Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-23 / 69. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2017. március 23. KULTÚRA A két főszereplő: Bárdos Judit és BéhrMárton (Kiss Gibbó Gábor felvételei) Az örök szerelem Shakespeare Rómeó és Júliája a Komáromi Jókai Színházban AJÁNLÓ Komárom. Holnap este mutatják be a Komáromi Jókai Színházban Shakespeare Rómeó és Júlia című darabját. Az előadást Martin Huba rendezi. A drámairodalom egyik örök érvényű klasszikusát eddig egyszer, 50 évvel ezelőtt tűzték műsorra Komáromban. Az előadás a szlovákiai magyar színjátszás emblematikus, korszaknyitó produkciójává vált: a Rómeó és Júlia volt Beke Sándor vizsgarendezése, ezzel tért haza Budapestről, a főszerepben pedig két ígéretes pályakezdő, Gálán Géza és Thirring Viola mutatkozott be. Két évvel később Beke ugyanezzel a fiatal csapattal alapította meg a kassai Thália Színpadot. A korabeli fotók, dokumentumok alapján az öt évtizeddel ezelőtti bemutató klasszikus, kosztümös-kardozós előadás volt, a mostani produkció viszont mai környezetbe helyezi a két veronai szerelmes történetét - s ehhez Nádasdy Adám fordítását használja fel. Mai, de költői „Martin Huba, az előadás rendezője hozott egy számára kedves cseh fordítást Martin Hilskýtôl, mi pedig egy olyan magyar változatot kerestünk, amely közel áll a cseh szöveghez - mondta el Varga Emese, a Jókai Színház és egyben az előadás dramaturgja. - Nádasdy Adámé az egyik legújabb fordítás, és az előadás stílusához, koncepciójához is illeszkedik. A Rómeó és Júliát a legutóbb Varró Dani fordította le az Uj Színháznak, az ő szövege már nem tartja szem előtt a Shakespeare-i poétikát, a virtuozitásra törekszik, nem pedig a költőiségre, mint Mészöly Dezső vagy Kosztolányi. Nádasdy fordítása valahol a két pólus között van. Tehát a szöveg mai, ugyanakkor helyenként nagyon költői. Követi a nagy elődök hangulatát, csak maibb megfogalmazásban.” Hátha most hspiend... Shakespeare számos drámája élt meg az „alaptól” jócskán elrugaszkodott értelmezéseket, ugyanakkor a Rómeó és Júlia az a darab, amely alapvetően mindig ugyanarról - a szerelemről, a fiatalok sorsáról - szól, bármilyen közegbe helyezik is, emelte ki a dramaturg. „Martin Huba fogalmazta meg az egyik próbán nagyon pontosan, miben rejlik a mű varázsa: hogy hiába látta ezerszer, hiába tudjuk mindannyian, mi lesz a vége, azért még mindig drukkolunk, hátha odaér az a bizonyos levél. És a nézők is mintha azért jönnének, hogy hátha most hepienddel zárul a történet” - jegyezte meg Varga Emese. Hozzátette: Hubát színész-rendezőként alapvetően mindig az ember érdekli. Nem az egész világ víziójával foglalkozik, hanem a színészen, illetve a szerepen, a kis történeteken keresztül mond el nagy dolgokat. A Rómeó és Júlián belül sem érdekli a konfliktus a két család között, hogy igazából mi az oka az ellenségeskedésnek, hanem a szereplők motivációit bontja ki, és ezek lecsapódásából áll össze a nagy egész. Rómeó, Júlia Martin Hubát, aki hetedszer rendez a Jókai Színházban, most is állandó alkotócsapata kísérte el Komáromba: az előadás díszlettervezője Jozef Cil- ler, a jelmeztervező Peter Čanecký, a koreográfus Juraj Letenay. Persze, minden Rómeó és Júlia- előadás alapkérdése maga a két főszereplő: a két fiatal, tinikorú szerelmes szerepére nem is olyan egyszerű képzett, de az illúziót megteremteni képes színészeket találni. Varga Emese elmondta, a komáromi színház is jó ideje foglalkozott a darab bemutatásának a gondolatával, és most jött el az a szerencsés pillanat, amikor a szereposztás megoldható volt. Rómeó szerepében Béhr Mártont, a pozsonyi Színházművészeti Egyetem harmadéves hallgatóját láthatják a nézők, Júliát - vendégművészként - Bárdos Judit alakítja. „Az az igazság, hogy akár Budapesten, akár Pozsonyban a színmüvészetin egyre ritkább az a klasszikus színésztípus, akire rá lehet osztani Rómeót és Júliát, vagyis egy többé-kevésbé klasz- szikus hősszerelmes- és naivaszere- pet. Sokkal több az érdekes karakter - fejtegette az előadás dramaturgja. - Ennél is nehezebb, hogy találjunk két olyan főszereplőt, akik között tényleg működik a kémia, akiknek elhisszük, hogy ez szerelem ez első látásra. Béhr Márton és Bárdos Judit képes megteremteni az illúziót. Marci úgy értelmezte a szerepét, hogy Rómeó sodródik, és számára ez a szerelem jó ürügy a lázadásra. Júliában sokkal nagyobb elszántság, nagyobb tudatosság van: ő pontosan felfogja, hova vezet a történetük. Shakespeare itt gyönyörűen megmutatja, hogyan válhat valaki érett emberré gyakorlatilag 4-5 nap leforgása alatt. Mikor Júlia eljut a halálba, már nem kamaszként hal meg, és nemcsak azért, mert már megvolt a nászéjszakája, hanem szellemileg is más emberré válik.” Shakespeare nyomában A bemutatóhoz kísérőrendezvények is kapcsolódnak: a színház emeleti előcsarnokában a Komáromi Művészeti Alapiskola diákjainak alkotásaiból látható kiállítás Rómeó és Júlia gyerekszemmel címmel. A Jókai Színház és a Thália által közösen meghirdetett, Shakespeare nyomában című színháztörténeti vetélkedő döntőjét március 31-énrendezikmeg, kilenc középiskolai csapat méri össze a tudását Komáromban. Ugyanezen a napon a Vasmacska Stúdiószínpadon Nádasdy Adám Shakespeare- fordítóval, költővel, nyelvésszel beszélget Gazdag József. (endo) RÖVIDEN Krasznahorkaió az Aegon Művészeti Díj Budapest. Báró Wenckheim hazatér című regényéért idén Krasz- nahorkai László nyerte a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat. Bazsányi Sándor, az elmúlt év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását elismerő díjról döntő héttagú szakmai zsűri elnöke hangsúlyozta: Krasznahorkai műveiben lappangó elemként mindig ott volt a humor, a játékosság, ám ilyen vadul, mint a Báró Wenckheim hazatérben, sosem árasztotta el korábban az író prózáját. „Tíz biztosan jó könyv közül Krasznahorkai László regénye volt a biztosan legjobb” - fogalmazott az irodalomtörténész, kritikus. A zsűrinek Bazsányi Sándor mellett Máté Gábor színművész, Nagy Gabriella író, Pörögi András magyartanár, Radics Viktória íróműfordító, Szirák Péter irodalomtörténész és Thimár Attila szerkesztő volt a tagja. Krasznahorkai Lászlót április 5-én zenei és irodalmi műsort is felölelő díjátadó gálával köszöntik a Katona József Színházban, az eseményen Borbély Alexandra, Kocsis Gergely és Máté Gábor lép fel. (MTI) PENGE Daljátékok Egy-egy régi dal, mint a gyerekkor, úgy él velünk. Békén nem hagy. El nem enged. Karcol. Duruzsol a fülbe, a legváratlanabb pillanatban bukkan fel, buszon, villamoson, lefekvés előtt. Utána előjön a hozzá köthető emlék, a nosztalgia búja-bája. Lackfi János és Vörös István gyerekeknek (át)írt közös kötete, az Apám kaAYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA kasa után megérkezett a kicsit felnőttebb, kicsit őrültebb, kicsit tizennyolc karikás Csavard fel a szöveget című gyűjtemény. Nemzedékeket meghatározó slágerek, manapság retrobulik kihagyhatatlan dalszövegei kerültek a Lackfi-Vörös boncasztalra - át- szabatni, újraértelmezni. A szerzők Szenes Iván, Bereményi Géza szövegét ugyanúgy nem kímélik, mint Kis Tibiét. Leporolt régiek vadonatúj színben, vadonatúj, ami korunkat jellemző témákkal, kihívásokkal, problémákkal, Vörös filozofikusjátékossága és Lackfi sajátságos humora mentén. Mondjuk, valahogy így: „Egyszer egy kék napon / nem lesz más va- gyonom, / egyedül az, hogy élek. / De minden rám ragyog, /a vizen napnyomok, / és még a tűz se éget. ” Persze, felvetődik a kérdés: mire jó mindez? A szkeptikusabb könnyen rávágja, hogy voltaképpen semmire, a jó öreg slágerek úgysem másznak ki a fülből, hogy helyükre a Lackfi-Vörös szöveg befurakodjon. Azt látni, hogy a szerzők céljai között ez a terv egyáltalán nem szerepelt. A kötet egy izgalmas j átékra hív, gesztusokat tesz I 9 Hungarikum lett a Kodály-módszer Budapest. A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte a Kodály-módszert, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszerét. Gazdagítja a gyűjteményt az egri bikavér, a magyar pásztor- és vadászkutyafajták, valamint a tiszai halászlé. A Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült. Közöttük van az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életműve; a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernem, a magyar huszár; a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor; a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-körkép, valamint Torockó épített öröksége is. Az értéktárat gazdagítja a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye; és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, továbbá a magyar gulyásleves mint világszerte ismert népi eredetű étel. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült. (MTI) felénk, szíve-joga mindenkinek eldönteni, hogy azokat elfogadja vagy sem. Hibát keresni a szövegátiratokban —ráadásul úgy, hogy olykor az eredeti szövegek is suták - nem nagy kaland. A Vörös-Lackfi- szövegek egy-egy pillanatban elvesztik az egyensúlyt, a ritmus megakad, döcögős, a rím csapnivaló, a poén nem csattan eléggé. Hogy a Hobo Blues Band által feldolgozott József Attila-vers is terítékre került, eleve merész, elvetendő ötlet: ha az utolsó szóig más szöveg is született jobb aligha. Nem csak ajó sláger örök. Ha az írásokról lekerül a dalszöveg címke, az eredmény meglepően tisztább kép: a szövegek versként hatásosabbak, vállalha- tóbbak, nyugodtan bekerülhetnének Lackfi János vagy Vörös István következő kötetébe. Addig pedig a Csavard fel a szöveget nem más, mint egy egyszeri nagy ötletre épülő jó értelemben vett határt nem ismerő játék. Lackfi János-Vörös István: Csavard fel a szöveget. Athe- naeum Kiadó, 2016.264 oldal. Értékelés: 8/10
