy a hibrid háború kocsmában (kávéházban, mezőszélen, te­tőtéri öröklakásokban) használatos és használandó neve nem más, mint az, hogy „az oroszok a spájzban vannak”. Erre pedig - ha van a népnek a mi kis Közép-Európánkban némi történelmi emlékezete - úgy kéne be­indulnia a vészcsengőnek a fejekben, mint Pavlov kutyájának nyálter­melése. Mert emlékezzünk csak, mi történt, mikor legutóbb volt szó er­ről, nem volt olyan régen: málenkij robot, Gulag, fekete autók, kom­munista egypártrendszer, sarló-kalapács, vörös csillag, ŠtB. Ezeket nem a jóságos Mikulásnak köszönhettük, hanem a dicsőséges Szovjet­uniónak. Szóval ismételgessük csak, mondjuk ki hangosan. Az oroszok újra a spájzban vannak. Méghozzá olyannyira, hogy a GRU (a rettegett orosz katonai hírszerzés) torkos ügynökei minden bizonnyal már alaposan belenyaltak a nagymama baracklekvárjába, és leharapták a füstölt kolbász csücskét is. Ez azonban még csak a kisebb baj. A nagyobb, hogy a torkos orosz ügynökök nemcsak a kolbászunkat akarják, hanem azt is, hogy másképp tekintsünk a világra, mint most. Mondjuk úgy, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, mikor az EU funkcióját számunkra még a KGST töltötte be, aNATO-étpediga Varsói Szerződés. Szögezzük le tehát, hogy ez valóban háború, méghozzá olyan, ami­lyennel eddig még csak elvétve találkoztunk. De ha nem vigyázunk, olyanná nőheti ki magát, mellyel azonban már igen. Az előnyünk annyi, hogy tudjuk, kiken keresztül érkezhet meg ide a háború fizikai valójában is. Az olyanokon keresztül, mint például Mari­án Kotleba és pártja, a ĽSNS, akiknek messze nem csak az a bűnük, hogy olykor masírozgatnak vagy vonatokon abajgatják a jónépet. Ennél komolyabb fenyegetés ugyanis, hogy egy kétes fehérorosz származású aktivista igyekezett segíteni Kotlebáéknak abban, hogy népszavazást írjanak ki Szlovákia kilépéséről a NATO-ból. De közvetlenül vagy köz­vetetten, Kotlebáékhoz és a szlovákiai jobboldali szélsőséges szcénához köthető számos Putyint, és a jelenlegi orosz politikát istenítő Facebook- csoport és álhíroldal is, melyekből csak úgy dől az orosz propaganda. Ezek az emberek azt akarják megetetni velünk, hogy jobb lenne ne­künk az orosz medve ölelő karjaiban Európa helyett. Azt akarják meg­etetni velünk, hogy az úgynevezett fősodratú média kimossa az agyun­kat, és csak ők mondják ki az igazságot. Azt akarják elhitetni velünk, hogy a szabadságot bátran lecserélhetjük valamiféle kétes biztonságra, amit ők nyújtanának. S én csak remélni tudom, hogy vagyunk annyira szabadságszeretők, hogy ezzel a támadással is meg tudunk birkózni. Az állam ugyanis egyelőre nem veszi igazán komolyan ezt a fenyegetést, vagy végzetesen hanyag, ha azt hiszi, néhány tucat pluszrendőrrel fel tudja venni a harcot a Kremllel. FIGYELŐ Kiürítósi terv nólkül a brüsszeli repülőtér Egy évvel a brüsszeli Zaventem repülőtéren 16 emberéletet köve­telő robbantásos merénylet után sincs kiürítési terve az üzemelte­tőnek - közölte a La Libre Belgi- que napilap egy szakszervezeti vezetőre hivatkozva. Sandra Langenus, a szakszervezet titkára arról számolt be, hogy a légiki­kötő biztonságáért felelős csoport dolgozott ugyan védelmi intéz­kedéseken, de az épület egészére továbbra sincs evakuálási terv. Semmilyen intézkedés sem történt a személyzet megnyugtatására, nem magyarázta el nekik senki, mi a teendő hasonló esetben. Sandra Langenus megjegyezte, hogy van olyan repülőtéri dolgo­zó, aki 23 éves munkaviszonya alatt egyszer sem vett rész tűzvé­delmi oktatáson, nem gyakorolták sosem, mi a teendő tűzriadó ese­tén. Az alkalmazottak azt sem tudják, ők merre meneküljenek, nemhogy az utasok. (MTI) Háborúhoz vezethet Trump ostobasága Háborúhoz vezethet a Balkánon az Európai Unió szétesése, az Egyesült Államoknak ezért nem kellene a brit példa követésére bátorítania a tagországokat - fi­gyelmeztetett Jean-Claude Junc­ker, az Európai Bizottság elnöke a Financial Times című brit lapnak adott interjúban. Meglepőnek, és egyben zavarónak nevezte Donald Trump amerikai elnök lelkesedé­sét a brit kilépés iránt. Szerinte ez azt mutatja, hogy az ingatlanmil­liárdos nincs tisztában Európa bonyolult történelmével. Febru­árban Mike Pence amerikai alel- nököt is figyelmeztette Juncker. „Megmondtam az alelnöknek, hogy ne biztassanak másokat tá­vozásra, mert ha az EU összeom­lik, akkor ismét kitör a háború a Nyugat-Balkánon. Ha magára hagyjuk Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Macedóniát, Albániát és a többi országot, akkor újból há­ború lesz” - vélekedett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents