Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-23 / 69. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2017. március 23. KULTÚRA A két főszereplő: Bárdos Judit és BéhrMárton (Kiss Gibbó Gábor felvételei) Az örök szerelem Shakespeare Rómeó és Júliája a Komáromi Jókai Színházban AJÁNLÓ Komárom. Holnap este mutat­ják be a Komáromi Jókai Színházban Shakespeare Rómeó és Júlia című darab­ját. Az előadást Martin Huba rendezi. A drámairodalom egyik örök érvényű klasszikusát eddig egyszer, 50 évvel ezelőtt tűzték műsorra Ko­máromban. Az előadás a szlovákiai magyar színjátszás emblematikus, korszaknyitó produkciójává vált: a Rómeó és Júlia volt Beke Sándor vizsgarendezése, ezzel tért haza Bu­dapestről, a főszerepben pedig két ígéretes pályakezdő, Gálán Géza és Thirring Viola mutatkozott be. Két évvel később Beke ugyanezzel a fia­tal csapattal alapította meg a kassai Thália Színpadot. A korabeli fotók, dokumentumok alapján az öt évti­zeddel ezelőtti bemutató klasszikus, kosztümös-kardozós előadás volt, a mostani produkció viszont mai kör­nyezetbe helyezi a két veronai sze­relmes történetét - s ehhez Nádasdy Adám fordítását használja fel. Mai, de költői „Martin Huba, az előadás rende­zője hozott egy számára kedves cseh fordítást Martin Hilskýtôl, mi pedig egy olyan magyar változatot keres­tünk, amely közel áll a cseh szöveg­hez - mondta el Varga Emese, a Jó­kai Színház és egyben az előadás dramaturgja. - Nádasdy Adámé az egyik legújabb fordítás, és az elő­adás stílusához, koncepciójához is illeszkedik. A Rómeó és Júliát a leg­utóbb Varró Dani fordította le az Uj Színháznak, az ő szövege már nem tartja szem előtt a Shakespeare-i po­étikát, a virtuozitásra törekszik, nem pedig a költőiségre, mint Mészöly Dezső vagy Kosztolányi. Nádasdy fordítása valahol a két pólus között van. Tehát a szöveg mai, ugyanak­kor helyenként nagyon költői. Kö­veti a nagy elődök hangulatát, csak maibb megfogalmazásban.” Hátha most hspiend... Shakespeare számos drámája élt meg az „alaptól” jócskán elrugasz­kodott értelmezéseket, ugyanakkor a Rómeó és Júlia az a darab, amely alapvetően mindig ugyanarról - a szerelemről, a fiatalok sorsáról - szól, bármilyen közegbe helyezik is, emel­te ki a dramaturg. „Martin Huba fo­galmazta meg az egyik próbán na­gyon pontosan, miben rejlik a mű va­rázsa: hogy hiába látta ezerszer, hiá­ba tudjuk mindannyian, mi lesz a vé­ge, azért még mindig drukkolunk, hátha odaér az a bizonyos levél. És a nézők is mintha azért jönnének, hogy hátha most hepienddel zárul a törté­net” - jegyezte meg Varga Emese. Hozzátette: Hubát színész-rende­zőként alapvetően mindig az ember érdekli. Nem az egész világ víziójá­val foglalkozik, hanem a színészen, illetve a szerepen, a kis történeteken keresztül mond el nagy dolgokat. A Rómeó és Júlián belül sem érdekli a konfliktus a két család között, hogy igazából mi az oka az ellenségeske­désnek, hanem a szereplők motivá­cióit bontja ki, és ezek lecsapódásá­ból áll össze a nagy egész. Rómeó, Júlia Martin Hubát, aki hetedszer rendez a Jókai Színházban, most is állandó alkotócsapata kísérte el Komáromba: az előadás díszlettervezője Jozef Cil- ler, a jelmeztervező Peter Čanecký, a koreográfus Juraj Letenay. Persze, minden Rómeó és Júlia- előadás alapkérdése maga a két fő­szereplő: a két fiatal, tinikorú szerel­mes szerepére nem is olyan egyszerű képzett, de az illúziót megteremteni képes színészeket találni. Varga Emese elmondta, a komáromi szín­ház is jó ideje foglalkozott a darab be­mutatásának a gondolatával, és most jött el az a szerencsés pillanat, amikor a szereposztás megoldható volt. Ró­meó szerepében Béhr Mártont, a po­zsonyi Színházművészeti Egyetem harmadéves hallgatóját láthatják a nézők, Júliát - vendégművészként - Bárdos Judit alakítja. „Az az igazság, hogy akár Budapesten, akár Po­zsonyban a színmüvészetin egyre rit­kább az a klasszikus színésztípus, akire rá lehet osztani Rómeót és Jú­liát, vagyis egy többé-kevésbé klasz- szikus hősszerelmes- és naivaszere- pet. Sokkal több az érdekes karakter - fejtegette az előadás dramaturgja. - Ennél is nehezebb, hogy találjunk két olyan főszereplőt, akik között tény­leg működik a kémia, akiknek el­hisszük, hogy ez szerelem ez első lá­tásra. Béhr Márton és Bárdos Judit képes megteremteni az illúziót. Mar­ci úgy értelmezte a szerepét, hogy Rómeó sodródik, és számára ez a szerelem jó ürügy a lázadásra. Júliá­ban sokkal nagyobb elszántság, na­gyobb tudatosság van: ő pontosan felfogja, hova vezet a történetük. Shakespeare itt gyönyörűen meg­mutatja, hogyan válhat valaki érett emberré gyakorlatilag 4-5 nap lefor­gása alatt. Mikor Júlia eljut a halálba, már nem kamaszként hal meg, és nemcsak azért, mert már megvolt a nászéjszakája, hanem szellemileg is más emberré válik.” Shakespeare nyomában A bemutatóhoz kísérőrendezvé­nyek is kapcsolódnak: a színház emeleti előcsarnokában a Komáromi Művészeti Alapiskola diákjainak al­kotásaiból látható kiállítás Rómeó és Júlia gyerekszemmel címmel. A Jó­kai Színház és a Thália által közösen meghirdetett, Shakespeare nyomá­ban című színháztörténeti vetélkedő döntőjét március 31-énrendezikmeg, kilenc középiskolai csapat méri össze a tudását Komáromban. Ugyanezen a napon a Vasmacska Stúdiószínpa­don Nádasdy Adám Shakespeare- fordítóval, költővel, nyelvésszel be­szélget Gazdag József. (endo) RÖVIDEN Krasznahorkaió az Aegon Művészeti Díj Budapest. Báró Wenckheim ha­zatér című regényéért idén Krasz- nahorkai László nyerte a három­millió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat. Bazsányi Sán­dor, az elmúlt év kiemelkedő kor­társ szépirodalmi alkotását elis­merő díjról döntő héttagú szakmai zsűri elnöke hangsúlyozta: Krasznahorkai műveiben lappan­gó elemként mindig ott volt a hu­mor, a játékosság, ám ilyen vadul, mint a Báró Wenckheim hazatér­ben, sosem árasztotta el korábban az író prózáját. „Tíz biztosan jó könyv közül Krasznahorkai László regénye volt a biztosan legjobb” - fogalmazott az iroda­lomtörténész, kritikus. A zsűrinek Bazsányi Sándor mellett Máté Gábor színművész, Nagy Gabri­ella író, Pörögi András magyarta­nár, Radics Viktória író­műfordító, Szirák Péter iroda­lomtörténész és Thimár Attila szerkesztő volt a tagja. Kraszna­horkai Lászlót április 5-én zenei és irodalmi műsort is felölelő díját­adó gálával köszöntik a Katona József Színházban, az eseményen Borbély Alexandra, Kocsis Ger­gely és Máté Gábor lép fel. (MTI) PENGE Daljátékok Egy-egy régi dal, mint a gyerek­kor, úgy él velünk. Békén nem hagy. El nem enged. Karcol. Du­ruzsol a fülbe, a legváratlanabb pillanatban bukkan fel, buszon, villamoson, lefekvés előtt. Utána előjön a hozzá köthető emlék, a nosztalgia búja-bája. Lackfi János és Vörös István gyerekeknek (át)írt közös kötete, az Apám ka­AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA kasa után megérkezett a kicsit fel­nőttebb, kicsit őrültebb, kicsit ti­zennyolc karikás Csavard fel a szöveget című gyűjtemény. Nemzedékeket meghatározó slá­gerek, manapság retrobulik ki­hagyhatatlan dalszövegei kerültek a Lackfi-Vörös boncasztalra - át- szabatni, újraértelmezni. A szerzők Szenes Iván, Bereményi Géza szövegét ugyanúgy nem kímélik, mint Kis Tibiét. Leporolt régiek vadonatúj színben, vadonatúj, ami korunkat jellemző témákkal, kihí­vásokkal, problémákkal, Vörös fi­lozofikusjátékossága és Lackfi sajátságos humora mentén. Mondjuk, valahogy így: „Egyszer egy kék napon / nem lesz más va- gyonom, / egyedül az, hogy élek. / De minden rám ragyog, /a vizen napnyomok, / és még a tűz se éget. ” Persze, felvetődik a kérdés: mire jó mindez? A szkeptikusabb könnyen rávágja, hogy voltaképpen sem­mire, a jó öreg slágerek úgysem másznak ki a fülből, hogy helyükre a Lackfi-Vörös szöveg befura­kodjon. Azt látni, hogy a szerzők céljai között ez a terv egyáltalán nem szerepelt. A kötet egy izgal­mas j átékra hív, gesztusokat tesz I 9 Hungarikum lett a Kodály-módszer Budapest. A Hungarikum Bizott­ság a hungarikumok sorába emelte a Kodály-módszert, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőr­ző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszerét. Gazdagítja a gyűjteményt az egri bikavér, a magyar pásztor- és va­dászkutyafajták, valamint a tiszai halászlé. A Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült. Közöttük van az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életműve; a történelmünket végig­kísérő ősi magyar fegyvernem, a magyar huszár; a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyo­mányokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor; a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-körkép, valamint Torockó épített öröksége is. Az értéktárat gazdagítja a Csabai Kolbászfeszti­vál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye; és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, továbbá a magyar gu­lyásleves mint világszerte ismert népi eredetű étel. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült. (MTI) felénk, szíve-joga mindenkinek eldönteni, hogy azokat elfogadja vagy sem. Hibát keresni a szövegátiratokban —ráadásul úgy, hogy olykor az eredeti szövegek is suták - nem nagy kaland. A Vörös-Lackfi- szövegek egy-egy pillanatban el­vesztik az egyensúlyt, a ritmus megakad, döcögős, a rím csapni­való, a poén nem csattan eléggé. Hogy a Hobo Blues Band által feldolgozott József Attila-vers is terítékre került, eleve merész, el­vetendő ötlet: ha az utolsó szóig más szöveg is született jobb alig­ha. Nem csak ajó sláger örök. Ha az írásokról lekerül a dalszö­veg címke, az eredmény megle­pően tisztább kép: a szövegek versként hatásosabbak, vállalha- tóbbak, nyugodtan bekerülhetné­nek Lackfi János vagy Vörös Ist­ván következő kötetébe. Addig pedig a Csavard fel a szöveget nem más, mint egy egyszeri nagy ötletre épülő jó értelemben vett határt nem ismerő játék. Lackfi János-Vörös István: Csavard fel a szöveget. Athe- naeum Kiadó, 2016.264 oldal. Értékelés: 8/10

Next

/
Thumbnails
Contents